Az USA évről – évre anyagi támogatást ad kelet-európai szövetségeseinek katonai célokra. Nem hatalmas összegekről van szó, évenként csupán néhány millió dollárról.
A közvetlen anyagi támogatás hangsúlyai az utóbbi időben megváltoztak. A két nagy vesztese az elmúlt néhány évnek Magyarország és Szlovákia. Éppen az a két ország, amelynek kormányai az ukrajnai háború kitörése óta a leginkább oroszbarát politikát viszik a régióban.
Ez a táblázat az USA 1946 és 2010 között nyújtott katonai támogatásait foglalja össze. Az egykori szovjet tömbhöz tartozó országok értelemszerűen a rendszerváltásig ebből nem részesültek, ezért esetükben az adatok valójában az 1990 és 2010 közötti időszakra értelmezhetők.
Ezalatt így kaptak támogatást az egyes országok:
A táblázatban nem szereplő Lengyelország sokkal-sokkal több pénzt kapott mindegyik országnál, 5,3 milliárd dollárt. (A lengyelek támogatása azóta is kiemelkedik, ezért ők a további táblázatokban sem szerepelnek.)
A táblázatban szereplők esetében jól látszik, hogy országcsoportonként szinte teljesen azonos a támogatás. A 21 milliós Románia kapta a legtöbbet, utána a 10,5 - 10 - 7,6 millió lakosú Csehország, Magyarország és Bulgária közel azonos összeggel jönnek, végül a kisebb országok következnek egyaránt 100 millió körüli támogatással.
Ugyan csak 2013 végén tört ki élesen az ukrajnai konfliktus, de már abban az évben is látszott, hogy megváltoztak a pénzosztás arányai. (Az alábbi táblázatok adatai az USA kormányának honlapjáról vannak.) Így:
Magyarország és Szlovákia kapta a legkevesebbet, a baltiak körülbelül egyformán többet, Románia a korábbi előnyét megsokszorozta, míg Bulgária szintén a nagy kedvezményezettek közé került.
2014-ben, amikor már rendes háború volt Ukrajnában, akkor is így alakultak a támogatások:
Bulgária abban az évben még inkább megközelítette a nála közel háromszor nagyobb Romániát (akkor állította le a bolgár kormány brüsszeli felszólításra a Déli Áramlat orosz gázvezeték építését is). A magyar és a szlovák támogatás maradt a legszerényebb.
2015-ről előzetes becslés van csak, az itteni számoknál a végső összegek valószínűleg kicsit magasabbak lesznek, de az arányok egyértelműek:
Bulgária helyzete még tovább erősödött, Csehországé pedig tovább gyengült, először fordult elő, hogy a baltiak megelőzték őket. De ami a legfontosabb, hogy immár zsinórban harmadik éve Magyarország és Szlovákia kapják a legkevesebbet. Annyira keveset, hogy
ebben az évben konkrétan semmit sem kaptak.
A rendszerváltástól az orosz - amerikai viszony közelmúltbeli kiéleződéséig az egyes kelet-európai országok nagyjából méretük arányában egységes juttatást kaptak. Azóta viszont más szempontok lettek a döntőek, és már valószínűleg az számít, hogy ki mennyire elkötelezett szövetséges.
Miközben a hangulat meglehetősen fagyos a magyar és az amerikai kormány között, a katonai együttműködés látszólag továbbra is kiváló. Magyarország területén pont ezalatt bővítették a NATO pápai repülőterét. Ami pedig ennél is fontosabb, hogy a régióból egyedül Magyarország küldött tavaly katonákat Irakba, hogy az Iszlám Állam elleni harcra segítsen kiképezni helyieket, illetve egy nemzetközi kiképzőtábor védelmére. Az iraki misszió mellett kifejezetten amerikai kérésre döntött a magyar parlament.
Ugyan a fenti támogatások szerény léptékűek, forintban számolva százmilliós illetve néhány milliárdos nagyságrendűek, de elég világosan kifejezik, hogy mi most a fontossági sorrend Washingtonból nézve.
(A címlapkép a NATO 2015 áprilisi, romániai hadgyakorlatán készül. Fotó: AFP PHOTO DANIEL MIHAILESCU)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.