A világhírű magyar operatőr január elsején, 85 évesen hunyt el. Zsigmondot 2003-ban a Nemzetközi Operatőrszövetség a filmtörténelem 10. legbefolyásosabb operatőrének választotta. 

Zsigmond Vilmos 1955-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Illés György tanítványaként végzett operatőrként, majd az 56-os forradalom után az Egyesült Államokba költözött át.

A forradalom alatt kamerájával végigkövette az eseményeket, majd 1956 novemberében táskájában közel tízezer méternyi filmfelvétellel hagyta el az országot. Ezek a felvételek bejárták a világsajtót, neki és a vele kiutazó Kovács László operatőrnek hatalmas szerepe volt abban, hogy Nyugaton is a megismerhették budapesti eseményeket. A filmeket aztán a rendszerváltás után Zsigmond visszajuttatta Magyarországra.

Az Egyesült Államokban egy ideig csak alacsony költségvetésű filmekben tudott dolgozni.Az első komolyabb elismerést 1971-ben Robert Altman westernje, a McCabe & Mrs. Miller hozta meg számára. 

Operatőri látásmódja - a hangulati világítás, az emberi arc középpontba állítása, az emberi történetek bemutatása és a realista ábrázolás - az 1960-as években kibontakozó amerikai független filmes mozgalom, az Új Hollywood felé vitte. Elmondása szerint mindig azok a filmek érdekelték, amelyek az emberekről szólnak.

Később Zsigmond olyan klasszikus filmekben elkészítésében vett részt, mint a Szarvasvadász vagy Harmadik típusú találkozások. Utóbbiért 1977-ben megkapta a legjobb operatőri munkáért járó Oscar-díjat. Többször dolgozott együtt Woody Allennel is. 

A Magyarországgal mindvégig kapcsolatot tartó operatőr 2002-ben fényképezett először magyar filmet: a Bánk bán című Erkel-opera 2002-es filmváltozatáért Káel Csaba rendezővel megosztva megkapta a legjobb operaadaptációért járó díjat a világ egyetlen filmoperatőr fesztiválján, a Cameraimage-n. 2006-ban egyik közreműködője volt A lyukas zászló című 1956-os dokumentumfilmnek, s ő volt az operatőre A halálba táncoltatott lány című, Hules Endre által rendezett filmnek (2011).

Zsigmond Vilmos 1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága életmű-kitüntetését. 2000-ben Göncz Árpád államfő elnöki Aranyéremmel tüntette ki, 2001 óta a Corvin-lánc birtokosa, 2004 óta Szeged díszpolgára, ahol mozitermet is elneveztek róla. 

2005-ben megkapta a Magyar Operatőrök Társasága életműdíját, a következő évben a Magyar Művészetért Díjat, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé választották. 

A 2014-es cannes-i filmfesztiválon megkapta az operatőri életműdíjat.(Variety/MTI)