A miniszteri biztos rendületlenül bízik benne, hogy lesznek még újabb épületek a Városligetben.

Az építési területek körbekordonozva várják a kormánybarátibb városvezetést.

A Partizán dokumentumfilmben mutatta be, hogyan hazudták végig az egész Liget-projektet, és valósult meg minden, amitől tartottak a tiltakozók, akiket igazából sosem akartak meghallgatni.

Kiszámolta: annyi külföldi lesz rá kíváncsi, hogy 15 éven belül megtérül a beruházás.

Az eredeti terv 2020 volt.

A miniszterelnök felavatott egy Renoir-festményt az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületének átadásán. Szerinte a magyarokkal nem fordulhat elő, hogy a saját nagyvárosaikban etnikai és kulturális kisebbségbe kerüljenek, mert ha úgy érzik, kihívás éri a kulturális identitásukat, megszólal a „vészcsengő”.

A 15 méteres fal a gyűjteménynek csak azokat a darabjait mutatja be, amik az állandó tárlat részei.

A Városliget fejlesztéséért és az Operaház beruházásaiért felel majd. De jutott biztosi poszt Rubovszky Csillának, Rónaszékinének, és Hoppál Péternek is.

Tíz éve állítólag ennek a harmadából meg lehetett volna venni az egészet.

Az épületben pedig felállítják a magyar innováció interaktív múzeumát, jelentette be Baán László.

Győzött a józan ész, a földalatti alatti kiállítóteret sem építik meg.

Másodszor adják el óriási sikerként ugyanazt.

A világ legrangosabb ingatlanfejlesztői díját kaphatja a projekt, ha lenyomja orosz, japán és brazil versenyársait. Kisebb szépséghiba, hogy a „budapesti parkfelújítás” nem a zöld, hanem a megabeton kategóriában versenyez.

Akkorra fejeződhet be a felújítás.

400 milliót adnak a bérlőknek, hogy épülhessen az Új Nemzeti Galéria.