A halálra is készek az állam ellen harcoló szélsőjobboldali milicisták az amerikai pusztában

2016 január 4., hétfő 17:50
714

“Elkezdtem megérteni, mit gondol az Isten arról, ami Harney Countyban történik, ami ebben az országban történik. Tudom, hogy Istennek nem tetszik, ami Hammondékkal történik. Ha nem lépünk közbe, ez folytatódni fog másokkal is mindenfelé az országban.”

Ezt mondta videóüzenetében Ammon Bundy amerikai szélsőjobboldali milicista egy nappal azelőtt, hogy felfegyverzett társaival együtt elfoglalt egy vadvédelmi központot Oregon államban szombaton. 

Az akció egy tüntetéssel kezdődött két börtönre ítélt marhatenyésztő miatt. A nagyjából háromszáz fős tüntetésen aprópénzt dobáltak a helyi seriff irodája elé, aztán a résztvevők egy része fegyvert fogott, és megszállta a Malheur Vadrezervátum központi irodáját. Nem volt nehéz dolguk, mert hétvégén senki nem volt az egyébként is nehezen megközelíthető helyen lévő központban. A rezervátum központi irodájának amúgy nincs különösebb köze a marhatenyésztőkhöz, valószínűleg azért lett célpont, mert az volt a tüntetőkhöz legközelebb eső szövetségi épület.

Évekig kitartanak

Közölték, akár évekig is kitartanak, és ha a hatóságok megtámadják őket, akár erőszakot is alkalmaznak (bár ők maguk nem akarnak erőszakot, békés tüntetőknek tartják magukat). Volt, aki arról beszélt, kész ölni vagy meghalni is. Követeléseik pedig már nem is állnak meg a marhatenyésztőknél, általában a földek visszavételéről beszélnek a “zsarnok szövetségi állammal szemben.”

A konkrét esetben egyébként apa és fia, a 73 és Dwight Hammond és a 46 éves Steve illegálisan felgyújtották az általuk használt (szövetségi tulajdonú) földek egy részét - elmondásuk szerint azért, hogy a kontrollált tűzzel futótüzeket állítsanak meg, illetve invazív fajok ellen, a vád szerint azért, hogy illegális vadászat nyomait tüntessék el. Végül börtönbüntetést kaptak, amit le is töltöttek, de kiderült, túl kevés büntetést kaptak, és újra be kellene vonulniuk. Ez ellen indult először helyi tiltakozás, amihez csatlakoztak az ország legkülönfélébb részein élő kormányellenes fegyveresek.

Az elnyomó állam ellen

A tiltakozók szemében ugyanis az egész ügy arról szól, hogy a szerintük elnyomó szövetségi kormány elvette a földeket és vizeket a “helyiektől”, és vissza kell szerezni azokat, mert emiatt szegényedtek el az emberek.

A szövetségi állam birtokában lévő földek az Egyesült Államokban.

Az Egyesült Államok nyugati részén (itt van Oregon is) a legtöbb köztulajdonban lévő föld a szövetségi államé. Az állattartóknak engedélyt kell kérniük, hogy a földeket használhassák, és az ott legeltetett marhák száma alapján díjat kell fizetniük. Ebből pedig időről időre súlyos konfliktusok alakulnak ki - ilyen volt például két éve Clive Bundy farmer története (erről részletesen itt írtunk). Nevada állam korlátozta az állatok legeltetését, és amikor a farmer ezzel szembeszállt (fegyveres önkéntes milicistákkal védve meg állatait a hatóságoktól), szembenállása az állammal jobboldali ikonná tette. Hammondék állítólag hozzá is fordultak segítségért, a vadközpont megszállását vezető Ammon Bundy pedig az ő fia. 

