Most hogy van róla döntés, végre nyilvánosan vitáztak arról, hogy mi legyen a Városligettel

Városépítészeti témához képest óriási érdeklődés kísérte az első nyilvános vitát, amin Baán László, a Városliget beépítésének miniszteri biztosa és Karácsony Gergely, Zugló polgármestere vett részt. 

És az egyáltalán nem ritka, hogy egy rendezvényen egyszerre jelenjen meg nagy számban a sajtó és legyen ott sok néző is, de ilyen látványos eltérést az érdeklődésekben ritkán látni. Amíg a hallgatóság soraiban főleg felháborodott zuglóiak ültek, akik arra voltak kíváncsiak, miért kell építkezni a Városligetben, addig a sajtót főleg az érdekelte, miért adott kölcsön festményeket Baán döntése nyomán a Szépművészeti Múzeum egy olyan lakásba, ahol feltehetően Habony Árpád lakott. 

És nem volt teljesen hiába ez a hétfő esti rendezvény, mert legalább az egyik kérdésről sikerült új információkat megtudni

Ami viszont a Városliget átalakítását illeti, ott nem sok újat hozott a rendezvény. Bár a Liget-projekttel kapcsolatos döntéseket eléggé eldugták az emberek elől, a vonatkozó népszavazási kezdeményezést pedig a Kúria visszadobta, az éppen aktuális terveket eddig is lehetett ismerni. Baán a vita első 20 percében ezeket foglalta újra össze: volt szó innováciról, sztárépítészekről, nagyon ronda és lerombolandó régi épületekről, Európa legnagyobb alapterületű trópusi csarnokáról, gyerekszínházról, játszóterekről, növekvő zöldterületekről és így tovább. 

A múzeumigazgató/miniszteri biztos szerint négy év vitája után mostanra a legoptimálisabb tervekig jutottak el, ezzel a Ligettel mindenki jobban fog járni. Baán azt ígérte, hogy a zöldterület mértéke is nőni fog és nem tesznek mást, csak a meglévő romos épületek helyére húznak fel világszínvonalú új épületeket. 

És ezt a tervek alapján Karácsony Gergely sem vitatta. A PM-es polgármesternek csak azzal volt baja, hogy miért kell mindezt a Városligetre zúdítani. Karácsony elmondása szerint Budapestnek volt egy világos városfejlesztési koncepciója, a Budapest 2030, amire annak idején egyhangúlag bólintott rá a fővárosi közgyűlés és szakmai szervezetek is mind támogatták, és ez is kimondta, hogy a Városligetet közparkbeli funkciójában kell megerősíteni. 

Ehhez képest Karácsony szerint elődje, Papcsák Ferenc pár héttel később már törvényjavaslatot nyújtott be, ami kivette a Ligetet a koncepció hatálya alól. Ekkor indulhatott meg a Liget-projekt. 

Karácsony fő érve az volt, hogy Budapest egy marha nagy város, tele lepusztult iparépületekkel, üresen álló telkekkel, barnamezős beruhására alkalmas ingatlanokkal. És ő a mai napig nem kapott érdemi választ arra a kérdésére, hogy miért a Ligetbe kell építeni az új múzeumokat. (Hasonló dolgokat mondott egy korábbi interjújában a világhírű holland építész, Erick van Egeraat is.) 

Karácsony szerint erre a kérdésre válasz csak egy szimbolikus-politikai szempontból adható, aminek a kulcsa Orbán Viktor gondolkodásában rejlik. A miniszterelnök ugyanis úgy tekint a történelemre, hogy abból mindent, ami 1944 után és az ő miniszterelnöksége előtt történt, azt ki kell dobni. Visszaforgatná az időt 1944 elé, ehhez pedig szüksége van a Budai Várra, hogy oda költöztesse a kormányát. Az, hogy a Városligetbe kell költöztetni a múzeumokat, Karácsony szerint csak ennek a projektnek egy alesete, ehhez kellett Baán és a sztárépítészek. 

És erre a szimbolikus politikai lépésre 400 milliárd forintot tervez elkölteni az állam, miközben alig sikerül összerakni Budapest költségvetését és a BKV megáll a város határánál, mondta erről Karácsony. 

