Az EU hatalmas lendülettel állítaná át a gazdaságot körforgásos szerkezetűre, és a magyar kormány is lelkesen támogatja az ötletet. De egyáltalán mi az a körforgásos gazdaság? A holland nagykövetség szakértője és egy ökológiai közgazdász mondta el nekünk, mit érdemes tudni erről a fogalomról.
A hedge fundok történetének egyik legnagyobb bukása zajlott le pár nap alatt, és sokan azon aggódnak, hogy továbbgyűrűzhet az amerikai tőzsde egészére. Milliárdokat bukó bankok, egy csalásért már elítélt befektető és Isten útjai is előkerülnek az Archegos Capital sztorijában.
Világszerte fiatalok milliói érzik úgy, hogy bár elvben minden lehetőség előttük áll, mégis képtelenek utolérni magukat, és kudarcot kudarcra halmoznak. És hogy valami végleg félrecsúszott a munkájukban, a szabadidejükkel és a kapcsolataikkal. Egy újságíró megírta a saját történetét, amiben rengetegen ismertek magukra.
A baloldal, miközben joggal kritizálja a multicégek szivárványos kampányait, nem veszi figyelembe, hogy a magyar LMBTQ-emberek csak ezeknél a nemzetközi nagyvállalatoknál tudnak elhelyezkdeni.
A klímaválság hatására világszerte sokan döbbennek rá, hogy a katasztrófa elkerüléséhez teljesen máshogy kéne élni az életünket. Ehhez egy új gazdaságra is szükség van, ami nem a felhalmozásra, hanem a természeti és az emberi erőforrások megőrzésére és újratermelésére figyel. Interjú Gagyi Ágnessel.
A Z generációs hobbitolvajok valami zavaros álmarxista ideológia mögé bújnak, de nem a gonosz áruházláncokkal, hanem a becsületes vásárlókkal szúrnak ki valószínűleg.
Bíróságon, közleményekben és minden létező fronton marja egymást az Apple és a Fortnite-ot kiadó Epic Games. A háború nem csak rengeteg pénzről szól, hanem arról is, hogy mekkora hatalma lehet az óriás techcégeknek.
A 21. század a kapitalizmus új formáját hozta el: a megfigyelési kapitalizmust. Miközben a Google, a Facebook, a Microsoft vagy a Huawei mindent tudni akar rólunk, a színfalak mögött a szabad akaratért megy a harc, hiszen ahol megszületik a totális tudás, ott megszűnik a szabadság.
A világjárvány a második világháborúhoz hasonlítható jelentőségű esemény, ami hosszú távon is megváltoztatja a világot, mondja Tyler Cowen, a világ egyik legbefolyásosabb közgazdásza.
El tudjuk-e képzelni, hogy direkt kevesebbet dolgozzunk? És milyen hatása lenne ennek a jóllétünkre és a környezetre? Ezeket a kérdéseket is vizsgálja egy magyar kutatócsoport. Interjú Antal Miklós humánökológussal.
A járvány globális közösségi kényszert hozott magával, és ennek hatásait vélhetően sokáig érezni fogjuk. Abban pedig, hogy egyikünk sem így tervezte ezt a tavaszt, benne rejlik a szolidaritás lehetősége is. Interjú Sik Domonkos szociológussal.
Az az elmúlt évek nagy filozófus felfedezettje Byung-Chul Han lett, aki arról ír, hogy hogyan lehet még élni a 21. században.
Kétségbeesésből született, de mára az országos politika is felkapta Preston történetét: közösségi vagyongyarapítás, szövetkezetek és a gazdaság egy új formája.
Közös levelükben azt írják, hogy a vállalatoknak talán nem a részvényeseikre, hanem a dolgozóikra és ügyfeleikre kéne koncentrálniuk.
Hogyan álltak a hulladékhoz a szocialista Magyarországon? És van-e értelme arról beszélni, hogy a kapitalizmus vagy a keleti blokk volt-e szennyezőbb? Interjú Gille Zsuzsával.
