A Liget-kormánybiztos szerint tíz-húsz év múlva már senkit nem fognak érdekelni a régi konfliktusok, ehelyett mindenki büszke lesz az épületre. Hogy igaza van-e, tíz-húsz év múlva megmondjuk. Ami egyelőre biztos: megnéztük közelről, hogy milyen lett a ház.
A miniszteri biztos rendületlenül bízik benne, hogy lesznek még újabb épületek a Városligetben.
Az építési területek körbekordonozva várják a kormánybarátibb városvezetést.
A Partizán dokumentumfilmben mutatta be, hogyan hazudták végig az egész Liget-projektet, és valósult meg minden, amitől tartottak a tiltakozók, akiket igazából sosem akartak meghallgatni.
Kiszámolta: annyi külföldi lesz rá kíváncsi, hogy 15 éven belül megtérül a beruházás.
Az eredeti terv 2020 volt.
A miniszterelnök felavatott egy Renoir-festményt az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületének átadásán. Szerinte a magyarokkal nem fordulhat elő, hogy a saját nagyvárosaikban etnikai és kulturális kisebbségbe kerüljenek, mert ha úgy érzik, kihívás éri a kulturális identitásukat, megszólal a „vészcsengő”.
A 15 méteres fal a gyűjteménynek csak azokat a darabjait mutatja be, amik az állandó tárlat részei.
A Városliget fejlesztéséért és az Operaház beruházásaiért felel majd. De jutott biztosi poszt Rubovszky Csillának, Rónaszékinének, és Hoppál Péternek is.
Tíz éve állítólag ennek a harmadából meg lehetett volna venni az egészet.
Az épületben pedig felállítják a magyar innováció interaktív múzeumát, jelentette be Baán László.
Győzött a józan ész, a földalatti alatti kiállítóteret sem építik meg.
Másodszor adják el óriási sikerként ugyanazt.
A világ legrangosabb ingatlanfejlesztői díját kaphatja a projekt, ha lenyomja orosz, japán és brazil versenyársait. Kisebb szépséghiba, hogy a „budapesti parkfelújítás” nem a zöld, hanem a megabeton kategóriában versenyez.
Akkorra fejeződhet be a felújítás.