Átfogó cikket közölt a Figyelő a magyar nemzeti bankrendszer legjelentősebb szereplőiről, azok régi és új konfliktusairól, szövetségeiről. A hatoldalas, Brückner Gergely által írt cikk az újságárusoknál megvásárolható, most csak a lényegre szorítkozunk.

„Az állam és a kereskedelmi bankok összetett viszonyában minden szakszerűen zajlik, hatóságok dolgoznak, testületek döntenek, szövetségek születnek és felelősségi helyzetek alakulnak ki, de ez Magyarország. Valójában mindig az a legfontosabb, hogy néhány döntéshozó aktor egymás közötti viszonya hogyan alakul, ez a »name of the game«, a személyes szál”

- írja a lap.

Ennek megfelelően térképezi fel Orbán Viktor kormányfő, Matolcsy György jegybankelnök, Csányi Sándor OTP-vezér, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter és Spéder Zoltán FHB-vezér viszonyait. 

Ők azok, akik a leginkább meghatározzák, mi történik a bankszektorban, amelyben régóta meghirdetett stratégiai cél, hogy a magyar bankrendszer 51%-ban magyar kézben legyen.

A korábban ellenségeskedő Lázár János és Csányi Sándor kibékültek, a lap szerint felismerték ugyanis, hogy egymást lenyomni nem tudják: Lázár hónapok óta közeledett Csányihoz, ami végül fián és a közös cimbin, Demján Sándoron keresztül sikerült is, nem véletlen, hogy a Prima Primissima díjátadón már mindketten ott voltak.

Rendeződött közben Csányi és a bankokra különadókat kivető Matolcsy György viszonya is. Előbbi ugyanis elfogadta, hogy a kormány szükségpályára került, miután az EU ragaszkodott a deficitcélokhoz, ezért bár nem örült a szektor durva megadóztatásának, azt végül elfogadta, Matolcsy radikális kamatcsökkentésének pedig kifejezetten örült.

Nem enyhül viszont a két bankvezér, Csányi és Spéder Zoltán viszonya. Utóbbit ugyanis az állam az elmúlt években sokszor kisegítette az FHB feltőkésítésekor, illetve a Magyar Posta megszerzésével és a takarékszövetkezi rendszer integrációjakor, ami a piacvezető OTP pozícióit veszélyezteti.

Ugyanakkor a Fideszben elkönyvelt cél, hogy ne egy, hanem legalább két szereplője legyen a bankszektor magyar tulajdonú részének, így bár Spéderéket a Matolcsy vezette MNB is időnkét megbírságolta, az FHB helyzetbe hozása leginkább Csányi és az OTP szemét csípi.

Csányiék keményen támadják is Brüsszelben az FHB szerintük tiltott állami eszközökkel történő megtámogatását, a Figyelő úgy tudja, négy ilyen kereset is született az OTP részéről.

Az egész játékot pedig a lap szerint felülről, elégedetten szemléli Orbán, aki azért ha kell, közbelép, összehoz, sőt még be is lát: Vargát és Matolcsyt többször ő ültette le az asztalhoz, hiszen a magyar gazdaságpolitikai irányítás két oszlopa nem igazán jönnek ki egymással, és amit Matolcsyék kitalálnak, azt általában Vargáéknak kell végigvinnie a nemzetgazdasági minisztériummal.

Ez leginkább a nemzetközi megítélés kérdésében ütközik ki leginkább. Matolcsy a szuverenitásban, a pénzügyi önellátásban hisz, és nem érdekli, hogy gyenge a forint az euróval szemben, Vargáék viszont többet gondolnak a külföldi befektetők véleményével. 

Matolcsy ugyanakkor annyi jó pontot szerzett Orbánnál a kamatcsökkentés és a deificit lefaragásával, az adósság forintosításával, hogy továbbra is védelem alatt áll.

Lázár érdeme azonban a lap szerint, hogy Orbánnal megértette, jó a külföldi bankokkal jóban maradni, nem véletlen, hogy már a kormányfő írta alá az állam, az Erste és az EBRD között létrejött megállapodást, amit Lázár hozott össze Matolcsy megkerülésével.

Orbán eközben a karmester, aki mindenkitől elvárja, hogy szólózni akarjon, de azért, hogy élvezhető legyen a produkció, időnként csendre inti a feleket. (Figyelő)