• Január elsejétől bizonytalanná vált számos olyan magyarországi laboratórium és ellenőrző szervezet EU-ban érvényes akkreditációjának jövője, melyek többsége az unió országaiba is exportáló cégeknek dolgozik be.
  
• A kormány ugyanis egy váratlan húzással államosította január elsejei hatállyal az akkreditációk kiadását, és egy új hatóságot hozott létre erre a célra. 
  
• Csak míg a régi akkreditációs szervezetnek megvolt az EU-s elismertsége, addig az új állami szervnek nincs. És ez akár komoly gondokat is okozhat. 
  

2015 nyarán, a szakmai szereplők számára is váratlanul, Szatmáry Kristóf fideszes képviselő nyújtott be egy törvényjavaslatot, hogy január elsejei határidővel megszüntetnék a Nemzeti Akkreditációs Testületet (NAT), feladatait pedig az állam veszi át, egy új testület, a Nemzeti Akkreditációs Hatóság (NAH) formájában. A törvénytervezetet a parlament elfogadta. 

A NAT a kilencvenes évek óta létezett, köztestületként működött, a minisztériumoknak pedig felügyeleti jogköre volt felette. Laboratóriumok és tanúsító, valamint ellenőrző szervezetek számára állított ki akkreditációt. Ez fontos feladat, hiszen ezeknek a laboroknak és szervezeteknek a szolgáltatását utána rengeteg olyan cég veszi igénybe, amelyik nemzetközi piacokra is termel, legyen szó az autóipartól kezdve az élelmiszeriparig, számukra pedig létfontosságú, hogy akkreditált helyről kapjanak eredményeket. 

A testület működése korábban is váltott ki kritikát, többek között amiatt, hogy túl nagy hatalom összpontosul a NAT vezetőségénél. Csillag István minisztersége idején szóba is került az átszervezése, az átalakítás azonban nem lett volna könnyű feladat, mert a testület kezében volt egy hatalmas adu: a NAT az uniós akkreditációs szervezeteket tömörítő Európai Akkreditációs Együttműködés Tanácsának (EA) kölcsönösen elismert tagja volt. 

Ezt sokévnyi működés után tudták elérni és komoly sikert jelentett: innentől az uniós piacra exportáló magyar cégek dolgozhattak a NAT által akkreditált laboratóriumokkal is. 

Az új állami hatóságnak viszont nincs meg ez az uniós elismertsége. És az igazán döntő kérdés az az, hogy mikorra lesz meg. 

Mindenkit érint, aki külföldre termel

A NAT státuszának megszűnésével az érvényes akkreditációval rendelkező laborok nem kerültek automatikusan partvonalra. A gond akkor jelentkezhet majd, amikor a laboroknak és ellenőrző szerveknek lejár az akkreditációja és a jön a pár évente kötelező érvényű újraakkreditálás. 

Ez pedig idén több mint 150 magyar vállalkozást érinthet. Erről még nyáron, a fideszes törvényjavaslat felbukkanásakor beszélt a NAT ügyvezető igazgatója, Ring Rózsa a Magyar Nemzetnek. (Ringet decemberben a NAT megszűnésével kapcsolatos kérdéseinkkel mi is kerestük, de a megszűnést kísérő megnövekedett munkateherre hivatkozva nem kívánt nyilatkozni és a minisztériumhoz irányított minket.) 

Ring a nyáron arról beszélt a lapnak, hogy egy új hatóság felépítése és uniós elismertetése az eddigi tapasztalatok alapján akár két évet is igénybe vehet, ez pedig komoly fennakadást jelenthet, 

hiszen a magyar export 98 százaléka mögött a NAT által akkreditált cégek munkája is ott van. 

Ha pedig az új magyar hatóságot nem ismeri el az uniós szerv, akkor a lejáró akkreditációjú cégek kénytelen lesznek külföldi, elsősorban német és osztrák szervezetektől akkreditációt szerezni. Ez egyrészt hatalmas anyagi megterhelést is jelent, hiszen ezek a tanúsítványok Ring elmondása szerint akár hatszor-nyolcszor többe is kerülhetnek, mint amennyiért a NAT akkreditált, másrészt a folyamatok hónapokig is elhúzódhatnak. 

A testület volt elnöke akkor elmondta azt is, hogy az európai szervezet sem értette a történetet, az elnökük levélben meg is kereste Orbán Viktort, hogy felhívja a figyelmet a törvényjavaslat elfogadása esetén felvetődő súlyos problémákra. A törvényjavaslatot ettől függetlenül elfogadták. 

