Tik-tak, ketyeg az órád, apukám!
2015 október 31., 17:57
Új utakon az orvostudomány: az apák kora is számít
Magyarországon az "idős szülő" a nyugati világhoz képest fiatal, alig 35-38 éves. Ha nő.
Az apák kapcsán jóval megengedőbb a közvélemény, mert úgy vélik, csak a nők életkora jelent genetikai kockázatot a születendő gyermekekre. Az itthon leggyakrabban hivatkozott orvosi ajánlások szerint a nők a harmincas éveik közepén kezdenek el kiöregedni az anyaságból, mert a magyar orvosok úgy tartják, a női petesejtek elöregedése miatt negyven felé radikálisan megnő a genetikai rendellenességek kockázata.
Ez azonban csak félig igaz.
Down-szindróma: egyszülős teszt, kétszülős kockázat
Alig pár napja értetlenkedtünk, hogy mégis miért van az, hogy mindig csak a nőket nyomasztják azzal, hogy ne halogassák a gyerekvállalást, mert kifutnak az időből, hiszen a férfiak biológiai órája is ketyeg.
Az Atlantic Magazine nem sokkal később számolt be arról, hogy mára egyértelművé vált, hogy
nemcsak az anyák, hanem az apák életkora is jelentősen befolyásolja a magzatok genetikai rendellenességeinek kockázatát.
A jelenlegi terhesgondozási protokollok ezt azonban rendszerint figyelmen kívül hagyják.
A genetikai kockázat nemcsak a nők felelőssége
Egyre több a bizonyíték, hogy az apák kora sem mindegy, sőt. A Down-szindrómás esetek 5-10 százalékában, más kutatások szerint akár ötödében is nem az anya örökítőanyaga, hanem az apa spermája tartalmazta a plusz egy, 21. kromoszómát. Csakhogy erre manapság még senki nem figyel.
A Down szindróma szűrésére ma használt legmodernebb, úgynevezett kombinált teszt egy algoritmussal értékeli ki, mekkora az esélye, hogy a magzat genetikai rendellenességgel jöhet világra. (Mindezt az anyai vér különböző markerei, a magzati tarkóredő ultrahangos mérése, és az anya életkora alapján.)
Az utóbbi talán a legismertebb kockázati tényező, köztudott, hogy az anyai életkor előrehaladtával egyre magasabb az esély arra, hogy a gyermeke kromoszómahibával, Down-szindrómával születik.
Ez így van az apa esetében is. Az ok vélhetően a spermatermelés hibáiban rejlik, és épp ez az, amitől
az anyai életkoron alapuló kockázatfelmérés hamarosan meghaladottá válhat.
Az apák kora is számít
Az apai életkor szerepét eddig még nem vizsgálták elég alaposan ahhoz, hogy az algoritmusban kockázati tényezőként lehessen vele számolni, annak ellenére, hogy más, viszonylag ritka genetikai hibák esetében, mint a Klinefelter-szindróma, vagy törpenövés ennek szerepe régóta ismert.
Arról is írtunk nemrég, hogy sajnálatos módon csak az elmúlt másfél-két évtizedben kezdtek el foglalkozni az orvostudmányban azzal, hogy a nemek között különbségek lehetnek egyes betegségek tünetei és a terápiákra való reakció kapcsán is. A idősebb apák genetikai kockázatainak vizsgálatának is csak mintegy másfél évtizede szentelnek komolyabb figyelmet, azonban annyi már bizonyosnak tűnik, hogy
az autizmus és a skizofrénia az idősebb apák gyermekei között gyakoribb, akárhány éves is az anya.
Kötelező tanácsadás: csak nőknek
A 35 fölötti nőknek itthon kötelező genetikai tanácsadáson részt venniük, míg ugyanez a kutatók szerint legjelentősebb kockázatú korba lépő, a 40 év feletti apák esetén eddig ismeretlen.
Mindez azt a hamis benyomást kelti, hogy csakis az anyai életkor számít, és csakis a nők petesejtjei „romlandóak” míg a férfiak ivarsejtjein és nemzőképességén nem fog az idő, és egy náluk fiatalabb nővel akár időskorukban is jó esélyük van arra, hogy egészséges utódokat nemzzenek.
Ez nem anyai, és nem apai probléma, ez a szülők közös felelőssége. A párok életkora és kockázatai együtt hatnak a magzatra, a születendő gyerekükre.
<br>
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.