Az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítékot szolgálattá egy új kutatás arról, hogy bolygónkon az élet egy új földtörténeti korszakba, az antropocénbe, azaz az ember korába lépett át. A váltás mögött az ember tevékenysége áll: mindazok a hatások, melyeket a bolygó levegőjére, vadvilágára és óceánjaira fejtettünk ki.

Azaz az emberi beavatkozásoknak köszönhetően annyira megváltoztak az élet körülményei a bolygón, hogy ezt már külön földtörténeti korként érdemes kezelni ezen elmélet szerint. ezzel el is hagyjuk a holocént, azaz az elmúlt 12 ezer évet meghatározó geológiai kort. 

Erről a váltásról az elmúlt években már sok szó esett, több Nobel-díjas kutató is érvelt amellett, hogy az átlépés beismerése immár elkerülhetetlen. 

A mostani kutatást a Scienceben publikálta csütörtökön Colin Waters vezetésével számos kutató, és megállapításaik szerint az antropocén korszak élesen és világosan elkülöníthető a holocéntől. 

Ilyen világos bizonyíték például, hogy a hosszú távú átlaghoz képest jóval nagyobb arányban pusztulnak ki élőlények, nyakunkon a hatodik kihalási hullám, a most a Földön élő fajok 75 százaléka a következő évszázadokban eltűnhet a bolygóról. 

Szintén jele a minőségi változásnak a széndioxid koncentrációjának folyamatos és jelentős emelkedése. Közben pedig annyira sok műanyagot pakoltunk bele a vizeinkbe, hogy a műanyagrészecskék gyakorlatilag szerves részeivé váltak ezeknek. Műtrágyázással pedig annyi nitrogént és foszfort vittünk bele a talajba, hogy egyes becslések szerint ez volt a legnagyobb hatású beavatkozás a nitrogénkörforgásra az elmúlt 2,5 milliárd évben. 

Waters szerint a tanulmányuk annyit állít, hogy a mostani változások akkorák, mint amekkora változások a legutóbbi jégkorszak végén mentek végbe. 

Ugyanis olyan mértékű ez a beavatkozás, amire korábban nem volt még példa. Évente 300 millió köbméternyi műanyagot állítunk elő, a beton pedig annyira elterjedt lett mára, hogy az összes valaha felhasznált betonnak több mint a felét az elmúlt 20 évben keverték ki. Ezekkel az új anyagokkal visszavonhatatlanul és óriási mértékben alakítottuk a bolygó életvilágát és felszínét. 

Közben pedig a természetes vadvilág egyre kisebb területre szorul vissza, ma már csak a jégmentes szárazföldi területeknek csupán 25 százaléka jut számukra, míg ez az arány három évszázaddal ezelőtt 50 százalék volt. 

De az emberi beavatkozás legbiztosabb jele a természetben azoknak az izotópoknak a jelenléte, melyek az ötvenes és hatvanas évek nukleáris kísérletei után kerültek oda. 

Waters szerint be kell látni, hogy az ember egy komoly geológiai erő lett, aki a második világháború után megjelenő technológiai lehetőségeknek hála olyan mértékben tudja alakítani a bolygó felszínét, mint soha egyetlen szereplő sem korábban. 

Szerinte a kutatásuk nem egy kinyilatkoztatás, hanem újabb bizonyítékok a váltásra, ennek nyomán is remélik, hogy hivatalosan is elfogják ismerni a témával foglalkozó szakemberek és műhelyek, hogy a bolygó az antropocén korszakába lépett. (Guardian, Bloomberg)