Városligeti csata: Bámulatos arcátlanság vs. ott nőtt csak a zöldfelület, ahol kinőtt a gaz
Némileg váratlanul újra téma lett a Városliget átalakítása, egészen pontosan a beígért zöldfelületek méricskélése. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze állt bele ismét a vitába a héten, amikor kiposztolt Facebookra egy műholdas elemzést a Városligetről. Ebben egy 2015-ös és egy 2020-as műholdas infrafotó összehasonlításával azt mutatják be, hogyan változott a terület zöldfelületi intenzitása. Bardóczi szerint a felvételek alapján egyértelmű, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a „Városligetben nőtt a zöldfelület".
A posztra reagált Baán László, a Liget Budapest miniszteri biztosa a Mandineren. Baán azt írja, hogy „tulajdonképpen bámulatos az érvelés öntudatos, nyílt arcátlansága: ahogy egy három évvel ezelőtti felvételnek jelen idejű érvényességet tulajdonít, miközben pontosan tudja, hogy a ligeti zöldfejlesztések zöme éppen az azóta eltelt három évben valósult meg, vagyis messzemenően érvényes a mai állítás a ligeti zöldfelületek mennyiségének és minőségének növekedéséről”.
Van még folytatás, de miután a reagálásra reagált Bárdóczi is, témák szerint csoportosítanánk a többit.
Miért 2020-as műholdfelvételt mutatott be?
Baán megjegyzésére, hogy a 2020-as műholdfelvételt használt Bárdóczi, a főtájépítész azt válaszolta, hogy a bontások 2016-17-ben megtörténtek, a beépítések - egy nagy intakt zöldfelületet beáldozva - 2018-ban indultak el, az új épületek pedig 2019-ben nagyjából már szerkezetkészen álltak, a közparki “fejlesztések” egy része pedig be is fejeződött.
„Nincs mit szépíteni: 2020-ig detektálhatóan nem nőtt, de nagyon csökkent a zöldfelület a Ligetben és az új épületek nem csak a régi épületek helyére épültek. Ez volt az állításom. Szeretném viszont felajánlani, hogy amennyiben a Városliget Zrt hajlandó azt szponzorálni, akkor nem várunk 2025-ig a következő esedékes, egész Budapestet átfogó műholdas elemzés megrendelésével, s külön megvizsgáltatjuk a bázisév, azaz 2015 és 2023 között a zöldfelület-intenzitás változást, azonos módszerekkel. Határozottan állítom, hogy alig lenne jobb valamivel a helyzet a friss műholdkép bevetése esetén sem. Kérdés, van-e ehhez mersze Baán Lászlónak?” - írja Bárdóczi.
Milyen fenyő?
A Bárdóczival vitába szálló Baán miniszteri biztos emlékeztet arra, hogy „a Liget Budapest Projekt eddigi fejlesztései során már több mint negyedmillió négyzetméter zöldfelület újult meg, 72 ezer négyzetméter burkolt felületet bontottak el, elültettek több mint ötszáz lombos fát és 130 fenyőt, közel 70 ezer cserjét és több mint kétszázezer évelőt”.
Erre jött az a válasz, hogy Baán „szemérmesen elhallgatja persze, hogy ez a 72 ezer m2 burkolat, amit elbontottak zömmel a Felvonulási tér, aminek a helyére azonmód beöntöttek betonból egy többszintes mélygarázst és egy hatalmas múzeumot, azok burkolataival, rámpáival, teraszaival, sétányaival. 2023-ra ezek egy része (becslésem szerint úgy 50%-a) valóban bezöldült, tetőkert lett belőle nagy fenntartási igénnyel, de a nagykép szempontjából ez nem kompenzálja a zöldfelületi veszteségeket. Már csak azért sem, mert egy-egy hatalmas fa eltüntetése az építkezések útjából nem pótolható csemetékkel ennyi idő alatt, az új burkolatok és az épületek meg továbbra sem zöldfelületek, s hosszabb távon se várható tőlük fotoszintézis”.
