Ismersz olyan embert, aki bejelentette magát az albérletébe?

  • Egy rakás ember van Magyarországon, aki nem jelenti be magát oda, ahol valójában lakik. Hiába mondja ki a törvény, hogy kötelező. 
  • Sokan vannak viszont, akik bejelentenék magukat, de nem tudják megtenni.
  • Ők nehezen találnak orvost, körülményesen tudják csak beíratni a gyerekeiket az iskolába, ha szívóznak az ügyfélszolgálaton, akkor a mobiljukat sem tudják feltölteni.
  • Nagy a káosz a lakcímbejelentés körül, és hiába próbáltak változtatni a helyzeten egy három éve hatályos törvénymódosítással, a megvalósításával azóta csúsznak a hatóságok. 
  • De majd most! 

Ha lenne olyan verseny, hogy melyik az a jogszabály, amit a legtöbben sértenek meg Magyarországon, az 1992. évi LXVI. törvény V. fejezetének 26. §-a alighanem dobogós lenne. E szerint ugyanis bárkinek, aki új helyre költözik, kötelessége lenne három napon belül új lakhelyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vetetni.

Akkor is, ha csak albérletváltásról van szó. 

Ez borzasztó életszerűtlenül hangzik, és nyilván nem véletlenül: nem reprezentatív mintavétellel ugyan, de rövid keresgélés után is alig akadtunk olyan emberre, aki ha nem saját tulajdonú lakásában lakik, akkor be lenne jelentve jelenlegi lakcímére. 

A lakcímbejelentés a legtöbb esetben egyszerűen lustaságból és kényelemből marad el, a gyakran albérletet váltó városi fiatalok és a szüleik lakcímére bejelentett egyetemisták például egész biztosan nem kapkodnak, hogy minden szállásukat regisztráltassák. Döntő többségük valószínűleg azt sem tudja, hogy ezzel szabálytalanságot követ el. 

De mi van akkor, amikor valakinek fontos lenne bejelentenie a lakcímét, de mégsem tudja megtenni? Például, akinek nincs másik bejelentett lakcíme. A bejelentett cím feltétele ugyanis számos dolognak, bizonyos szolgáltatások nem vehetők igénybe (egészségügy, gyerekek oktatása), sőt egyes állampolgári jogok sem gyakorolhatók – vagy csak nagyon bonyolult kivételes eljárások után – állandó bejelentett lakcím nélkül. 

A problémával régóta foglalkozik A Város Mindenkié (AVM) és az Utcajogász Egyesület, nekünk is az Utcajogász önkéntese, Linka Máté magyarázta el a mostani szabályozás visszásságait. A két szervezet leggyakrabban hajléktalanként vagy lakhatási szegénységben élő emberek ügyeivel szokott foglalkozni, de pont ez a probléma sokkal többeket érint.

A főbérlő sumákol 

Sokszor ugyanis hiába lakik valaki egy lakásban akár albérlőként, akár szívességi lakáshasználóként, esélye sincs bejelentkezni az adott lakcímre. Az AVM becslése szerint ez ma több százezer embert érinthet Magyarországon.  A lakcímbejelentés egyik leggyakoribb akadálya, hogy a lakás tulajdonosa nem járul hozzá a bejelentéshez. Egyrészt, mert feketén kiadott albérleteknél nem nézne ki szerencsésen, ha a nevén lévő ingatlanban idegen lakók vannak, miközben semmiféle lakáskiadásra utaló bevétele nincs feltüntetve sehol. Ez az eltérés ugyan automatikusan nem jelenik meg a hatóságok előtt ma Magyarországon, de egy NAV-ellenőrzés során könnyen feltűnővé válhat. 

A másik ok, amiért a lakást kiadók nem annyira szeretik bejelenteni a lakóikat, az abból a félelemből fakad, hogy ha később bármi gond lenne, a bejelentés miatt nehezebb lehet őket kirakni. Ennek a félelemnek azonban csak egy tévhit az alapja: évtizedekkel korábban valóban kevésbé volt egyértelmű a szabályozás, de a jelenleg érvényes törvény szerint a bejelentett lakcím önmagában semmiféle jogi igényt nem jelenthet az ingatlanra, ilyesmi soha nem lehet akadálya a már nem kívánt lakók eltávolításának. 

