
Áttetsző fehér trikó, slim cigi, elkenődött szemfesték, félrészegen hozott megkérdőjelezhető döntések. A New York Times cikkében megszólaló harminc körüli nők szerint a „bratek” szemtelenek, nem hajlandók megfelelni a társadalmi elvárásoknak, fittyet hánynak rá, ki mit gondol, akár szó szerint is szembe köpik a felettük hatalmat gyakorlókat. Őszinték, harmincasok, jól szórakoznak és előszeretettel használják a randiappokat: az itthon is egyre népszerűbb, önmagát modern randiappként definiáló Feeld-en már kifejezetten „bratségre” is lehet szűrni.
A „brat”-et eredeti, tizenhatodik századi jelentése szerint a koldusokra és piszkos ruháikra használták, majd idővel a „neveletlen” és az „elkényeztetett”szinonimája lett. A huszadik században már fiatalosságot és lezserséget jelölt, de szinte mindig az alacsony társadalmi osztályokkal és a pejoratív értelemben vett popkultúrával azonosították.
Az alt LMBTQ-popikon Charli XCX júniusban megjelent hatodik, egyben máris legnépszerűbb albuma, a Brat az idei nyár fenomenon-atombombáját dobta le az internetre. A Las Culturistas podcastben az énekesnő kifejti, hogy a lemezt részben, az „I think about it all the time” című számot teljes egészében barátnője és szerzőtársa ihlette, akivel egyetlen dolgot leszámítva minden közös bennük, ez az egy dolog mégis világokkal választja el őket egymástól: az anyaság. Barátnője ugyanis nemrég szült. „Nála már ott van ennek az ajtónak a kulcsa, én meg még nem is vagyok a szobában. Érted, mire gondolok?” – kérdezi a műsorvezetőt.
Én értem. A harmincegy éves Charli alig idősebb nálam, és furcsán megnyugtat a tudat, hogy ugyanannak a generációs szakadéknak a szélén állunk. Egyszerre van bizonyos dolgokra még nagyon sok, más dolgokra már egyre kevesebb időm - nem is beszélve azokról, amikkel már elkéstem. Vágyom rá, hogy megtudjam, milyen lehet szülővé válni, de hozzá hasonlóan – millió és egy más félelmetes dolog mellett – félek, hogy a gyerekvállalással „minden szabadságom hiányozni fog”. Főleg a testi önrendelkezésemé. Hol teljesen össze vagyok zavarodva, megijeszt a saját felkészületlenségem, máskor elönt az öntudat: most vagyok önmagam legjobb kiadása, függetlenebb és szabadabb, mint valaha. Babavárót vegyek fel, vagy szőrös bilincset? Mi van, ha ugyanazokat a hibákat követem el, mint anyám? Máris FOMO-m van, pedig csak most kezdtem el igazán élni.
Mint kiderült, nők százezrei élnek hasonló dilemmákkal, amire meg is érkezett az adekvát válasz:
Állj mellénk, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!