Illetve: „Szögezzük le, normál fenyőt csak a bolondok telepítenek ezen a klímán napjainkban. Klímavészhelyzet van. A Városligetben se 130 tűlevelű, klasszikus fenyőfélét telepítettek el - ezt részleteiben nem fejti ki a biztos úr - hanem törpenövésű tiszafát. A történet a következő: a Zene Háza miatt ki kellett ott vágni 50 nagy fát, és ezek pótlására, lévén az előírt pótlásra nem volt elég hely, kitalálták, hogy elültetnek 130 db spéci miniatűr tiszafa fajtát, amely 30 éves állapotban is maximum 4 m magas lehet majd, de feltételezhetően jóval kisebb lesz. Fásszárú? Az. Darab darab, nem igaz? Szeretném azért jelezni, hogy a tiszafa (Taxus baccata) egy mérgező növény, ezért közparkokba nem is nagyon javasoljuk az ültetését. Egyszóval én a mérete mellett már csak emiatt sem büszkélkednék vele. Tudja: gyerekvédelem!”
Szeretik az emberek
Baán a projekt egészéről azt írja: „Nem véletlen, hogy a Városliget megújult részei – beleértve a kibővült és megújult parkfelületeket éppúgy, mint az új épületeket és létesítményeket, a Magyar Zene Házától a Nagyjátszótérig – elképesztő népszerűségnek örvendenek, látogatottságuk átadásuk óta már sokmilliós. Az idelátogatók, pártpreferenciáiktól függetlenül, mára pontosan látják, hogy a Liget projektet a Városliget »tönkretételével«, »elpusztításával« vádoló fővárosi jeremiádák valóságtartalma zéró volt, és azok kizárólag a fővárosi vezetés zöldidentitásának olcsó bizonygatására szolgáltak. Mára pedig már arra se jók, sőt: pont az ellenzéki szavazóknak üt leginkább szöget a fejükbe, hogy az általuk amúgy preferált városvezetés sokéves gyűlöletkampányában vizionált pusztulás helyett a Liget projekt által megújított részeken egy minden ízében jobbá és szebbé vált Városligetet találnak”.
Egy másik posztjában erre Bárdóczi úgy reagált, hogy hozzá is eljutnak azok az új Városligetet éltető vélemények, de „erős a valóságtorzító mező”. Ezért fotókat tett közzé, ezzel a szöveggel: „Kamuból átültetett fák kiszáradva, műfű, rendezvény favédelem nélkül, elektromos gányolással, vip parkolás, szétesett burkolatok, vitatható állapotú sportpályák, paravánerdők, depóniák. 10 év alatt nem sikerült eljutni oda a vagyonkezelőnek, hogy itt normális állapotok alakuljanak ki, miközben amíg pénzbőség volt számolatlanul szórták a pénzt mindenre. Ilyen ma a liget 2/3-a, ezek a fotók nem túloznak. A PR fotókon ezek a területrészek azonban nem látszanak. Ismerjék meg Önök is a Városliget valós állapotát, amelynek a töredékéért is keresztre lennénk feszítve, ha a területet a főváros kezelné”.
A Blaha
Baán miniszteri a válaszában átugrik egy másik pesti helyszínre. „Csak összehasonlításképpen, a főváros másfél évig küszködött a Blaha Lujza tér kevesebb mint ezer négyzetméterén a néhány tucat új fa fémjelezte zöldfelület megújítással.”
És a válasz: „A biztos úr sajnos nem először keveri nyilatkozataiban a fásított közterek fogalmát a városi közparkokéval. Segítek ebben is. A Blaha Lujza tér nem park, hanem egy fásított köztér. A projekt előtt volt rajta egy 26 fát számláló fásított parkoló és egy teljesen fátlan parkoló, valamint egy közúti kanyarodó sáv. Most pedig vagy rajta 89 fa, 1500 m2 zöldfelület, valamit teljesen gyalogos, autómentes tér lett, sok utcabútorral. Soha nem volt cél ott közparkot létesíteni, de számottevően nőtt a tér zöldfelületi intenzitása már az első évben, a kivitelezés után, s ha a fák megnőnek, az olyan helyi klímát alakít ki, ami segít a zöldfelülethiányos belvárost nyáron kicsit lehűteni”.
