• Aki viszont érettségi után pár évet itthon marad, az nyitva hagy magának egy ajtót, hagy egy lehetőséget, és nem veszít vele semmit, mondja Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
  
• Lovász szerint kell, hogy legyen egy felelős ember a kormányban, aki az oktatást óvodától a PhD-ig áttekinti.
  
• Az Akadémiánál előfordul, hogy csörög a telefon,  ha valamelyik kutatóintézet nyilvánosságra hoz valamit, ami nem tetszik a kormánynak.

Volt valaha világszínvonalú a magyar közoktatás? Mikor volt az aranykor?

Hogy világszínvonalú, azt nem tudom, régebben nem voltak olyan összehasonlítások az országok diákjainak teljesítménye között, mint ma. Amikor én voltam diák, akkor ez egy felfutó terület volt. Azt hiszem az volt a korszak, amikor sok újdonság indult, a tagozatos osztályok, országos tanulmányi versenyek, országosan szervezett szakkörök. Vagy például a "Ki miben tudós", amit talán nem ártana feleleveníteni. A száz csatorna közül valamelyik akár még ezt is elviselné.

Mi változott? Kevesebb lett erre a pénz?

A pénz is számít. Fontos, hogy a tanítók, tanárok fizetése olyan legyen, hogy minél több tehetséges fiatal tekintse ezt a maga számára vonzó életpályának. De van más is. Sokkal bonyolultabb lett a világ, az oktatás ennek nem mindenben ment utána. Nem lett jól átgondolva, hogy mi az, amit egy gyereknek ma tudni kell, hogy sikeres legyen az életben. Ez ráadásul nem egy egyszer s mindenkorra lezárható kérdés. Ma azt is kell például vizsgálni, hogy milyen lehetőségeket nyújtanak a telefonok, tabletek, és milyen problémákat okoznak, holnap valami mást. Az oktatás eszköztárát és célkitűzéseit karban kell tartani.

Már a kinevezése után sokat beszélt arról, hogy jobban kellene tanítani az iskolákban, és ezért az Akadémia kutatni fogja a legjobb tanításai módszereket. Haladtak azóta ezzel valamit?

Tizenöt ilyen kutatócsoport indult egy évvel ezelőtt. Most érkeztek be az első eredmények, március végén lesz egy konferencia, ahol nyilvánosságra kerül, hogy mire jutottak. Azt tervezzük, hogy utána nagyobb támogatással, négy éves időszakra írunk ki pályázatot, aminek szintén az a célja, hogy a legjobb tanításai módszereket tanulmányozhassák a kutatók.

A márciusban kikerülő eredményeknek lesz relevanciája a mostani közoktatási vitákban?

Nem az volt a cél, hogy a jelenlegi helyzetet elemezzük, hanem hogy a jövő módszertanát megalapozzuk. Ezek tudományos  alaposságú munkák, osztályokban végzett kísérletekkel.

Miközben mentek az oktatásban a gyors átalakítások, készültek az új tankönyvek, addig az MTA kutatói bejutottak osztályokba, és kísérleteztek, hogy egy-egy oktatási módszer megfelelő-e?

Igen, ez volt a program lényege, és ezt szeretnénk folytatni.

És ez nem szült konfliktust az oktatási kormányzat és az MTA kutatói között?

Pont azért nem lett konfliktus, mert az Akadémiai kutatás hosszabb távú dolgokról szól. Ettől függetlenül van az Akadémiának egy közoktatási bizottsága, és ők részt is vesznek a közoktatásról szóló mostani vitákban.

Önnek ezekről a vitákról mi a véleménye?

Üdvözlök minden kezdeményezést, ami javítani tudja az oktatást, hogy a gyerek jobb felkészültséggel vágjanak neki az életnek. De ez nem az én szakterületem...