Érezted már, hogy minden nap, minden pillanat ugyanolyan? Hogy nem történik semmi? Hogy nincs jövő, és rendszer, amiben élünk, bezárt bennünket egyetlen pillanatba? Hát, én is ezt érzem.
A depresszió és a kiégés nem kirívó megbetegedés, hanem a korunk alapállapota. Az internet pedig szép lassan megöli a lelkünket. Ezekről ír a filozófia új sztárja, a koreai-német Byung-Chul Han.
Vasárnap kiderült, hogy Donald Trump legalább az oroszokkal nem konspirált. És nagy karriert futott be egy grafikon, ami bármilyen külső befolyásnál jobban magyarázza meg, hogy jutott ez az undorító alak a Fehér Házba.
Egyre többen vannak, akik szerint semmi értelme hetente öt napot dolgozni. Nemcsak a lelkünknek ártunk ezzel, de a gazdasági növekedést sem feltétlen segíti.
A közgazdaságtan nemcsak arról szól, hogy a piacnak mindig igaza van. Világhírű kutatók álltak össze, és alapjaiban forgatnák fel azt, ahogy erről a tudományterületről gondolkodunk.
Az ilyen üzletek anyagi kockázatai jól ismertek. De mi a helyzet a társaságiakkal?Szerző: Laura Richards (szabadúszó bostoni újságíró)
Saját gyárának megnyitóján beszélt a felelős magyar nemzeti kapitalizmus vezértőkése.
A jobboldali populista mozgalmak térnyerésének korában kevés olyan baloldali alternatívát látunk a világban, ami vállalható és egyben sikeres is. Ezek egyikét kínálja José "Pepe" Mujica és Uruguay. Korábban elkezdett cikkünk folytatása következik.
A davosi Világgazdasági Fórum résztvevői nem értenek egyet a milliárdosok megadóztatásával. Miközben nyilvánosan igyekeztek tompítani az automatizáció jelentőségét, egymás között arról beszélgettek, hogy minél hamarabb automatizálnának, nehogy lemaradjanak a versenyben.
Latin-Amerika "rózsaszín dagálynak" elkeresztelt baloldali hulláma véget ért. Miközben Venezuelában a chávizmus véres káoszba fulladt, és sokan elrettentő példának használják minden baloldali reformkísérlettel szemben, Brazíliában pedig egy fasiszta vezér került hatalomra, egy kis ország még mindig alternatívát mutat mindenkinek, aki elkötelezett a demokratikus szocializmus értékei mellett. Ez a kétrészes cikk José Mujica uruguay-i mozgalmár, elnök és filozófus politikai pályáját elemzi.
A szervezet számításai módszereit sokan vitatják, de az biztos, hogy egyre több nagyon gazdag ember él a világon bizonyos részein.
Az anglikán egyház vezetője egykor olajipari igazgató volt, és szerinte nem sikerült megtanulnia a brit gazdasági elitnek a 2008-as leckét.
A 2020-ban várhatóan az elnökségért is induló Elizabeth Warren alapjaiban forgatná fel az amerikai óriásvállalatok működését.
A Gallup felmérése szerint egyértelműen pozitívabban ítélik meg a szocializmust, ami már a fiatalok között is népszerűbb.
Mi az az átfektetés? Mit csinálnak az angol átfektetés-aktivisták? És mi köze van mindennek Trumphoz meg az olajszörnyekhez? Londoni tudósítónk jelentkezik.
Mi történik Magyarországgal, hogyan távolodhattunk el ennyire a nyugati demokratikus úttól? Lehetne ezt csak a politikusokra meg az elitre kenni, most mégsem ezt tesszük. Két részben megnézzük, miért futunk bele néhány évtizedenként újabb és újabb rendszerváltásokba.
Ehhez képest a gyárilag rongyosra szaggatott dizájnerfarmer is jó vásár.
Azok sem csak a pártért és a hazáért dolgoznak.