A városházi parkoló
Végül egy nagyobb téma. Baán felidézi, hogy a Blahához hasonlóan „nem fényesebb a helyzet az állítólag kiemelt prioritásuként kezelt Városháza park létrehozásával kapcsolatosan sem. Egy 2022. tavaszi fővárosi önkormányzati közlemény fogalmazott a következőképpen: a Főváros vezetésének egyik legfontosabb választási ígérete, hogy a Városháza előtti elzárt, jelenleg parkolóként használt területen Budapest új, zöld főterét alakítsa ki: »Visszaadjuk a budapestieknek a Városháza előtt most parkolóként elkerített területet, amely Budapest ideális főtere lehetne. A téren parkosított agórát alakítunk ki« (idézet Karácsony Gergely 2019. őszi választási programjából). Nos, az »egyik lefontosabb választási ígéret« megvalósítása – az általuk időközben meghirdetett klímavészhelyzet kellős közepén – az önmagát turbózöldnek beállító fővárosi vezetéstől megszokott tempóban halad, vagyis a hivatalba lépésük óta eltelt négy év alatt ígéretük ellenére a területen egyetlen hivatali parkolóhelyet sem szüntettek meg, és a parkolók helyén nem hoztak létre egyetlen négyzetméter zöldfelületet sem. Ha rájuk lett volna bízva a Városliget megújítása, valahol a 24. században talán a végére is jutottak volna”.
Erre Bardóczi hosszan válaszol, csak pár idézet.
„Baán László nyilván tudja, csak ezt sem fejtette ki, hogy egy-egy projekt előkészítése, azaz tervezése, részvételi folyamatai, engedélyeztetése, kivitelezése sok idő. A Városliget Zrt-t például 2013-ban alapították és ha komolyan vennénk Baán László kritikáját, akkor a cégre is igaz lenne az, hogy 2018-ig, azaz 5 évig “nem csinált semmit”. Pedig hát csinált: előkészített. Így van ez a Városháza parknál is.”
„A Merlin a Főváros egyesítésének 150. évfordulóján, 2023 november 17-én nyitja kapuit. Vele együtt pop up parkként és sétányként megnyílik az eddigi hivatali parkoló fele, továbbá az 1-es udvar zöldje, és ezáltal egy passzázs jön vele létre a Madách ház és a Városház utca között. Közben készülnek a park részletes tervei és zajlanak a homlokzat átépítésének további kiviteli fázisai. Ha majd levonulnak az épületen dolgozók, addigra teljesen megszűnik a hármas udvarban a parkolás, és mindenhonnan el lehet végre bontani a paravánokat.”
„Valótlan a biztos által leírt állapotjelentés, már rég megszűnt a Városháza parkoló felén a parkolás, hiszen elég rég építési terület. Na nem úgy szűnt meg, mint a Milleneum Háza előtt a céges bulikon, vagy a Ligetben a gyepen random nagyrendezvény alatt, hanem tényleg! Ha nem hiszi, szívesen meghívom oda egy forralt borra november 17 után, akkor már a nagyközönség számára is nyitott lesz a kordon mögötti tér. Elbeszélgethetnénk ott arról, hogy miként lenne növelhető mégis a Városligetben érdemben a zöldfelület. Van rá tervünk.”
„Higgye el mindenki: a Városháza parkban - ellentétben a Ligettel ténylegesen nőni tud a zöldfelület intenzitása. A majdnem nulláról ezt könnyű lesz elérni, meg hát nem építünk oda új épületet se, ez a titok. A miniszteri biztos lassúnak tartja az átalakulást. Én se tartom gyorsnak. De valahol mosolyra késztet ezt egy olyan szervezet vezetője szájából hallani, aki korábban 2018-ra ígérte a Városliget teljes átalakítását, s mégis, a feladat alig 1/3-ával végzett 10 év alatt. Tegyük hozzá: a maradék zöldfelület szerencséje ez. Szerintünk az a jó parkfejlesztés, aminek a végén nő a klorofill, és arányos marad a parkot érő terhelés. Itt nem nő, és egyre jobban túlterhelt. Pedig pénz az volt, az állami szervek pedig tálcán szervíroztak minden engedélyt a Városliget Zrt-nek, gyorsított eljárásban, miközben még a törvényhozás is úgy hajlott, ahogy ő akarta.”