Idén is közzétette a Világgazdasági Fórum nemzetközi összehasonlító elemzését arról, hogyan is állnak a világ országai a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek tekintetében.

Ezúttal is sikerült sokaknak félreérteni a jelentést, és kizárólag a nők hátrányos helyzetének értékekésének tekinteni ezt az összetett, és sok szempontot vizsgáló felmérést.

Tény, hogy a világon mindenhol szinte minden vizsgált területen a nők kerülnek hátrányba, a politikai és gazdasági élet döntéshozó továbbra is jellemzően férfiak.

Ahol rendre a férfiak szorulnak háttérbe

Két ilyen terület is van, az egészségi állapot és az oktatás. Még a fejlett országokban is.

Írtunk már róla, hogy hol a legnagyobbak a nemek közötti különbségek a várható élettartam tekintetében, és arról is, hogy nemcsak a pedagógusok, tanárok között kevés a férfi, de bizony az oktatási rendszer elvárásainak a fiúk sokkal nehezebben képesek megfelelni. Több a tanulási zavarral küzdő fiú, közöttük jóval magasabb a lemorzsolódók aránya, és csak a legmagasabb szinten, a befejezett doktori képzésben látható férfitöbbség.

Magyarországon a közoktatásból évente 100 lemorzsolódó fiúra 88 lány jut, és 27 százalékkal több nő szerez diplomát, mint férfi.

Ez elég nyilvánvaló aránytalanság, de van, ahol még nagyobbak a különbségek

A Business Insider összeszedte, hogy a felsőoktatásban mely országokban a legnagyobb az egyenlőtlenség - a nők javára.

Meglepő lehet, hogy több olyan országban is óriási a különbség a nők és a férfiak iskolázottsága között, amely nem épp arról híres, hogy az emberi jogok feltétlen tisztelője lenne, megbecsülnék, és a férfiakkal egyenlő jogú állampolgároknak tartanák a nőket.

Az oktatásban élen járó listán több dél-amerikai ország is szerepel, ahol még a nő életveszélyes állapota esetén sem, vagy csak nemi erőszak esetén engedélyezett a terhességmegszakítás. Azt sem gondolnád, hogy a világon az egyik legjobban képzettek a kirgiz nők, miközben az országban a lányrablás tömeges és bocsánatos bűn, a feleségszerzés egyik útja az emberrablás.

Aztán ott van Brunei, ahol nem bünteti törvény a házasságon belüli nemi erőszakot, a saría alapján ítélkező bíróságok Bahreinben. Kuvaitban pedig épp kétszázaléknyi a nő a törvényhozásban, miközben a nőknek 41, a férfiaknak pedig csak 18 százaléka fejezi be felsőfokú tanulmányait.

A lista 18. helyét megszerző Argentínában csak másfélszeres, azonban az első helyet megszerző Katarban egyenesen hatszoros a nők létszámbeli fölénye a felsőoktatásban.

Hogyan alakulhatott ez így, és pont ezekben az országokban?

• a korai házasságot tolja el a hosszabb ideig tartó iskoláztatás
  
• házasságkötésnél jól jön a diploma: jobb partinak számítanak a tanult nők
  
• a továbbtanulás esély a jobb életre
  
• az elmúlt egy-két évtizedben gyors tempóban egyenjogúsították a nőket

A listán egyébként nem szereplő Pakisztánban a második pont egy sajátos formája jelent meg. Ott az előnyös házasságkötés motivál sok lányos családot. Gyakori az orvosi végzettséget szerző, de sokszor praktizálni sosem kezdő lány, mivel a tanult nő nagyobb elismerést élvez a jövendőbeli férje családjában.

Végül pedig az utolsó lehetséges indok az lehet, ami Magyarországon is, hogy

egy jobb élet reményében, az önálló életvitel lehetőségét keresve tanulnak nagy arányban a nők, mivel az oktatást, a képzettséget látják a legbiztosabb és elérhető védelemnek a szegénység ellen.

Még úgy is, hogy a lányok világszerte a hagyományosan női, nem túl jól fizetett szakmákban szereznek felsőfokú végzettséget, és hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarországon rettenetesen alacsony a pályakezdő diplomások anyagi megbecsültsége.

<br>