Az elsőfokú ítélet szerint a négy momentumos aktivista akkor is rongálást követett el, ha eredetileg politikai véleménynyilvánítás volt a céljuk. A bíróság súlyosító körülményként értékelte az elkövetett cselekmény elszaporodott voltát.
Korábban itthon fegyelmi eljárás is indult egy magyar bíró ellen emiatt.
Emlékszik a rabszolgatörvény elleni tüntetésekre? Mert az ügyészség igen.
Ha az embernek dolga akad a rendőrséggel vagy más hatósággal, könnyen lehet, hogy alig ért valamit abból, amit mondanak vagy írnak neki. Pedig fontos lenne, hogy ne bikfanyelven, hanem érthetően szóljanak a gyanúsítottakhoz.
Ez már a harmadfok volt, és hol van még a vége!
A kétségbeesett család hetekig nem tudta, hol van a fiuk, aztán kaptak egy levelet a börtönből. A magyar rendszer hiányosságai miatt nincs rá garancia, hogy mással nem történhet meg ugyanez.
Az ítéletek 15 százaléka felfüggesztett börtönbüntetést sem szabott ki az elmúlt években. Amíg nem változik a törvény, addig ez jó eséllyel így is marad.
N. János bűne az volt, hogy a járdán biciklizett, és a rendőri intézkedés idejére arrébb akarta tolni a kerékpárt.
A rablógyilkosságban nem vett részt, de más bűncselekményeket elkövetett, ezért kellett felmentése után is börtönben maradnia.
Ilyenre eddig nem volt példa a szingapúri igazságszolgáltatás történetében.
A Kúria kizárta a Szegedi Ítélőtáblát.
Pár perces videós interjút adott Senyei György Barna, aki Handó Tündét váltotta a magyar igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatal élén.
A „meleg pánik védekezés” szerint méltányolható, ha valaki azért üt, mert szexuálisan közelít hozzá egy meleg ember.
A kormány szerint nem járja, hogy elítélik az államot azért, mert embertelen körülmények uralkodnak a börtönökben.
Tatár-Kis Péter tagadja, hogy azért indított volna eljárást, mert Vasvári az EU luxemburgi bíróságához fordult.