Erdő Péterék levelet írtak a Vatikánnak, és köszönik az útmutatást menekültügyben
2015 szeptember 08., 10:09
Erdő Péter háromszor tagadta meg a migránsozást
A Várkert Bazárban felsorakozott a magyar keresztény konzervatív szellemi hátország, hogy az esztergomi érsek segítségével spirituálisan és teológiailag rendezzék összekuszálódott soraikat.
Annyit ideszpojlerezek, hogy a hívek kemény próba elé lettek állítva, és a teológiai kálvária után sem távozhattak nyugodt lélekkel.
Fekete György, Kerényi Imre, Csizmadia László, Schmit Mária, Rétvári Bence, Kulin Ferenc, Stumpf István és a többiek azért gyűltek össze, hogy Erdő Péter bíboros szenteltvizet öntsön a pohárba, és feloldja végre az ország lelkiismeretét hónapok óta feszítő ellentmondást.
Hogy hivatkozhatunk napra nap kersztény kultúránkra és gyökereinkre, ha közben szembe megyünk mindennel, amit krisztusinak hívnak?
Hogyan lehet Európa keleti fele a kereszténység végvára, ha pont az ellenkezőjét teszi, mint, amit Ferenc pápa hétről hétre megkövetel nyájától? Hogy lehetünk mi a kereszténység acélpajzsa, miközben a határainkon, a tereinken hetekig menekültek, gyerekek, családok fagyoskodtak, és mi nem voltunk hajlandók segíteni rajtuk? Mi több a magyar állam büszkén deklarálta, hogy egyetlen egy menekültnek, bevándorlónak, migránsnak sem hajlandó segítő kezet nyújtani, de a normális, emberi bánásmódot és az empátiát az együttérzést is megtagadta tőlük.
Az Evangélium útján
A feloldhatatlannak tűnő paradoxon nem csak a hívő emberekben, hanem az egyházakon belül is feszültségekhez vezetett. Emlékezzünk vissza, mikor ősszel Erdő Péter előbb úgy nyilatkozott, hogy ha a katolikus egyház kinyitná kapuit a menekültek előtt, akkor embercsempésszé válna.
Majd miután Ferenc pápa egyértelmű irányt mutatott, már ezt írta a legfőbb magyar egyházi méltóság:
„A menekültek befogadásáról és segítéséről szóló felhívását készséggel és örömmel követjük. Szavai nagy erősítést és bátorítást jelentenek a megkezdett munkában.
Köszönjük, hogy előttünk jár az Evangélium útján, és megjelöli a cselekvés helyes irányát!”
A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett Eötvös-est témája a következő volt:
„A világ változásainak átfogó értelmezésére a szervezők neves hazai és külföldi gondolkodókat hívnak meg. Vendégeink – Erdő Péter bíboros úr és Balog Zoltán miniszter úr – ezúttal a kereszténységet érő 21. századi kihívásokról tartanak előadást.”
Nem ÚGY liberális
Tehát a két felszólalótól azt várták, hogy teológiailag is megtámasszák a keresztény feltámadás kormányzati politikáját. Gulyás Gergely felvezetőjében be is mutatta, hogyan képzelik ezt a gyakorlatban. Egy bravúros szemantikai trükkel feloldotta azt az ellentmondást, hogy a nagy liberális gondolkodó, író és politikus Eötvös Józsefről nevezték el a rendezvénysorozatukat.
Gulyás szerint az a liberalizmus nem olyan liberalizmus volt, mint a mai liberalizmus, és az a liberális Eötvös József a mai liberálisoknak bizony nagyon nem tetszene.
ENNYI, ÍGY KELL EZT! NEM NEHÉZ.
De a híresen óvatos és diplomatikus Erdő Péterrel meggyűlt a baja a Várkert Bazárban összegyűlt nyájnak. Ugyanis egyórás kőkemény teológiai, filozófia értekezésében a liberalizmusról, a hanyatló nyugatról, az újkori népvándorlásról, az iszlámról még csak szőrmentén sem volt hajlandó beszélni. Egy büdös szót sem. Erdő Péter menekültügyi állásfoglalására a rendezvény végéig várni kellett, és akkor sem hozta a várva várt megnyugvást.
Helyette így szólt
- Elképesztően sok és feldogozatlan információnk van a világról, amitől nem hogy magabiztosabbak, de bizonytalanabbak lettünk. A sok válasz, a világ alapos megismerése csak újabb és újabb nyitott kérdésekhez vezet.
