Ki kell adnia az Orbán Ráhel esküvőjén ellopott telefonok utáni nyomozás adatait a rendőrségnek

Orbán Ráhel lagziján tűnt el két darab telefon, ami után igen komoly nyomozás folyt, 26 embertől még DNS mintát is vettek. A nyomozást részleteiről szóló kérdéseket a rendőrség rendre válasz nélkül hagyta. Az Átlátszó adatigénylésében szereplő kérdései közül mindegyiket személyes adatra való érdeklődésnek minősített a rendőrség, ezért a választ megtagadta. Az időközben gyanúsított hiányában felfüggesztett nyomozás részleteiről harminc napon belül kell adatokat közölnie a rendőrségnek, miután úgy ítélték meg, hogy a rendőrség válaszmegtagadása eddig jogsértő volt. 

Az átlátszó.hu ezeket a kérdéseket tette fel: 

  1. Pontosan mikor és milyen bűncselekmény gyanúja miatt indult a nyomozás?
  2. Ki és hol tett feljelentést az ügyben?
  3. Ki és milyen indokkal döntött ügy, hogy az NNI Nyomozó Főosztály Életvédelmi Osztálya vizsgálja ki az ügyet?
  4. Pontosan mikor tűntek el a telefonkészülékek? Ezek a mobilok a vendégeké vagy a hozzátartozóké voltak-e?
  5. Hány darab mobilról van szó, milyen típusúak, hány évesek és a szakértő által megállapított értékük pontosan mi?
  6. Az ügyben összesen hány embert hallgattak meg tanúként? Hány ember volt ezek közül a személyzet tagja, mennyi a vendégeké. Továbbá, a rendezvényt tartó családok tagjai közül hány főt hallgattak meg tanúként?
  7. Hány embertől vettek DNS-mintát? Kérem, az adatokat külön-külön részletezve a vendégekre és a személyzet tagjaira vonatkozóan is adják meg!
  8. Összesen hány DNS-mintát vizsgáltattak be? Ezek mennyibe kerültek?
  9. Az eljárás során milyen szakértőket rendeltek ki és mekkora összeg volt a díjazásuk? Ezeket kérem, külön-külön részletezzék!
  10. A telefonkészülékeken hány DNS-nyomot sikerült rögzíteni? Be tudták-e azonosítani, hogy kiktől származik? Ezeket a mintákat meddig őrzik meg?
  11. A tanúk DNS-mintáit meddig tárolják?
  12. A tanúmeghallgatásokon, DNS-minták vételén és elemzésén, továbbá a szakértőkön kívül milyen nyomozati cselekmények zajlottak még az eljárás során?
  13. Meddig tartott a nyomozás?
  14. Mi alapján fejezték be?
  15. Hány nyomozó dolgozott az ügyön?

 

A jogvitánk lényege és a NAIH állásfoglalása

Az első válaszban kizárólag a DNS minta tárolási idejét ismertette a rendőrség. Ezzel meg nem elégedve fordultunk az Adatvédelmi Hatósághoz, aminek hatására kaptunk egy kiegészítést. Ebből megtudhattuk, hogy ki, mikor, milyen bűncselekmény gyanúja miatt rendelt el nyomozást, és milyen jogszabály alapján került ilyen magas szintre az eljárás, és azt is, hogy az elkövetőt nem sikerült azonosítani.

Többet azonban továbbra sem árult el a rendőrség.

Mi a hatósági beadványunkban azzal érveltünk, hogy a Kúria egy, az átlátszó által perelt, jogilag hasonló esetben azt mondta ki, hogy önmagában a kért adatnak a büntetőeljárásban való felhasználása nem eredményezi automatikusan a közérdekű adat kiadásának megtagadhatóságát.

Annak megalapozottságát a büntetőeljárás puszta tényén túl is igazolni kell, akár a nyomozó hatóság nyilatkoztatásával (a nyomozás érdekei kívánják a nyilvánosság kizárását), akár ilyen tartalmú bizonyítási indítvány előterjesztésével.

Vagyis a büntetőeljárással kapcsolatos adatok nyilvánossága akkor korlátozható, ha azok nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné az eljárás eredményességét, és erre vonatkozóan valamilyen hiteles bizonyíték is van.

Az Orbán Ráchel esküvőjén történt lopás ügyében folytatott nyomozás során a rendőrség olyan indokot nem hozott fel, amely az eljárás eredményességének veszélyeztetésére utalt volna, hanem tévesen személyes adatnak minősítette a kért adatokat.

Szerintünk egyetlen feltett kérdés megválaszolása sem veszélyeztetné a büntetőeljárás eredményességét, viszont komoly közérdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosság választ kapjon a bűnüldöző hatóságok működésével kapcsolatos kérdésekre.

A Hatóság mindenben osztotta álláspontunkat, és felszólította a rendőrséget a kért adatok közlésére. A rendőrség azok egy részét a fentiek szerint kiadta, a többi kapcsán azonban nem értett egyet a NAIH-hal, arra hivatkozva, az adatigénylés az eljárás irataiban való betekintéssel egyenértékű, amire a büntetőeljárás törvény alapján nincs jogunk.

A NAIH azonban úgy foglalt állást, hogy mi iratbetekintést nem kértünk, így ez a korlátozás esetünkben nem hívható fel, a közérdekű adatok pedig kivételt képeznek a büntetőeljárás titkossága alól. Különös tekintettel arra, hogy a törvény indokolása szerint társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a folyamatban lévő és a befejezett ügyekről a közvélemény tájékozódni tudjon, a közérdekű adatok megismerhetőségéből és a sajtószabadságból ez következik.

És mivel a büntetőeljárást megszüntették (helyesen: felfüggesztették), és minősített adatot nem kértünk, semmi nem indokolja a tájékoztatás megtagadását.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.