Aláírták a szerződést a Pritzker-díjas japán sztártervezőkkel Ligetbe készülő legnagyobb múzeumépületről, az Új Nemzeti Galériáról, ami ötödével kisebb lesz, mint eredetileg tervezték.

Függetlenül attól, hogy az ember örül-e a Liget átépítésének vagy emberiségelennes bűnnek tartja, a dolgok állásával egyelőre mindenki elégedett lehet, amennyiben az a két épület, ami, úgy tűnik, mindenképp megépül, pont a két messze legerősebb, nemzetközi összehasonlításban is értékelhető, sőt izgalmas darab. Ha már mindenképp épülnie kell valaminek oda, ezekkel nem járunk rosszul. És teljesen véletlenül mindkettőt japánok tervezték. 

A SANAA iroda sztárjai, a Kazuyo Sejima - Ryue Nishizawa páros Új Nemzeti Galériájáról csütörtökön írták alá a szerződést.

A Petőfi Csarnok helyére kerülő ÚNG pályázatának két nyertese volt, mindkettő igen erős terv, messze a legjobbak a tervezett múzeumi negyed házai közül. Végül az a piramist vagy mesterséges dombot formázó norvég pályamű vérzett el, ami látványterv formájában nekem egy kicsivel jobban tetszett. 

De a végén kiderült, hogy bátor nemzetközi pályázat ide vagy oda, a magyar döntéshozók félnek a közönség konzervativizmusától és nyilvánvalóan hatottak a Liget beépítése ellen tiltakozók is. Így a két gigantikus Esterházy-tortaszeletből megálmodott, igen markáns mesterséges hegy, aminek a tetejéről nézhettünk volna le a Ligetre, biztosan nem valósul meg.

Ami viszont úgy néz ki, hogy igen, az Sejima és Nishizawa munkája, ami engem a cunami által egymásra halmozott pagodákra, esetleg lapos fakoronára emlékezetett, és mint személyesen kiderítettem, az alkotókat lehullott levelek halmára. A győztes tervezők jól látható szándéka, hogy a kontúrok elmosásával egyrészt optikailag oldják-kicsinyítsék a hatalmas tömegű házat, a játékos tetőrengeteggel és a tömeg megnyitásával pedig elmossák a kint és bent, a park és az épített környezet közötti határokat.

A galéria épületének jó pár részébe így akkor is be lehet majd menni, ha az intézmény amúgy zárva tart, egészen a ház tetejéig.

A múzeum alkalmasnak tűnik arra is, hogy a Mission Impossile 9.-ben Tom Cruise Apó egyik tetőről a másikra ugrándozzon rajta egy városmerketing-okokból megszponzorált filmben.

A tervezők élőben nemcsak megnyerőnek, de fotogénnek is bizonyultak: Sejima - ő a nő - múlt század eleji emanicpáltművésznő-frizurát, magastalpú fétiscipőt és szűk fekete ruhát hordott egy igen hatásosan kinéző, piros, fűzött gyöngy nyakékkel, Nishizawa pedig Beatles-frizurát, zakót-inget és Converse cipőt. Megkérdeztem, a nyakék nem híres dizájne3r műve, hanem egy kis brazíliai boltból származik.

A 444-nek exkluzíve elmesélték, hogy a tervezés során egyszer tudtak személyesen is eljutni Budapestre, ekkor természetesen bejárták a Ligetet is, ezen felül a budapesti stábjuk fotóiból, videóiból és egyéb dokumentációjából tájékozódtak. Megkérdeztem, hogy mi járt közben leginkább a fejükben: hogy ikonikus, világszerte ismert épületet találjanak ki Budapestnek vagy hogy a ház harmonizáljon a parkkal. Egyértelműen az utóbbi szempontot mondták fontosabbnak. Nyitott, bejárható múzeumot terveztek, amiben odabent folytatódnak a park útjai, és amit ők maguk épített parkként fognak föl.

A többi munkájukat elnézve ezt pont nekik akár el is lehet hinni. A Folyónak nevezett épületük, egy amerikai természetvédelmi terület dombos felszínén 426 méteren át kanyargó keskeny, üvegfalú közösségi szalagház például az Új Nemzeti Galériáéhoz hasonló válaszokat a kint és bent kérdésére, pedig semennyire sem hasonlít rá.

A páros - akik nemcsak együtt, hanem külön-külön is alkotnak - abszolúte a nemzetközi topligába tartozik és nem minden tervével hajt az öncélú látványossságra. Híres, megépült múzeumuk, Louvre lensi lerakata például a lehető legminimalistább üveg téglatestekből áll.

Élőben rettentő jól néz ki viszont a híres New York-i múzeumépületük, az egymásra hajigált kartondobozokból konstruált New Museum of Contemporary Art is.

A budapesti épületükről most még az is kiderült, hogy mivel a Ludwig Múzeum biztosan nem költözik ide, a ház a látványterveken láthatónál durván 20 százalékkal kisebb lesz. Ahol a látványterven üvegfalakat látsz, azokon a részeken a közösségi terek és irodák lesznek, a kiállítóterek a föld alatt és zárt betonfalak között, legbelül bújnak meg.

A következő lépés a Ligetben a nagy tájépítész-pályázat kiírása lesz, ami még most decemberben várható.