Megjelent Interszekcionális feminizmus: baloldali és antikapitalista identitáspolitika című cikkünk a Fent és Lent blogon. Ebben összefoglaljuk, miért tartjuk az interszekcionalitást egy alapvetően baloldali, rendszerszemléletű elméletnek. A cikk válaszként született az ún. „identitáspolitikát” mostanában baloldalról érő támadások ellen. Nem titkolt célunk volt vele, hogy a balos érzelmű emberek felé nyissunk párbeszédet, mivel a politikai ideológiák közül ez az az oldal, ahonnan könnyen (könnyebben) el tudjuk képzelni az együttműködést.Ettől függetlenül fontos azt is leszögezni, hogy nem minden szerzőnk ért egyet a cikk antikapitalista kicsengésével. Való igaz, hogy nem kell interszekcionalistának és/vagy baloldalinak lenni ahhoz, hogy valaki a transzneműek érdekvédelmét képviselje. Az ő hangjuk és álláspontjuk is fontos számunkra, ezért a jövőben is felületet fogunk biztosítani nekik a véleményük kifejezésére.Továbbá nyitottak vagyunk a nyilvános vitára bárkivel, aki nem ért egyet a mondanivalónkkal – természetesen azzal a feltétellel, hogy a vita során egymás személyét és lelkiismereti szabadságát minden körülmények között tiszteletben tartja az összes fél.
Hszi Csin-ping Davosba utazott, hogy kiálljon a globalizáció mellett. A Trump miatt bezárkózó USA szerepét venné át most Kína.
A davosi találkozókat szervező Világgazdasági Fórum is soknak találja, ami a világban történik.
Az LMP társelnöke a Terror Házában arról beszélt, hogy a globális kapitalizmus jelenlegi iránya nem tűri a kulturális sokféleséget.
A Goldman Sachs elemzése szerint olyan világot élünk, ami ellentmond közgazdaságtani alapismereteinknek.
Menő közgazdászok (nyugi, nem Marx) tippjei, min kell változtatni, ha a piacot a társadalmi igazságosság szolgálatába akarjuk állítani.
Véget ért az örihari Kuba és az USA között, barátkozó hangnemet ütött meg egymással mindkét elnök a dél-amerikai csúcson.
Szőrös és undorító terméket tervez piacra dobni egy svájci cég: a DeWitt cég Napóleonnak egy novemberi árverésen megszerzett hajszálaiból származó mikrorészecskéket használ fel a korlátozott szériában készülő óráihoz. A hajszálakat - amelyek némelyike szőrszálra emlékeztet (emeli ki az MTI!!) -, félmilliméteres darabokra vágják. A csak mikroszkóppal látható darabokat az óra üvege alatt rögzítik, a DeWitt cég logója – a császár képmása – alatt. Az óra ára legalább 8000 euró (2,4 millió forint) lesz. (MTI)
ENNEK AZ EGÉSZNEK SEMMI ÉRTELME
Azaz hamarosan tényleg eljöhet, hogy minden ingyen lesz, aztán már nekem fizetnek a felkapcsolva felejtett lámpáért. Németh szerint a kormány célja, hogy "fenntartható legyen a rezsicsökkentés folyamata". Szerinte "Bokros ma sem változott: a programjában világosan benne van, hogy nem akar monopóliumokat, hanem szabad versenyt. Ez azt jelenti, hogy a rezsicsökkentésnek annyi lenne."
Hol van az istened, Orbán Viktor???
Mert leárazva árul egy csomó Banksy-másolatot, köztük a híres Destroy Capitalismot is. Jó, a csattanós választ már Banksy is félig megadta. Walmart>hippik.
Meg lehet érteni, hogy egy olyan országban, ahol minden parlamenti párt a bal- és a szélsőbaloldal között ingáz, sokan már csak dacból is a piac felé fordulnak. Rajongani az evidensért viszont egészen nevetséges.
Szanyi Tibor a Facebookon.
Lázár János földije zseni!