Nem csak olyanok alakítják az oktatáspolitikát, akiknek ez a "szakterületük". Azt mondják például, hogy Parragh Lászlóra, az iparkamara elnökére ez ügyben nagyon hallgatnak. Van ilyen típusú befolyása? Tett erőfeszítést, hogy önnek is legyen?

Abban az értelemben igen, hogy igyekszem rendszeresen találkozni az oktatásért felelős államtitkárokkal, helyettes államtitkárokkal, hogy ezekről a kérdésekről beszéljünk,.

Az hogy néz ki, megbeszélték, hogy rendszeresen...

Palkovics Lászlóval egy évvel ezelőtt megállapodtunk, hogy havonta átbeszéljük az aktuális ügyeket.

Volt annak valami kézzelfogható eredménye?

Igen, például az Akadémia és az egyetemek együttműködésének formáiban, ő ugye mostanáig a felsőoktatásért felelt.

Jó jelnek tartja, hogy most az egész oktatásügy Palkovicshoz került?

Teljesen indokolt, hogy legyen egy felelős ember, aki az oktatást egészében, az óvodától egészen a PhD-ig áttekinti.

Egy kiugróan tehetséges diák gyakorlatilag ingyen tanulhat külföldön is. Mit mondana egy ilyen gimnazistának, miért maradjon mégis itthon az érettségi után?

Ha valaki 18 éves korában elmegy, az kint is fog maradni. Ha valaki itthon csinálja meg az alap-képzést, vagy a mesterképzést, utána még mindig elmehet, de akkor már legalább elkezdte kiépíteni a magyar tudományos, szakmai kapcsolatait, amit nem tud megtenni, ha középiskola után rögtön külföldre megy.

Akkor úgy értelmes ez a választás, hogy aki később még Magyarországon szeretne élni, dolgozni, az maradjon még pár évet az érettségi után, aki pedig nem, az ...

Aki még érettségi után pár évet itthon marad, az nyitva hagy magának egy ajtót, hagy egy lehetőséget, és nem veszít vele semmit.

Idén lesz akadémikus választás, és még mindig van egy szabály, ami azt mondja, hogy a tagok száma maximum 365 lehet, és nem lehet köztük 200-nál több 70 évnél fiatalabb tudós. Miért az életkor és nem csak a rátermettség dönt?

Az akadémikusok száma külföldön is maximalizálva van, az a rész nem magyar sajátosság, a fizetéskiegészítés miatt van. Azt hiszem eredetileg azért hozták ezt a 70 éves szabályt, hogy ne alakuljon ki olyan helyzet, mikor a fiatalabb kutatók azt lesik, hogy milyen ütemben halnak ki az idősebbek. De a magyar Akadémia enélkül is elég öreg, a 70 évnél fiatalabb tagok száma sosem volt még 200 közelében sem. Az életkori megkötésnek én sem látom értelmét.

Ahogy számoltuk most 341 tag van, és kb. 7 százalékuk nő. Az idei és kettővel ezelőtti választáson a jelöléseknél ugyanez volt az arány. Közben a társadalom fele nő. Miért alakult ez így?

Van egy generációs elem. A 70 évnél idősebb tudósok generációjában nagyon kevés nőből lett kutató. Ma a fiatal nők esetében a gyerekszülés gyakran azt jelenti, hogy kiesnek a kutatásból. Ezen változtatni nem csak jóindulat kérdése. A társadalomnak többet kellene tennie, rugalmasabb részmunkaidős, távmunkát támogató szabályokkal. Ösztönözni, hogy egy pár mindkét tagja vállaljon aktív szerepet a gyermekgondozásban. Sajnos nem látok olyan megoldást, ami egyik napról a másikra működne, pedig szeretném ha lenne. Nem csak akadémiai elnökként, egy kutatással foglalkozó nő férjeként és egy kutatással foglalkozó lány apjaként is szeretném.