Linka elmondta, hogy megvizsgálták a környező országok lakcímbejelentő rendszereit, és azt találták, hogy a magyar modell ugyan sokban hasonlít a német és osztrák gyakorlatra, de van egy nagyon fontos különbség: ezekben az országokban a szállásadót is törvényi kötelesség terheli, hogy bejelentse lakóit, még akár bírságot is kiszabhatnak rá, ha ez elmarad. Ehhez képest nálunk kötelezettség csak a lakóra hárul. 

És tovább bonyolítja a problémát, hogy hivatalosan amúgy nem is kellene a főbérlő személyes jóváhagyása, a járási hivatalok jelentős részében mégsem hajlandók ezt tudomásul venni. A jogszabályok szerint az albérlő egy használati jogosultságot igazoló magánokirattal, azaz például egy sima, érvényes, két tanú által aláírt albérleti szerződéssel is bejelentkezhetne, ezt számos járási hivatalban egyszerűen nem fogadják el, ragaszkodnak a főbérlő személyes jelenlétéhez és jóváhagyásához.

Kiskapuk, ügyeskedések 

Az a több százezer ember, aki nem tudja regisztráltatni az államnál a lakhelyét, különféle kiskapuk és jogszabálysértések közül válogathat. Az AVM szerint elég gyakori, hogy körzeti orvos választása vagy iskoláztatás miatt egyszerűen hamis címet adnak meg. 

És létezik még egy út, a településszintű lakcímkártya, amit eredetileg a hajléktalanok számára hoztak létre, de nem csak ők veszik igénybe. Ezen a kártyán nincs pontos lakcím feltüntetve, csak mondjuk annyi, hogy Budapest, V. kerület. Ilyen kártyát okmányirodákban lehet igényelni, bár az AVM tapasztalatai szerint egyes önkormányzatok próbálják megakadályozni, hogy hajléktalanok náluk regisztrálhassanak.  

Ez a lakcímkártya segítség lehetne azoknak, akik máshogy nem férnek hozzá az állami intézményrendszer szolgáltatásaihoz, de sok gyakorlati példa mutatja azt, hogy egy csomó helyzetben nem nyújt megoldást. 

A törvények szerint ez ugyan érvényes lakcímkártya, de sok helyen nem vagy csak nehezen fogadják el. Az AVM tapasztalatai szerint ilyen lakcímkártyával sokszor még mobiltelefon-feltöltőkártyát sem lehet szerezni, van olyan nagyobb bankcsoport, amelyiknél nem lehet így folyószámlát nyitni, és a munkáltatók sem szeretik az ilyen lakcímkártyákat. 

Problémát okoz ez a fajta lakcímkártya gyerek születésekor is, mivel minden újszülött lakcímének meg kell egyeznie a szülő lakcímével, viszont az újszülöttek nem kaphatnak településszintű lakcímkártyát. Ezért a szülő vagy bejelentkezik valaki máshoz gyerekével együtt (jogszabályt sértve ezzel) vagy pedig környezettanulmányok során kell bizonyítania, hogy van otthona, ahol tud lakni a gyerekével. 

Pedig lenne rá törvény

2013 márciusa óta hatályos az ezt szabályzó törvény egy módosítása, ami elvben egy rakás gondot megold. E szerint az állampolgároknak lehetőségük van értesítési címet is megadni, és oda bejelentkezni. Egy értesítési cím szólhat akár egy postafiókra is, és ide bejelentkezve a jelenleg településszintű lakcímkártyával rendelkezőknek jóval könnyebb lenne állami szolgáltatásokat igénybe venni vagy mondjuk egy közigazgatási eljárás esetén eldönteni, hogy melyik önkormányzat szervei az illetékesek. 

De hiába a lassan három éve létező törvényi lehetőség, a valóságban nem lehet ilyen címet regisztrálni. Az okmányirodákban nincs ilyen űrlap, a technikai feltételek nincsenek meg.

A Belügyminisztériumhoz fordultunk, hogy megkérdezzük, miért csúszik a módosítás végrehajtása. Kérdésünket továbbirányították a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához, onnan pedig azt a választ kaptuk, hogy

„az értesítési címmel kapcsolatos bejelentési eljárás, valamint az azzal összefüggő további eljárások komplexitása szükségessé tette az informatikai és technikai feltételek biztosítását, ami nagyarányú fejlesztéseket igényelt.”

De szerintük ez már tényleg a célegyenes, és január végéig elkészülnek a szükséges fejlesztések, azaz a KEKKH ígérete szerint megszűnik  a közel három éven át tartó állapot. 

(A címlapon az új típusú személyi igazolvány átadása látható, fotó: Máthé Zoltán/MTI)

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.