Miközben Sándor Mária, a "fekete ruhás nővér" néven híressé lett egészségügyi dolgozó éppen Csepelen söpri közmunkában a faleveleket, amiért nem volt hajlandó kifizetni egy bírságot, amit azért kapott, mert társaival tiltakozásból 18 percre eltorlaszolt az Erzsébet-hídon két sávot, egy csapat taxis a rendőrök egyetértésével másfél napja tartja eltorlaszolva a Bajcsy-Zsilinszky utat. Pedig mindkét eset előre be nem jelentett demonstrációval kezdődött.

Az Erzsébet téri mini-taxisblokádnál járva a legfeltűnőbb dolog az volt, hogy míg a járókelők vagy semlegesen vagy nyílt ellenszenvvel figyelték az Uber-ellenes demonstrációt, a rendőrök feltűnően barátságosak, és ami a fő, megengedők voltak a taxisokkal. Annak ellenére például, hogy az előre bejelentett, hétfő délelőtt 11-es demonstrációjukhoz képest már hajnaltól elállták az utat, 1-1 sávot kivéve, ráadásul nem is ott, ahová az akciót bejelentették, később pedig több órára teljesen megbénították a forgalmat a Bajcsy-Zsilinszky úton, illetve az Andrássy út és a József Attila utca elejénél.

Ez utóbbiról - vagyis az órákon át tartó teljes útblokádról a Belváros közepén - például konkrétan a rendőrökkel állapodtak meg.

Gyanús, nagyon gyanús! A tízmillió alkotmánybíró országában a helyszínen természetesen a járókelők jogértelmezése győzött, miszerint a rendőrök lefeküdtek a taxisoknak, miközben másnak sosem engednének meg ilyesmit. Mi az, hogy lezárnak egy utat a főváros központjában, ha egyszer a rendőrség már jó pár demonstrációt nem engedélyezett a közlekedés rendjének aránytalan sérelmére hivatkozva? Mi lehet aránytalanabb, mint lebénítani a közlekedést a Deákon és a Kiskörúton, ha az embernek nem teszik az Uber?

Utánanéztem, mi a valós jogi helyzet.

Azt majdnem mindenki tudja, hogy a tüntetések megtartását a gyülekezési törvény szabályozza. A demonstrálás alapvető emberi jog, engedélyt emiatt sem kell rá kérni, csak bejelenteni az esemény előtt minimum 3 nappal. A rendőrségnek ezt egyszerűen tudomásul kell vennie, két esetet kivéve. Az egyik az, ha

a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné.

A trükk a másik esetben van. A közvélemény nem kis része - és, mint mindjárt kiderül, néha maga a rendőrség is - még mindig abban a hiszemben van, hogy tüntetést "a közlekedés rendjének aránytalan sérelmére" hivatkozva is be lehet tiltani. Csakhogy ezt a sokféleképpen értelmezhető pontot még 2004-ben módosította a parlament, éppen azért, hogy erre a tetszés szerint értelmezhető paragrafusra hivatkozva ne tiltogassanak be tüntetéseket. Az "új" szabály szerint ehelyett az a kizáró ok

ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható

Ez elvileg sokkal tisztább helyzetet teremt: ha a tervezett helyszínhez képest az adott településen létezik elkerülő útvonal és a tüntetés nem vág el senkit a külvilágtól, akkor lehet demonstrálni. Ez alapján, ha bejelentik, akkor a taxis útlezárás nem tiltható be, hiszen az Erzsébet teret érintő összes főútvonallal léteznek párhuzamos útvonalak.

Eddig az elmélet. A gyakorlatban viszont az történik, hogy a rendőrség 2004 óta is szubjektíven döntöget ilyen esetekben, hol így, hol úgy. Ennek - az esetleges elfogultságon túl - az az egyik oka, hogy a gyülekezési törvényhez kapcsolódik egy BM-rendelet, ami a rendőrségi feladatokról szól. És hiába módosították a törvényt ezen a fontos ponton, a BM-rendeletet azóta sem változtatták meg, így az továbbra is a "közlekedés rendjének aránytalan sérelme"-fordulatot tartalmazza.

"Sajnos, nem egyszer fordult már elő, hogy a rendőrség a gyülekezési törvény ellenében erre a rendeleti szabályra hivatkozott a tiltás alapjául, és még sajnálatosabb, hogy van bíróság, ami ezt helyben hagyja" 

- magyarázta Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza.

Így eshetett meg, hogy 2015. nyarán a rendőrség nem engedte meg Póka Lászlónak, a Nem adom a házamat mozgalom vezetőjének, hogy társaival tiltakozásból lezárják a Bajcsy-Zsilinszky utat, és amikor ezt mégis megtették, a rendőrök oszlattak, Pókát pedig így vitték el:

Pedig csak egy sávot akartak lezárni egy napra, és óránként 10-10 percre a zebrát. A tiltást ráadásul a bíróság is jóváhagyta. Ebből is kiderül, hogy a taxisok most mit csináltak jól a maguk szempontjából: nem jelentették be előre, hogy teljesen le akarnák zárni az utat, így el sem tiltották őket tőle, a rendőrök pedig a kész helyzetet látva - ellentétben a hitelkárosultak szétkergetésével - nem csináltak eddig semmit.

Pókáék jogait pár hónappal korábban egyszer már jogtalanul próbálta korlátozni a rendőrség: akkor a Széchenyi téren akartak tüntetni egy bankárkonferencia résztvevőinek szeme előtt, de a rendőrség a közlekedés akadályozására, illetve a szállóvendégek jogaira hivatkozva beintett. Itt azonban a bíróság a mozgalom javára ítélt végül.

De a Budapest Pride-ot is a közlekedésre való törvénytelen hivatkozással akarta betiltani a rendőrség 2011-ben és 12-ben is.

A dologhoz hozzátartozik, hogy ez nem csak a Fidesz által irányított rendőrség jellemzője volt, pont ugyanez ment a szocialisták alatt is. A bíróságokon is. A gyurcsányista rendőrség például 2005-ben, a törvénymódosítás után nem engedélyezte a Lelkiismeret '88 csoport 300 fős, még útlezárással sem járó tüntetését a Gesztenyés kertben, arra hivatkozva, hogy leléphetnek az úttestre és akkor le kell zárni az utcát, ami viszont azzal jár, hogy a közlekedés más úton nem biztosítható. Ezt az álláspontot a bíróság is osztotta, pedig bárki, aki valaha járt a MOM környékén, pontosan tudja, hogy számtalan alternatív útvonal akad minden irányban.