- Az élet értelmét, célját, projektjét nem érzi a mai ember, és így nem is tervez, helyette a pillanatnyi közérzetére figyel. Az információdömpingtől és hajszoltságtól döntésképtelenek vagyunk. A bíboros szerint ez a magyarázata az alacsony számú házasságkötéseknek is. Nem merünk elköteleződni. Rettegünk az emberi kapcsolatoktól, mert azok kockázatosak és veszélyeztetik pillanatnyi jó közérzetünket. A kereszténység viszont egy közösségi vallás, nem individuális.
- A hagyományos nyugati demokrácia meggyengült, mert reklámszövegszerű a politika, és hiányoznak az értékek, a tartalom. A jelmondatokkal manipulált ember, nem tud szabadon dönteni.
- A jog is kezd elszakadni az erkölcsi normáktól, önálló morál nélküli társadalomszervező rendszernek akar mutatkozni.
- A kommunikációban az audiovizualizáció előre tört a verbalitás hátrányára, ebből kifolyólag gyengül a logikai gondolkodás, hiányoznak a koherens gondolatmenetek, jelképszerűvé vált a kommunikáció.
Ezekről a változásokról nem egyértelműen pejoratívan beszélt Erdő Péter. Sokkal inkább úgy, mint érdekes, izgalmas új kihívásokról. Hisz Jézus is sokszor képekben, példabeszédekben, parabolában beszélt, és szerinte Ferenc pápa is nagyon érzi az új idők új szelét. Apró csomagokban, pirulákban kommunikál. Egyszerű, ütős üzeneteket ad a nyájnak. De e mellett a bíboros szerint szükség van a világ bonyolultabb, összetettebb összefüggéseinek megértésére. Egyszerre kell szólni a kommunikáció minden szintjén.
Balog Zoltán evangéliuma
Mivel a legfőbb katolikus nem hozta el a vágyott lelki békét a hallgatóságnak, gyorsan felugrott a színpadra Balog Zoltán fő emberi erőforrás és megmutatta, hogyan szól a fideszes apokrif.
Elindult Ádámtól, onnan ugrottunk Káinra és Ábelre, egy ügyes csellel Mózes kőtábláira. Majd fénysebességre kapcsolt és 19:13-kor végre elhangzott, hogy
Áció, káció, MIGRÁCIÓ
- A szeretet univerzális parancsát nem lehet kijátszani az önvédelem parancsával szemben. Szeretet ≠tolerancia.
- A hanyatló nyugat szerint a tolerancia lenne a fő érték. Balog szerint a tolerancia nem is biztos, hogy érték. Ráadásul, ami veszélyeztet, azt nem lehet tolerálni, nyers erő ellen nincs tolerancia.
- A felebarát az, akiért felelősek vagyunk, aki ránk van bízva. A felebarát = feleség. Tehát a felebaráti szeretet nekik jár.
- Európa felebaráti felelőssége, hogy a menekülteknek ne kelljen eljönniük onnan, ahol éltek. De magyaroknak és a németeknek egyébként sincs sok felelősségünk az újkori népvándorlásban, mert nem vagyunk gyarmatosítók.
Péter háromszor tagadja meg a választ
Gulyás Gergely és Balog Zoltán érezték, hogy nem ereszthetik szét a nyájat azzal, hogy ők tanúságot tettek. Azért gyűltünk össze, hogy a bíboros végre letegye a garast valahová. Az előadások után következő rövid beszélgetésben már-már kínosan erőltetve háromszor tették fel Erdő Péternek a kérdést, mi az egyház álláspontja bevándorlás-ügyben („mobilizáció”). Erdő Péter kétszer szinte szemtelenül elkerülte a válaszadást, majd két órával és két perccel azután, hogy elindult az este, belekezdett valamibe, ami távolról, hunyorítva hasonlított arra, amit mindenki a kezdetektől várt.
Lát olyan törekvéseket, hogy valakik szembe akarják fordítani a vallásokat. Pedig meglehetősen sok hasonlóság van a kereszténység és az iszlám között. Sokkal több, mint azt mi gondolnánk. (Ahogy Goldziher Ignác valláskutató ezt kikutatta és leírta).
Erdő Péter szerint a diverzitás jó. A növényeknél is jó és az embereknél is jó. Magyarország pedig sokáig egy befogadó közösség volt. Mohács után kiürült az ország, sok idegen települt be az országba. Igazi történelmi csoda történt. Mert a betelepültek és az őslakosok között valódi értékközösség jött létre.
Tehát bizakodjunk!
(fotók: Botos Tamás)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.