• Dr. Máté Gábor magyar származású kanadai orvos és addiktológus, a függőségek és stresszbetegségek kutatója, orvosi bestsellerek szerzője.
• Önzővé, magányossá és beteggé tesz bennünket a kapitalista szellem.
• Az áldozati szerep felmentést ad a felelősség terhe alól.
• Traumáinkat hajlamosak vagyunk másokon megtorolni.
• Fiatal zsidóként cionista volt, ma úgy látja: a palesztinok több évtizednyi elnyomása hozzájárult a féktelen erőszak elszabadulásához.

444: Világhírű orvosnak és írónak számított már 2020-ban is, amikor a koronavírus idején először interjúztunk, az elmúlt években aztán valóságos világsztár lett. Folyamatosan tart előadásokat Európában és Amerikában, a leghíresebb podcasterek állnak sorba az ügynökénél; nemrég Harry herceggel interjúzott, a napokban pedig Novak Djokovic és alapítványának vendége volt Belgrádban. Hogy éli meg ezt személyesen?

MG: Hiszek mindabban, amivel az elmúlt évtizedekben foglalkoztam, és amiről az előadásaim során beszélni szoktam. Abban is hiszek, hogy fontos az embereknek, amiről beszélek. Ilyen értelemben nem lep meg a siker, sem a népszerűség, és egyfajta önbizalmat is kölcsönöz a szereplésekhez. Személyesen valóban kicsit hihetetlen és furcsa. A munkásságom, azt gondolom, megérdemli ezt a figyelmet, ettől még számomra szokatlan.

444: Egy sor különböző, bár szorosan összefüggő, társadalmi jelenségről publikált, többek közt a figyelemzavarról, a függőségek pszichológiájáról, a pszichoszomatikus betegségekről; de a nyilvánosságban leginkább a kisgyermekkori traumák érzelmi fejlődésre gyakorolt hatásának kutatójaként lett ismert. Mi az oka annak, hogy az önismereti folyamatok az elmúlt nyolc-tíz évben ennyire elkezdték foglalkoztatni az embereket?

MG: A világ változik, az emberek egyre nagyobb és számosabb stresszhatásoknak vannak kitéve. Ez nem járvány, nem valami genetikus úton terjedő betegség. A modern globalista-kapitalista rendszer hatásai és mellékhatásai egyre nagyobb súllyal nehezednek rá az emberekre.

Jó, hogy felhoztad az figyelemzavart, mert eszembe jutott egy szemléletes példa. Az első könyvem, az ADHD-ról szóló Scattered Minds (Szétszórt Elmék) 1999-ben jelent meg. Akkoriban egy magyar kiadóhoz is eljutott a kézirat, de azt a választ kaptuk tőlük, hogy hát erre itt nincs szükség. Mosolyogtam magamban, meglátjuk, pár év múlva is így gondolják-e.

A Scattered Minds idén – 24 év után – ismét bestseller lett Amerikában, és Magyarországon is már sok tízezer példányban kelt el. Amiben nincs semmi meglepő, és nem azért mondom ezt, mert micsoda csodálatos könyv ez – bár tényleg nem rossz.

A társadalmi berendezkedésünk folyamatos és egyre növekvő stressz alatt tartja az embereket, magányosabbá és bizonytalanná teszi őket, félelmet kelt bennük, különösképpen a szülőkben, mindennek pedig egyenes következményei a civilizációs betegségek. Természetes, hogy érdekli az embereket, miért történik mindez velük.

Az elmebetegségek és öngyilkosságok száma, beleértve a fiatalkorúak által elkövetett öngyilkosságokat, mind szaporodnak az Egyesült Államokban. A túladagolások áldozatainak száma duplája annak, mint ahányan vietnámi, iraki és afganisztáni háborúban összesen odavesztek, és több más nyugati országban is hasonló tendenciák érvényesülnek.

444: A kapitalizmus szükségszerűen vezet az emberek mentális és pszichés instabilitásához?

MG: A társadalmi egyenlőtlenség, amit létrehoz, inkább. A legfrissebb kutatások egyöntetű megállapítása az, hogy minél nagyobb az egyenlőtlenség egy országban, annál rosszabb ott az emberek általános egészségügyi állapota. A leggazdagabb nyolc ember a Földön közel akkorra vagyonnal rendelkezik, mint a bolygó lakosságának közel 50 százaléka. Senki nem gondolhatja, hogy ez egy egészséges állapot.

A társadalmi klíma, amiben élünk, az önzést kultiválja, miközben az emberi természet valójában egyáltalán nem ilyen. Ez az ellentmondás szétfeszíti az egyént. Az érdekvezérelt kapitalista kultúra, és annak termékei, mint a közösségi média, egyre magányosabbá tesznek bennünket, ami magában is súlyos egészségügyi és pszichés veszélyforrás. A magány nagyjából azzal megegyező egészségügyi kockázatot jelent, mint 15 cigaretta elszívása egy nap alatt.