Nagyon sok európai országban ÁFA-mentes a kutatás. Itthon 27 százalék az ÁFA, a kutatási támogatás pénz több mint negyede erre megy el. Nem lehetne viszonylag könnyen nagyot érezhetően lendíteni a finanszírozáson, ha a kutatóintézetek áfamentesek lennének?

Több baj is volt itthon ezzel, mert EU-s forrásokból eleve nem lehetett ÁFA-t fizetni, azt a kutatóintézetnek kellett saját erőből kigazdálkodnia. Tudom, hogy ez nagy probléma, volt korábban javaslat a mentességre, de lepattant.

Nagyon sokat lendítene az is, ha kutatóintézeteknek lehetnének doktori programjaik, mert az egyetemeken túl kevés hely van.

A legtöbb intézet azért arra nincs beállva, hogy egy doktori programban egy teljes képzést nyújtson, az ahhoz tartozó kurzusokat rendszeresen tanítsa. Azt hiszem, hogy ebben együtt kell működniük az egyetemekkel. A jelenlegi törvények az Akadémiának egyébként nem adnak jogot, hogy doktori képzést szervezzen az egyetemek nélkül.

Az a tapasztalat, hogy kevés külföldi kutató jön Magyarországra, és ennek az egyik oka, hogy minden pályázathoz, minden munkához honosítani kell a külföldön megszerzett tudományos fokozatokat, ami egy költséges és gyakran megalázó procedúra. Nem felesleges anakronizmus ez?

De, szerintem is az. Azt gondolják, hogy ha nincs kikötve a honosítás, akkor majd valaki egy levelezős, diplomagyárból szerezett PhD-vel fog csalni. De senki sem a PhD alapján alkalmaz, hanem megnézi a pályázókat, a teljesítményüket. Senki sem akar a saját szűkös keretéből egy csalót felvenni. Általában a közgondolkodásban van itt hiba: ha a csalás elvi lehetősége megvan, akkor elkezdjük bonyolítani a rendszert, amitől csak még könnyebben lehet csalni egyébként. Csak sajnos ebben nem mi döntünk, törvény írja elő, hogy honosíttatni kell.

De ez nem úgy működik, hogy az Akadémia jelzi az EMMI felé, hogy itt van egy probléma, egy rossz szabály, és változtatni kellene? Ki és miért mondja ezután, hogy "nem, minden maradjon a régiben"?

Pedig így próbáltam én is, és sajnos ezt mondják. Ez ugyanaz a feleslegesen bonyolító hozzáállás, mint hogy minden 5 példányban kell, mindent 60 embernek kell aláríni. Hogy senkinek se kelljen felelősséget vállalnia.

November óta tudjuk, hogy az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának komoly gondok vannak a gazdálkodásával. Az azóta feltárt minimum 800 millió forintos hiányáért kié a felelősség?

Fontos tisztázni, és nekem is idő kellett, hogy ezt megértsem, de nem arról van szó, hogy valaki rossz célokra fordított ennyi pénzt, elsikkasztotta volna, vagy az intézet ennyivel adós lenne. Az elmúlt évben több olyan pályázatra számítottak, ami nem lett kiírva, vagy nem nyerték el. Az történt, hogy mikor megérkeztek mondjuk egy konkrét célra szánt 3 éves pályázat forrásai, akkor abból a pénzből egy máshol korábban keletkezett hiányt pótoltak. Ez vezetett oda, hogy valaki nem jutott a pályázaton megnyert forrásaihoz. Volt egy akadémiai átvilágítás, átszervezés jön és leépítések is lesznek.

Németországban az a gyakorlat, hogy ilyenkor külföldi tudósokat hívnak egy a felülvizsgálatra, hogy a személyes ismeretségeik véletlenül se befolyásolják az eredményeket. Itthon ez nem merült fel?

Most gyorsan kellett lépni, egy hónap volt erre a munkára, ez volt a fő oka, hogy bár az átvilágítók között volt külföldi, de többségük magyar volt. De egyébként is szükség volt rá, hogy az átvilágítók ismerjék a hazai viszonyokat.

