Az FTX bukása más, mint a korábbi kriptobotrányok. Sam Bankman-Fried úgy vált a kripto királyává, hogy közben a Wall Street legismertebb szereplőit verte át. Bukása után mindenki kétszer meg fogja gondolni, hogy valaha kriptóhoz nyúljon-e még. És az is biztos, hogy a 16 milliárd dolláros vagyont pár nap alatt elbukó SBF történetét hamarosan filmen vagy sorozatban láthatjuk majd viszont.
Az Apple-t váltotta a poszton.
Milyen változásokon megy keresztül a kapitalizmus a keleti blokk összeomlása óta? Hogyan alakulnak a globális egyenlőtlenségek a járvány után? Hogyan lehetne feloldani a migráció ellentmondásait, merre fejlődik a magyarországi kapitalizmus, és milyen feszültségek vannak a kapitalizmus és a demokrácia között? Branko Milanovic korunk egyik meghatározó közgazdasági gondolkodója, a globális egyenlőtlenségek egyik legtöbbet idézett szakértője. Interjú.
Ivan Krasztev politológus szerint a kihalástól való rettegés határozza meg az európai politikát napjainkban. A törésvonalak pedig nem Kelet és Nyugat között, hanem a nagyvárosok és a vidékiek között húzódnak. A hidegháború végével nem a demokrácia, hanem a kapitalizmus győzött. Besúgók már nem kellenek, de a totalitarianizmus és az etnikai konfliktusok veszélyei megmaradtak.
A 300 milliárd dolláros adósságot felhalmozó Evergrande bukása korszakhatárt is jelölhet: vége lehet annak, hogy a kínai gazdaságot a „növekedés, bármi áron” elv hajtsa előre.
Az amerikai sci-fi író, Kim Stanley Robinson tavaly megjelent könyve, a Jövőminisztérium a 2050 utáni elképzelt jövőben játszódik. De felvetései azóta a legnagyobb gazdasági lapokba is átszivárogtak, és az idei nyár eseményei után sokan nem jövőképként, hanem útmutatóként kezdték olvasni regényét.
Annyira sokan háborodtak fel az ötleten, hogy az Amazon hamar le is törölte a fülkét bejelentő Twitter-posztot.
A 21. század elejére alig maradt olyan területe a világnak, amit ne hajtottunk volna uralmunk alá. De ettől nem lettünk boldogabbak, sőt, sokak számára sok minden egyre fenyegetőbbnek és idegenebbnek tűnik. Erről a feszültségről ír könyveiben a német szociológus, Hartmut Rosa.
Az EU hatalmas lendülettel állítaná át a gazdaságot körforgásos szerkezetűre, és a magyar kormány is lelkesen támogatja az ötletet. De egyáltalán mi az a körforgásos gazdaság? A holland nagykövetség szakértője és egy ökológiai közgazdász mondta el nekünk, mit érdemes tudni erről a fogalomról.
A hedge fundok történetének egyik legnagyobb bukása zajlott le pár nap alatt, és sokan azon aggódnak, hogy továbbgyűrűzhet az amerikai tőzsde egészére. Milliárdokat bukó bankok, egy csalásért már elítélt befektető és Isten útjai is előkerülnek az Archegos Capital sztorijában.
Világszerte fiatalok milliói érzik úgy, hogy bár elvben minden lehetőség előttük áll, mégis képtelenek utolérni magukat, és kudarcot kudarcra halmoznak. És hogy valami végleg félrecsúszott a munkájukban, a szabadidejükkel és a kapcsolataikkal. Egy újságíró megírta a saját történetét, amiben rengetegen ismertek magukra.
A klímaválság hatására világszerte sokan döbbennek rá, hogy a katasztrófa elkerüléséhez teljesen máshogy kéne élni az életünket. Ehhez egy új gazdaságra is szükség van, ami nem a felhalmozásra, hanem a természeti és az emberi erőforrások megőrzésére és újratermelésére figyel. Interjú Gagyi Ágnessel.
A Z generációs hobbitolvajok valami zavaros álmarxista ideológia mögé bújnak, de nem a gonosz áruházláncokkal, hanem a becsületes vásárlókkal szúrnak ki valószínűleg.
Bíróságon, közleményekben és minden létező fronton marja egymást az Apple és a Fortnite-ot kiadó Epic Games. A háború nem csak rengeteg pénzről szól, hanem arról is, hogy mekkora hatalma lehet az óriás techcégeknek.
A 21. század a kapitalizmus új formáját hozta el: a megfigyelési kapitalizmust. Miközben a Google, a Facebook, a Microsoft vagy a Huawei mindent tudni akar rólunk, a színfalak mögött a szabad akaratért megy a harc, hiszen ahol megszületik a totális tudás, ott megszűnik a szabadság.