Elbúcsúzott a harc előtt

Más kérdés, hogy amikor kiderült, Clive Bundy elég rasszista, az iránta lelkesedő republikánusok nagy része kihátrált mögüle, a kemény arcok viszont kitartottak. A mostani akcióhoz is meredek figurák csatlakoztak: például Jon Ritzheimer egykori tengerészgyalogos és iszlámellenes aktivista, aki december 31-én egy Youtube-videóban búcsúzott el a családjától, és mondta el, Oregonban lényegében a kormány ellen indul harcba:

Azzal együtt, hogy a segítséget Hammondék kérték, és a tüntetésnek még örültek is, az Oregonian című lap szerint a fegyveres megszállást már nem támogatják. A helyiek nagy része hasonlóan van ezzel: látnak igazságokat Bundyék érveiben, és a szövetségi hatalommal való szembenállásban, de az eszközöket már túlságosan szélsőségesnek tartják. A környék iskolái zárva tartanak.

David Ward seriff szerint 

a céljuk valójában a megyei és szövetségi hatalom megdöntése, és az, hogy az országos mozgalmat indítsanak a földek megszerzéséért.

Utóbbi nem is különösebben titkolt céljuk: az elfoglalt erdős területre várnak mindenkit az országból (a fegyvereivel együtt), aki egyetért a harcukkal.

A politikai dimenzión túl, ahogy a beveztőben szereplő Bundy-idézetből látszik, vallási tartalma is van az akciónak. Bundy mormon vallású, ez a közösség pedig az 1830-as alapítás óta szemben áll a központi hatalommal. Jó néhány összecsapáson vannak túl vallási, politikai és a poligámiával kapcsolatos ügyekben is, ezek közül több is konkrét erőszakba torkollott. Ettől még persze arról egyáltalán nincs szó, hogy a mormonok nagy része szélsőséges lenne, de az biztos, hogy mítoszaikban és alaptörténeteikben meghatározó elem a kormánnyal való szembenállás. Az alkotmányt pedig (amire a mostani ügyben is sokat hivatkoznak) isteni eredetűnek tartják.

Kép: AFP/ Rob Kerr

Vagyis lényegében arról van szó, hogy egy fegyveres csoport politikai és vallási okokból megszállva tart egy közterületet, és erőszakkal fenyegetőzik. Mégsincs tele ezzel a média, inkább csak mellékes sztoriként szerepel a legtöbb lapban.

Nincs rajta az Instagramon

Igaz, ennek vannak gyakorlati okai is, mint például, hogy a helyszín a semmi közepe, a tudósítók eleve nehezen jutottak el oda. Nincsenek Facebook- Instagram- és Vine-posztok tömegei, mint a nagyvárosi zavargások idején. És igaz az is, hogy nyílt erőszak egyelőre nem szabadult el - aminek persze az is az oka, hogy a hatóságok egyelőre nem léptek közbe.

Azt viszont elég könnyű elképzelni, hogy ha fekete vagy muszlim tüntetők szállnának meg fegyverrel bármit, akkor lényegesen másképpen jelenne meg az egész történet a médiában, és a hatóságok is könnyen lehet, hogy máshogy reagálnának. (A fergusoni zavargások idején még a Nemzeti Gárdát is bevetették.)

Mert a legfontosabb különbség mégiscsak az, hogy ezt fehérek csinálják.

És nem is kell ahhoz nyílt rasszizmus, hogy egy olvasó kevésbé érezze fenyegetőnek ezt a jelenetet, mint másféle bőrszínű emberek akcióit akár fegyver nélkül. Kutatások sora mutatta ki (ezeket a Vox foglalta össze), hogy hajlamosabbak vagyunk a másféle bőrszínű, etnikumú, kultúrájú embereket fenyegetőbbnek, kevésbé emberinek látni, mint a mieinket (az egyik szerint a fiatal fekete fiúkat hajlamosabbak idősebbnek és “kevésbé ártatlannak” érzékelni a valóságnál, a másik szerint videójátékos szimulációkban a rendőrök könnyebben lőnek feketékre, mint fehérekre). Újságolvasóként az ilyen implicit előítélet egy dolog - az, hogy rendőrök milyen esetben hajlamosabbak meghúzni a fegyvert, persze már egészen más.

Ebből nem következik, hogy a fehér milicistákkal szemben is előítéletesnek kellene lenni, az pedig pláne nem, hogy őket is halomra kellene lőni. Magára a különbségre viszont elég érthetően rámutat az oregoni pusztában fegyverrel hadonászó férfiak története.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt