Nincs elég jegyzőkönyvvezető a fővárosi bíróságokon, ezért a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője szeptember 1-jétől priorizálási rendszert vezetett be a Büntető Kollégium Elsőfokú Csoportjában, a módszert pedig a kerületi bíróságoknak is ajánlotta. Ez a kollégiumvezető augusztus 21-én kelt, 444-hez eljutott leveléből derült ki.
A kollégiumvezető levele elején tisztázza, hogy a rendelkezésre a munkaerőhiány miatt van szükség. „Mint közismert, az igazságügyi alkalmazottak »elvándorlása« nehéz helyzet elé állítja az igazgatási vezetőket és a bírákat a tárgyalások megszervezése, megtarthatósága körében.”
Később pedig hozzáteszi, hogy a jelenlegi igazságügyi alkalmazotti létszámhelyzet, a jegyzőkönyvvezetési lehetőségek és a bírák kötelező ítélkezési tevékenységének összevetésével „meg kell állapítani, miszerint adódhatnak olyan helyzetek a közeljövőben, amikor az igazgatási vezető nem minden tárgyalásra tud igazságügyi alkalmazottat biztosítani.”
A rendelkezés alapján a priorizálást arra a munkanapra kell elvégezni, amin a tárgyalások száma meghaladja az adott tisztviselői csoportban jegyzőkönyvvezetésre beosztható igazságügyi alkalmazottak számát. A priorizálásnál figyelmen kívül kell hagyni azokat az ügyeket, ahol a technikai feltételek adottak a kép- és/vagy hangfelvétel készítéséhez, és emellett a jegyzőkönyvvezető személyes jelenléte sem szükségszerű.
A priorizálást az adott tisztviselői csoportot képviselő bíró végzi, egyeztetve a csoportvezetővel és a szakági kollégiumvezető-helyettessel.
A priorizálás során az egyes ügyeket különböző szempontok alapján kell pontozni. Ilyen szempont például a vádlottak és tanúk száma, az ügy elhúzódásának hossza vagy a tény, hogy az ügy sajtóérdeklődésre tart számot. Például 3 vádlott után vádlottanként plusz 1 pont jár, egy 10 éven túl húzódó ügy plusz 5 pontot kap, míg a kiemelt sajtóérdeklődés plusz 2 pontot jelent. Minél több pontot kap egy ügy, annál előrébb kerül a priorizálási listán.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!