Az NGM próbálkozik

Az új állami hatóság felettes szerve a Nemzetgazdasági Minisztérium lett, és a minisztérium részéről szavak szintjén mindenképp komoly szándék volt arra, hogy az átállás ne okozzon gondot az úniós piacokon a magyar laboroknak. Erről egy minőségbiztosítás területén dolgozó szakember mesélt nekünk, aki tavaly ősszel vett részt olyan találkozón, ahol a kormány képviselői próbálták nyugtatni a szakmai kedélyeket. 

Az akkor elhangzottakból úgy tűnt, hogy az NGM nem akar komolyabb változásokat végrehajtani, csak "a szervezeti formába bebetonozott vezetőket akartak félretenni" és a folytonosság biztosítása érdekében a NAT egykori alkalmazottainak is felkínálták a közalkalmazotti jogviszonyt. Az állam az átszervezés mellé rövidebb határidőket és olcsóbb árakat is ígért. 

A döntő kérdés viszont az, hogy mi lesz az EA-féle kölcsönös elismertséggel, mikor fog az uniós szervezet rábólintani az új magyar akkreditációs szervre. Erről viszont a minőségbiztosításban érintetteknek sincs semmiféle információja. A nekünk nyilatkozó szakember annyit mondott, hogy az év eleji pár hétben még sok problémára nem lehet számítani, 

de nagyon sok múlik azon, hogy a kormány mennyire gyorsan szerzi meg az EA elismerését. 

Arról lehet tudni, hogy az NGM delegációja járt az EA-nál, hogy elintézzék, hogy az átállás kvázi folytonos legyen, de a jelek szerint ez nem valósult meg. 

Legalábbis erre utal az a válasz, amit az NGM sajtóosztályától kaptunk. A minisztériumot még január elején kerestük meg kérdéseinkkel, két héttel később, január 18-án megküldött válaszukból pedig kiderült, hogy bár "az akkreditált szervezetek státuszában az új szabályozás semmilyen törést nem okoz, a jogfolytonosság teljes mértékben fennáll"

ugyanakkor az EA-tól nem kaptak még végleges választ az új szervezet elismertségéről. 

A minisztérium válaszában részletesen felsorolja azokat az okokat, melyek az államosítás mellett szóltak: az akkreditálás egy közhatalmi tevékenység, "melynek szabályait a közérdek védelme és a kérelmezők versenyképességének növelése érdekében úgy kell kialakítani, hogy az eljárási folyamat, a határidők hossza és a díjak mértéke ne akadályozza, hanem sokkal inkább elősegítse az akkreditálási eljárást kezdeményező gazdasági szereplők tevékenységét." Ez pedig a 2016. januárjáig működő rendszerben nem valósult meg szerintük. 

Ugyanakkor jelenleg úgy áll a helyzet, hogy az említett gazdasági szereplők hamarosan EU-ban érvényes akkreditáció nélkül maradhatnak, ha nem sikerül hamar megállapodni az uniós szervvel. 

 Erről pedig ezt írta a minisztérium: 

"Az Európai Akkreditálási Együttműködésben a Nemzeti Akkreditáló Hatóság státuszának elismerése érdekében az NGM 2015. augusztusa óta folyamatosan kapcsolatban áll az Európai Akkreditációs Együttműködés Tanácsa (a továbbiakban: EA) vezetőségével. A vonatkozó jogszabályok angol nyelvű fordításait megküldtük az EA részére. A levelezés során bemutattuk, hogy a magyar jogszabályokban ugyan nem lehet jogutódja köztestületnek központi költségvetési szerv, de szakmai téren a két szervezet közötti jogfolytonosság teljes mértékben biztosított. Ezt igazolja, hogy az új szervezet átvette a Nemzeti Akkreditáló Testület teljes vagyonát és személyi állományát is, amely biztosítja működését és a felhalmozott szakértelem megtartását, így az EA tagság feltételei továbbra is biztosítottak. Az EA-tól végleges választ az új szervezet elismertségére vonatkozóan még nem kaptunk."

A zökkenőmentes és jogfolytonos átállás képét egy kicsit rontja az is, hogy az új hatóságnak január közepére még a honlapja sem készült el, informálódni még mindig a NAT honlapjáról lehet, ahonnan kiderül az is, hogy a hatóság honlapja előkészítés alatt áll, és jelenleg folyamatban van az új jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő eljárások és dokumentumok kialakítása. 

(A címlapkép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)