A Goldman Sachs, ami működésével jelentősen hozzájárulhatott a 2008-as válság kirobbanásához is, egy új elemzésében a kapitalizmus belső logikájának feszültségeire akadt rá. 

A Bloomberg összefoglalója szerint van egy meglehetősen komoly elméleti vita arról, hogy a vállalati profitráták szükségszerűen magasak maradhatnak-e, vagy pedig egy ponton jönnie kell a süllyedésnek. Jelenleg azt látni, hogy az S&P-500 indexben szereplő vállalatok profitrátája az elmúlt több mint 25 évben történeti távlatokat nézve magas maradt. 

A Sumana Manohar vezetésével készült jelentés szerint négy tényezőnek köszönhető, hogy nőtt a profitráta: a nyersanyag és energiaárak növekedésének, annak, hogy a termékek egy jelentős hányada olcsóbban állítható elő a feltörekvő piacok országaiban, harmadrészt a növekvő keresletnek a feltörekvő országokban, végül pedig a technológia fejlődéséből fakadó hatékonyságjavulásnak. 

A Goldman elemzése szerint ráadásul a piac jellemzően előnyben részesíti azokat a vállalatokat, melyek összeolvadtak és visszavásárolták részvényeiket, míg jellemzően büntették azokat, amelyek a profit visszaforgatásával fejlesztéseket hajtottak végre. 

Ez az alaphelyzet pedig a profitráta bővülése és mérséklődése mellett is hoz érveket.

Egyik oldalon ott vannak a konszolidáló lépések: a költségek lefaragása, a hatékonyabbá válás, az egyesülések, melyek mind lehetővé teszik, hogy a ráta magason maradjon. Másrészt viszont a gyengülő kereslet és a kapacitásfelesleg miatt a rátának csökkennie kéne. 

Ha viszont magasak maradnak a ráták, akkor egy nagyon nyugtalanító kérdéshez jutunk el a GS elemzői szerint: működik-e egyáltalán a kapitalizmus? 

A profitrátának ugyanis hullámoznia kéne, követnie a piac mozgását és alakítania is azt. A nagyobb ráta, akkor az új szereplőket vonz a piacra, ez pedig lenyomja az árakat. Emiatt lemegy a ráta, a nem elég erős szereplők csődbe mennek és több teret engednek így az erősebb vállalatoknak. Ez lenne az a ciklikus mozgás, amit leírnak a közgazdaságtan alapkönyvei is. 

Ha viszont ez elmarad, akkor valami ismeretlen területre tévedünk a Goldman szerint. A következő években ha magasak maradnak a profitráták a kereslet visszaszorulása ellenére is, akkor előfordulhat, hogy a kapitalizmus logikájának alapjaira is rá kell majd kérdeznünk. (via Bloomberg)