Vannak a magyar finanszírozásnak olyan sajátosságai, ami itthon teljesen rendben van, de külföldi szemmel érthetetlen lett volna?

Ilyenek is vannak. És az is számít, hogy aki áttekinti a TTK működését, az értse, hogy mi a jelentősége, egy ilyen vagy olyan pályázat elnyerésének a magyar viszonyok között. Mennyit ér egy ipari megrendelés, melyik az a cég, ami a technológiában élen jár. Magyar vizsgálók kellettek, hogy feltegyék ezeket a kérdéseket, és pontosan értsék a rájuk adott válaszokat.

A tervezett bürokráciacsökkentés hogy érinti az Akadémiát? Olvastunk arról, hogy ide is kerülnének a megszűnő háttérintézményekből.

A kutatóközpontok főigazgatóit kértük, hogy írják össze ki melyik háttérintézménnyel , hogyan dolgozik együtt. Van ahol határozottan jó volna, ha az Akadémiához kerülne egy terület. Van ahol néhány ember, van ahol egy csoport, van, ahol a megszűnő intézmény egy része kerülhetne hozzánk. Az anyagi lehetőségeink korlátozottak. Úgy hírlik, hogy az átadás előtt csökkentenék költségeket. Ezt is figyelembe kell venni, sok deficites intézetet nem tudunk átvenni. 

A Belügyminisztérium fel akar költözni a Várba, az Akadémia egyik épületébe. Annak haladnak a kiürítésével?

Igen, azt vállaltuk, hogy 2017 első negyedévének végéig kiürítjük az épületet, és ezt tartjuk ki. Az ott működő intézetek egy új épületbe költöznek Pesten. Nem lesz átszervezés vagy összevonás, csak költözésről van szó.

A kormány és az MTA együttműködésére egyébként mennyire hat rosszul, amikor egyik vagy másik kutatóintézet, bizottság nyilvánosságra hoz valamit, ami szembe megy a hatalom elképzeléseivel?

Az Akadémiának van körülbelül 150 bizottsága, akik különböző témákban tanácskoznak, állást foglalnak, majd ezt vagy közzé teszik, vagy sem. Aztán ezeket a bizottsági állásfoglalásokat az újságok hajlamosak az Akadémia állásfoglalásaiként bemutatni.

És akkor csörög a telefon?

Volt már, hogy csörgött. De olyankor mondom, hogy ez nem a mi állásfoglalásunk. Teljesen függetlenül attól egyébként, hogy én az állásfoglalással egyetértek-e vagy sem.

És ezzel a válasszal megelégednek, akik telefonálnak?

Igen. Az Akadémia attól jó, hogy itt sok olyan ember dolgozik, akinek határozott szakmai véleménye van, és ennek hangot ad. Eddig nem volt komoly összetűzés.

Mintha az Akadémiának itt valamilyen kivételezett szerepe lenne. Nem jellemző a kormányra, hogy keresik az övéktől független, határozott véleményeket.

Fontos látni, hogy attól, hogy egy közgazdasági tanulmány azt mondja, hogy valamit így vagy úgy kellene csinálni, attól annak a kérdésnek még nagyon sok más vetülete van, amit egy politikusnak figyelembe kell vennie, de egy kutatónak nem feltétlenül. Külpolitikai, belpolitikai, társadalmi hatások, amiket egy politikai döntés előtt mérlegelni kell. De fontos, hogy bármilyen tanulmányt lehessen publikálni, függetlenül attól, hogy a eredménye kedvező-e a kormánynak, és az is, hogy minden akadémiai állásfoglalásnak legyen tudományos alapja. Az Akadémia tagsága jobb és baloldali, mindenféle világnézetű ember dolgozik itt. Nekem mindegyiküket képviselnem kell.

(Erdélyi Péter - Varga Máté)