"A főváros maradéktalanul, jó színvonalon teljesíti a kötelező feladatait és széles körben teljesíti az önként vállalt feladatait"

 - ezekkel a szavakkal jellemezte Kocsis Máté (Fidesz) a fővárosi önkormányzat 2016-os költségvetését, amelyet a testület 21 igennel, 7 nemmel és 3 tartózkodással fogadott el szerdán délelőtt.

Vitának helye nem nagyon volt, az ellenzéki képviselők elmondták a sarokszámokkal kapcsolatos aggályaikat, Tarlós István főpolgármester pedig a tőle megszokott hangnemben gyorsan lehülyézte őket illetve felelevenítette, hogy micsoda romhalmaz volt ez a város 2010 előtt, majd mindenki hazament a saját kerületébe. (2014 óta a kerületi polgármesterek adják a testület jelentős részét.)

Az önkormányzat ezévi terve bevételi oldalon 228,86 milliárd forint, míg a kiadási oldalon 313,52 milliárd forint szerepel.

A 85 milliárdos hiányt az előző év költségvetés 70,44 milliárdos maradványának igénybevételével, valamint a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 15 milliárdból finanszírozzák.

„Hat évvel ezelőtt 583 milliárd volt a kiadási oldalon, most 310 milliárd” 

- sóhajtott fel Szaniszló Sándor (MSZP). A két szám különbsége egyébként jól mutatja, mennyit vesztett súlyából a Fővárosi Önkormányzat a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta.

Válaszul a fideszes Kovács Péter elmondta, a bírálók ilyenkor csak az egyik oldal összegeit hasonlítják össze, hiszen a bevételek mellett a kiadások is csökkentek, az állam átvette az egészségügyi és oktatási intézményeket.

A húszfős Fidesz frakció tehát a legnagyobb elégedettséggel támogatta a tervezetet, pedig akadtak azért megválaszolatlan kérdések.

Budapest idei költségvetése szerint a BKK a tavalyinál 20 milliárd forinttal többet, 91 milliárd forintot kap a közösségi közlekedés szervezésére. A feladatra 18 milliárd forint állami támogatást kap a város, míg további 12,5 milliárd forintra ígéretük van a kormánytól.

Tehát arról továbbra sincs arról papírja a fővárosnak, hogy az állam valóban átveszi az agglomerációs járatokat (buszok és a HÉV-ek), ezért aztán ez a tétel bekerült a költségvetés bevételi és kiadási oldalára is. 

Előbbi táblázatban 12,6 milliárd forinttal szerepel a „helyközi közösségi közlekedés állami finanszírozása” néven a tétel, azaz ennyit kell kapnia a fővárosnak akkor, ha mégsem veszi át az állam az agglós járatokat, azaz az üzemeltetés a jövőben is a BKK feladata lesz.

Kiadásként is szerepel ugyanakkor „helyközi közösségi közlekedés közlekedésszervezői feladatainak költsége” néven 16,7 milliárd forinttal.

A 4,1 milliárd forintos különbözetet a jegyárbevétel adja, ezt ugyanis nem kompenzálja az állam a fővárosnak. Az agglomerációs (tehát a Budapesten és a város határain kívülre járó) járatok költségét a jegyárbevételek kis mértékben fedezik, a maradékot az állam kompenzálta eddig a fővárosnak. 

Ha viszont az állam veszi át ezeket a feadatokat, mint ahogy arról szó van, csak épp megállapodás nincs róla, akkor a jegybevételeket is meg kell téríteni az állam felé.

Mint a 444 kérdésére Kovács Péter XVI. kerületi fideszes polgármester elmondta, ez így teljesen rendben van, ha megszületik a megállapodás márciusban, módosítják a költségvetést. 

Ebben valószínűleg nem értenek egyet Tarlós István főpolgármesterrel, mert szerinte ezen az állami támogatáson áll vagy bukik az, hogy az elfogadott büdzsé kitart-e év végéig.  Helyettese, Bagdy Gábor is úgy fogalmazott, hogy „továbbra sem teljesen megoldott a közösségi közlekedés finanszírozása.”

A nem agglomerációs közösségi közlekedés állami támogatása is csökkent 6 milliárd forinttal, 24 helyett idén már csak 18 milliárddal segíti ki a fővárost az állam.

Csárdi Antal (LMP) két olyan többletbevételről is érdeklődött, amelyet nem talált megalapozottnak. Egyik az iparűzési adóból befolyó bevételek 20%-os növekedése (209-ről 232 milliárdra), amelyet szerinte semmi sem indokol. 

Mint a 444-nek elmondta, a 2015-ben befolyt adók növekedésével indokolták neki az optimista verziót, ám tekintve, hogy a zárszámadás még nem készült el, ezt továbbra sem tartja megalapozottnak.

Ugyanígy sokallta a parkolási és behajtási díjakból eredő bevételek húszszázalékos növekedését, ám a közgyűlésen erről érdemi vita nem volt. Mint elmondta, neki a teherautók behajtását ellenőrző kamerás autók számának növekedésével indokolták, hogy több bevételre számítanak.

Azaz nem teherautóból fog több behajtani a városba, hanem ennyivel több teherautót fognak nyakon csípni ésvagy fizetésre kényszeríteni.

Gy. Németh Erzsébet (MSZP) szóvá tette, hogy csökken a BRFK-nak juttatott fővárosi támogatás 80-ról 60 millió forintra, ám mint kiderült, Kocsis Máté beterjesztése nyomán Kocsis tanácsnoki kerete 25-ről 5 millió forintra csökken, a fennmaradó 20 milliót a BRFK kapja.

A főváros kulturális feladatokra a 2015-ösnél 518 millió forinttal, vagyis 4,1 százalékkal kevesebbet, 12 milliárd forintot költ 2016-ban, sportra pedig 466 millióval, 62 százalékkal kisebb keret jut, 285 millió forint. 

A rezsicsökkentés miatt a fővárosi tulajdonú közműcégek nemhogy osztalékot fizetnének a tulajdonosnak, hanem kétmilliárd forinttal ki kell őket segíteni, ez is szerepel az új költségvetésben.

Pénzszűke ide vagy oda, a vizes vébé megszervezésének vannak budapesti feladatai is, ezekről is döntött a Közgyűlés, így az útfelújítási programba bekerült a XIII. kerületi Dráva utca, Kárpát utca és Róbert Károly krt. felújítása is, továbbá építeni kell egy gyalogoshidat a Rákos-patakon, az érintett pesti alsó rakpartot fel kell újítani, de szerepel tételként a Margitsziget rekonstrukciója (csatorna, vízelvezetés), a Népfürdő és Vizafogó utca felújítása valamint egy kompkikütő létesítése.

Ez egyébként egy 5,2 milliárdos projektcsomag, amiből a Margitsziget visz el 3, a Dráva utca felújítása és csomópont kialakítása 1,7 milliárdot.  (444/MTI)