Őszinték, harmincasok, szembe köpnek és előszeretettel használják a randiappokat. Az iszapzöld lemezborító, ami a szexuális felszabadulás ígéretét szabadítja ránk ezen a nyáron.

Annyi teherszállító repülőgépet foglalnak le, hogy más cégeknek már nincs sok esélye légi úton szállítani az áruit.

Az év egyik reklámja.

A világhírű kanadai orvos és stresszkutató szerint ideje szembenéznünk azzal, hogy a kapitalista szellem magányossá tesz és megbetegít bennünket, az elnyomás pedig erőszakot szül. Nagyinterjú.

Európában elsőként. Kordonokkal és függönyökkel különítik el a gyerekkorú utasokat.

A kanadai miniszterelnök felfoghatatlannak nevezte, hogy a Meta a kanadai lakosság fontos híreit blokkolta a felületein, pedig a naprakész információk kulcsfontosságúak egy válsághelyzet idején.

Az új Barbie tömegfilmként talán működik, minden más szinten viszont felszínes és még önparódiaként is nehezen értelmezhető.

Az FTX bukása más, mint a korábbi kriptobotrányok. Sam Bankman-Fried úgy vált a kripto királyává, hogy közben a Wall Street legismertebb szereplőit verte át. Bukása után mindenki kétszer meg fogja gondolni, hogy valaha kriptóhoz nyúljon-e még. És az is biztos, hogy a 16 milliárd dolláros vagyont pár nap alatt elbukó SBF történetét hamarosan filmen vagy sorozatban láthatjuk majd viszont.

Az Apple-t váltotta a poszton.

Milyen változásokon megy keresztül a kapitalizmus a keleti blokk összeomlása óta? Hogyan alakulnak a globális egyenlőtlenségek a járvány után? Hogyan lehetne feloldani a migráció ellentmondásait, merre fejlődik a magyarországi kapitalizmus, és milyen feszültségek vannak a kapitalizmus és a demokrácia között? Branko Milanovic korunk egyik meghatározó közgazdasági gondolkodója, a globális egyenlőtlenségek egyik legtöbbet idézett szakértője. Interjú.

Ivan Krasztev politológus szerint a kihalástól való rettegés határozza meg az európai politikát napjainkban. A törésvonalak pedig nem Kelet és Nyugat között, hanem a nagyvárosok és a vidékiek között húzódnak. A hidegháború végével nem a demokrácia, hanem a kapitalizmus győzött. Besúgók már nem kellenek, de a totalitarianizmus és az etnikai konfliktusok veszélyei megmaradtak.

A 300 milliárd dolláros adósságot felhalmozó Evergrande bukása korszakhatárt is jelölhet: vége lehet annak, hogy a kínai gazdaságot a „növekedés, bármi áron” elv hajtsa előre.

Az amerikai sci-fi író, Kim Stanley Robinson tavaly megjelent könyve, a Jövőminisztérium a 2050 utáni elképzelt jövőben játszódik. De felvetései azóta a legnagyobb gazdasági lapokba is átszivárogtak, és az idei nyár eseményei után sokan nem jövőképként, hanem útmutatóként kezdték olvasni regényét.

Annyira sokan háborodtak fel az ötleten, hogy az Amazon hamar le is törölte a fülkét bejelentő Twitter-posztot.

A 21. század elejére alig maradt olyan területe a világnak, amit ne hajtottunk volna uralmunk alá. De ettől nem lettünk boldogabbak, sőt, sokak számára sok minden egyre fenyegetőbbnek és idegenebbnek tűnik. Erről a feszültségről ír könyveiben a német szociológus, Hartmut Rosa.