Az ombudsman hivatala hétfőn adott ki egy közleményt, amelyben megállapította, hogy a médiaértés-oktatás 2013 óta a nemzeti alaptantervben nem jelent meg önálló tantárgyként, csak a vizuális kultúra tantárgy részeként.

A felmérés szerint kevés az iskolákban a szakképzett médiatanár, az oktatók csak 20-30 százaléka rendelkezik szakképesítéssel,

így médiaismereteket ma az a tanár oktat, akit az érdekel vagy akit megbíznak vele.

A meghatározott óraszám és szakmai tartalom inkább ajánlás, a médiaoktatásra fordított idő és szakmai tartalom rendszerint az iskola, illetve a tanár személyes döntésén múlik,

a médiával, a digitális világgal kapcsolatos ismeretek átadására szánt időkeretet jellemzően nem használják fel az iskolákban, a kreatív, gyakorlati készségek fejlesztése pedig nem jelenik meg hangsúlyosan a helyi tantervekben.

Hiányzik a tananyagból az online bántalmazás és az internet veszélyei kezelésének módja is, és ezt a nemzeti alaptanterv sem határozza meg külön fejlesztési célként, illetve a tanárképzés rendszerében sem szerepelnek erre vonatkozó ismeretek.

Ez pedig komoly probléma, mert a gyermekek sok esetben nincsenek tisztában az online bántalmazás jelenségével, és nem tudják, mely szervezetektől és hatóságoktól kérhetnek segítséget.

Az alapvető jogok biztosa megállapította azt is, hogy a hiányosságok a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz, művelődéshez való jogával összefüggő visszásságot okoznak, és jogsérelem közvetlen veszélyét vetik fel.

Ezért Székely László felkérte Balog Zoltánt, hogy kezdeményezze a médiaértés-oktatás magyarországi helyzetének átfogó állapotfelmérését, javasolta a pedagógusok szakirányú ismereteinek, készségeinek fejlesztését, a szakképesítéssel rendelkező pedagógusok létszámának növelését.

Kérte azt is, hogy vizsgálják felül a nemzeti alaptanterv jelenlegi célrendszerét és a pedagógusképzést, hogy a képzési követelmények között az online bántalmazás jelenségével kapcsolatos ismeretek is mielőbb helyet kapjanak. (MTI)