Lefejezték Nimr al-Nimr síita főpapot Szaúd-Arábiában, 46 másik, főleg az Al-Kaidához kötődő terrorista társaságában. A papot már két éve halálra ítélték, de az ítélet végrehajtása tovább fogja rontani az egyébként is feszült szaúdi-iráni viszonyt, és akár az eddiginél is komolyabb regionális válsághoz vezethet.

A szaúdi belügyminisztérium szerint az iszlám "deviáns" változatának gyakorlói voltak a most kivégzett terroristák; általában az Iszlám Államra és más radikális iszlamistákra használják ezt a kifejezést, ezért az egyébként semmilyen erőszakos cselekményt el nem követő, mérsékelt síita főpap támogatónak különösen bántó lehetett ez az eljárás.

Maga a tucatnyi különböző helyen sortűz, illetve lefejezés formájában lebonyolított kivégzés egyébként több mint három évtizede az első tömeges kivégzés volt az országban – de így is sikerült 2015-ben 157 embert kivégezni.

Nimr al-Nimr az olajban gazdag keleti tartományból származik, még 2012-ben tartóztatták le, mert beszédeiben többször is kritizálta a szunnita uralkodói családot. A bahreini síita kisebbség jogaiért többször szót emelő sejket főleg a vallási kisebbség szószólójának tartották, a szaúdi uralkodó család szerint viszont erőszakos ellenállást akart szítani a szaúd-arábiai síita kisebbség körében. Letartóztatása után valóban voltak több száz fős tüntetések, amik a brutális politikai elnyomást gyakorló monarchiában szokatlanok. Azzal is vádolták, hogy rálőtt az őt letartóztatni tervező rendőrökre – ezért 2014 októberében halálra is ítélték.

A mérsékelt főpapot mindenesetre a szunnita terroristákkal együtt végezték ki.

Több országban, így Iránban, Libanonban, Bahreinben és Szaúd-Arábiában is sokan az utcára vonultak.

A térség vezető síita országa, Irán külügyminisztere máris keményen elítélte Szaúd-Arábiát, sőt, meg is fenyegette a monarchiát: nagy árat fog fizetni a szaúdi vezetés ezért a kivégzésért, ahogy mindenki más is, aki ezt támogatja, üzente. Az országban nagy befolyást gyakorló Hatami ajatollah szerint pedig "Nimr ártatlan vére foltot ejtett a szaúdi királyi udvar becsületén". Hamenei ajatollah pedig stílusos Tweetben reagált:

A helyzetet bonyolítja, hogy Iránt és Szaúd-Arábiát egymástól a szárazföldön elválasztó Irak jelenlegi, amerikaiak által támogatott kormánya is síita. Szaúd-Arábia és Irán pedig már most háborúznak, hiszen két helyen, Szíriában és Jemenben is egymással harcoló feleket finanszíroznak, illetve támogatnak katonailag.

A feszültségektől eddig sem mentes Közel-Keleten mindenesetre ezzel még tovább fokozódhat a helyzet, főleg ha számításba vesszük, hogy Irán számíthat Oroszország támogatására, Szaúd-Arábia pedig az USA régi szövetségesének számít.

Szaúd-Arábiában egyébként az utóbbi időben látványosan nem mennek a dolgok. A húszmilliós ország kizárólagos bevételi csatornája, a kőolaj árát jó magasan tartó kartell összeomlott, a termelő országok, köztük a szaúdiak pedig emiatt csapdába kerültek: ha a korábbi, jó ár mellett bevételeiket megközelítő pénzt szeretnének, akkor még sokkal több olajat kell termelniük, ami aztán még inkább lenyomja az árat.

Miközben a bevételek megcsappantak, éppen akkor kezdett mindenféle költséges háborúba az olajmonarchia, Jemenben katonai koalíciót vezetnek az ottani síiták ellen (ez sokba kerül, de annál kevesebb sikert hozott eddig), Szíriában milíciát finanszíroznak. Ráadásul mind az olajtermelési stratégia, mind a jemeni háború mögött egy fiatal és kiszámíthatatlan herceg, Mohamed bin Szalman áll, akivel a külső elemzők még mindig nem tudnak mit kezdeni.

A pénzügyi piacok szinte biztosra árazzák a szaúdi államcsődöt, ha kitartanak a mostani folyamatok. Nemrég tették közzé a 2016-os költségvetést, amiben az állam által finanszírozott jóléthez szokott szaúdiak számára sokkoló kiadáscsökkentések vannak. Ez önmagában is legitimációs válsághoz vezethez.

(New York Times, Bloomberg, Reuters)