Soha nem építenénk semmit

Baán szerint ugyanilyen viták zajlottak a Lánchíd vagy a Parlament építése előtt, ha akkor a kritikusok győztek volna, ma nem is állnának ezek az épületek. Magyarország pedig világelső lehet az elszalasztott lehetőségekben, gyakori, hogy hasonló viták után inkább arra jutunk, hogy akkor minden maradjon a régieben. Ráadásul Baán érve szerint a Városligetben eddig is tucatnyi intézmény működött, ezt nem a jelenlegi kormány döntötte el, ráadásul amilyen állapotban van a Petőfi Csarnok épülete vagy a Hungexpo irodái, ezeket is simán lehet barnamezős beruházásnak tekinteni. 

A miniszteri biztos a Müpa példáját hozta fel, ami üres ipari telepen épült fel, és ugyan nagyon szeretnek odajárni az emberek, de csak ha konkrét programra mennek, senkinek nem jut eszébe hogy odamenjen sétálni vagy nézelődni. Ezért kell a Városliget, mint egységes városi szövet, hogy meg lehessen szólítani a turistákat.

Olyan márkalehetőség ez, ami senki másnak nincs meg Európában.

- mondta arról, hogy itt egy koncentrált helyen van népszerű fürdő, állatkert, jégpálya és múzeumok is. 

Karácsony szerint az is őrültség, hogy miközben a Városligetet beépítené a kormány, részben a közhangulatnak meghajolva, felmerült, hogy a Nyugati pályaudvar mögötti vasúti területre meg parkot hoznának létre. 

Kétszáz éves közparkot nem lehet létrehozni, erre még Orbán Viktor sem képes.

- mondta Karácsony, aki szerint nem véletlen, hogy még Tarlós István főpolgármester sem dicsérte soha a Liget-projektet, sőt, tette hozzá, ha nem voltak ott újságírók, még hülyeségnek is nevezte.

És a zuglói polgármester azzal sem ért egyet, hogy turistákat vonzanának ide az új múzeumok, szerinte nincs az a turista, aki egy múzeum miatt jönne Budapestre. Sőt, az elmúlt évek tapasztalatai pont azt mutatták meg, hogy a turisták ide olyan dolgokért jönnek szívesen, amiket nem a politika talált ki, hanem spontán alakultak ki a város működéséből. Karácsony szerint ezért a várost a városlakóknak kell fejleszteni, és ha ők szeretik a városukat, akkor úgyis jönnek a turisták is. 

Fák-fák

A teremben ülő zuglóiakat érezhetően leginkább a fák sorsa érdekelte. Erre vonatkozott a legtöbb kérdés és ez a téma váltotta ki mindig a legnagyobb felháborodást is. Baán László szerint nincs olyan módszertan vagy mérés, ami szerint az átépítés után ne nőne a zöldterület aránya a Ligetben: a legelterjedtebb mérés szerint ez 58 százalékról 61 százalékra nőhetne meg. 

Azt is hangsúlyozta, hogy egyetlen platánt sem fognak kivágni, és szerint a Liget faállományának mindössze három százalékát, a 6500-ból 300 fát érintene az építkezés. (Igaz, abban vita volt a két résztvevő között, hogy Karácsonyék szerint a 6500 fa nem pontos adat, ennél jelenleg kevesebb van a parkban, ezért meg fogják ők is számolni a fákat.)

És rendben van, hogy még nem járnak múzeumok miatt Budapestre a turisták, de pont most lehetne létrehozni egy egységes területet, ami világszínvonalú lehetne, és brandépítésre is alkalmas lehet. 

A közönségből érkező kérdések pedig jellemzően inkább hozzászólások voltak, kutyafuttatók, városvédők, dühös kertészek (Megyeri Szabolcs kertész érveit a Youtube-on is meg lehet nézni
), környéken lakók felszólalásai követték egymást, melyekre Baán rendre ugyanazt válaszolta: az új Liget mindenkinek jobb lesz. 

Ami Karácsony szerint amúgy meg sem fog valósulni: a zuglói polgármester továbbra is arra számít, hogy vagy a társadalmi felháborodás láttán végül ejti majd a kormány a Liget-projektet, vagy más okok jönnek közbe, de végül nem lesz semmi a gigantikus építkezésből. 

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.