A brit-magyar Nick Denton, az újságíróból lett amerikai blogcézár megint meg tudta lepni és talán jól fel is tudta háborítani a médiaipart. Az alapításától sikeres, de mostanában több botránnyal is küzdő blogbirodalmát eddig az is megkülönböztette a konkurenciától, hogy nem volt benne egy fillér külső tőke sem, a Denton pénzéből indított vállalkozás teljes egészében önfinanszírozó volt. Most azonban megerősítették, hogy a cégben közelebbről nem definiált méretű és értékű kisebbségi pakettet vett a Columbus Nova Technology Partners nevű befektetési alap. A Colombus Nova pedig Viktor Vekszelberg, az ismert orosz oligarcha, egyes listák szerint a negyedik leggazdagabb orosz hazai birodalmának, a Renova Groupnak az amerikai leágazása.

Denton azért kényszerült külső befektetőt bevonni, mert éppen bíróság előtt birkózik Hulk Hogan ex-pankrátorral, aki 100 millió dollárra perelte be a Gawker blogot, amiért néhány évvel ezelőtt leközöltek róla egy videót, amint a legjobb barátja feleségével szexel, minden bizonnyal a férj jelenlétében és tudtával. Az amerikai jogrendszer sajátosságai miatt a Gawkernek már az elsőfokú ítélet után le kell tennie a Hogannek esetlegesen megítélt összeget, és bár jogi szakértők szerint a fellebbezések után a médiacégnek van esélye győztesként kikerülni az ügyből, egy hatalmas kifizetés lehetetlen helyzetbe hozhatná őket, mert a Gawker ugyan folyamatosan nyereséges, de nincs azért akkora készpénztartaléka, hogy egy tízmillió dolláros nagyságrendű összeget csak úgy kipengessen. Erre kellenek az oroszok.

A lépés leginkább Vekszelberg személye miatt pikáns. A fickó igazi, filmbe illő orosz oligarcha: övé például a világ legnagyobb Fabergé-tojás-gyűjteménye, amit azért vett meg 100 millió dollárért az amerikai Forbes családtól, hogy jó kedvre derítse a Kremlt, egyszer pedig horvátországi szigetet kapott születésnapi ajándékként a haveroktól. És persze remek viszonyban van Vlagyimir Putyin elnökkel. A Forbes 2015 nyarán 13,6 milliárd dollárosra becsülte a vagyonát. Az 59 éves, Ukrajnában, orosz anyától és ukrán-zsidó apától született üzletember végzett számítástechnikus, és első cégeit is a saját maga által fejlesztett technológiák kihasználására alapította. Később az orosz aluminiumipar privatizációjakor ugrott a tehetősek közül a milliárdosok sorába, de vannak és voltak gigantikus olajipari érdekeltségei is.

Nekünk azért is érdekes Vekszelberg, mert jó párszor üzeltelt magyarokkal vagy Magyarországon, nem egyszer botrányt is kavarva ezzel.

A legismertebb magyar vonatkozású biznisze a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség hatalmas épületének sötét körülmények között történt megvétele volt a Gyurcsány-korszakban. 2008-ban az ő luxemburgi cégének, a Diamond Airnek úgy adták el a házat - ami a magyar állam legnagyobb méretű külföldi ingatlana volt addig - hogy az adásvétel, sőt a vételár kifizetése is igazából már jóval a pályázat kiírása előtt megtörtént. Az okosság pedig az volt, hogy a 23,7 millió dollárért megvett épületet az orosz állam megbízásából fellépő Vekszelberg nem sokkal később 100 millióért adta tovább. Bár az ügyletet magyar részről szocialistaközeli figurák intézték, pár évvel később ez a séma lett a Rogán Antal vezette budapesti ötödik kerület tipikus Fidesz-ingatlanbiznisze is.

A moszkvai kavarás miatt mind Oroszországban, mind Magyarországon perek indultak. A Budapest Környéki Törvényszék 2015. novemberében első fokon felmentette a magyar vádlottakat, köztük Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet, Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt és Tátrai Miklóst, a Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját. Tátrait egyébként nem sokkal korábban ítélte egy másik bíróság első fokon négy év letöltendő börtönre a Sukoró-ügyben.

Vekszelberg cégei feltűntek a hazai energiaiparban is. Egy időben - miután az orosz üzletembe KESZ nevű cége szerződést kötött az MVM Zrt.-vel - úgy tűnt, hogy befektet a Vértesi Erőműbe és pozíciót szerez az esetleges paksi atomerőműbővítésben. A Vértesit végül nem vette meg, a paksi sztori pedig a jövő zenéje.

Szintén Vekszelberg volt a főszereplője egy 2006-os, a szocialista politikus-minioligarcha Veres János pénzügyminisztersége idején kötött zavaros ügyletnek, amikor Kazahsztán Magyarországgal szembeni 100 milliárd forintos, elvileg földgázzal fizetendő, de hosszú ideje behajtatlan adósságát egyszer csak eladták 6 milliárdért egy tök ismeretlen, pár millió forintos saját tőkéjú magyar tanácsadó cégnek, az Arte Legisnek. Bár a PM magyar cégről beszélt, a sajtó kinyomozta, hogy a folyamat közben Vekszelberg egyik cége vette meg a vállalkozást.  

(Disclaimer: a 444.hu előtt három évig írtam Denton és a Gawker Media magyar blogját, a cink.hu-t, amit én alapítottam, majd amit Denton 2015. őszén nekem ajándékozott)