Két téglalap alaprajzú egykori cselédszállás, két L-alaprajzú egykori istálló, egy magtár és bónusznak egy kis víztorony. Ebből az 5+1, valamikor 1820 után klasszicista stílusban épült jókora épületből áll az a prímán felújított műemlék birtok, ami Orbán Viktor apjának ingatlanos cégéé, Mészáros Lőrinc alpolgármester bérli, de Ferenczi Krisztina tényfeltárásai óta egyre valószínűbb, hogy titokban a miniszterelnök családjának rezidenciája.
Erre csak ráerősített a 444 pénteki cikke, amiben megírtuk, hogy Orbán Viktor a jelek szerint évek óta itt tartja Nárciszt, a félszemű kuvaszát, akinek a létezéséről a közvélemény csak nemrég értesült egy miniszterelnöki Facebook-posztból. Na és ezt adták meg Orbán Gáspár lakhelyeként a kutya csipjének adatai között.
Hatvanpuszta egyesek szerint a középkorban lakott település volt, de erről nem maradt fel semmiféle írásos bizonyíték. A legelső említései a XVIII. század második feléből származnak, ekkor az alcsúti uradalom része volt és juhtenyésztéssel foglalkoztak rajta. 1783-ban már szerepelt egy katonai felmérés térképén, de házakat nem jelöltek rajta, sőt még 1815-ben sem, de gazdasági épületeket, például juhakolt ekkor már igen.
A pangásnak 1819-ben lett vége, amikor Habsburg József főherceg lett a környék földesura. Ő József nádor néven volt igazán népszerű, nem függetlenül attól, hogy gyorsan megtanult magyarul és Habsburg létére rengeteget tett Budapest és Magyarország fejlesztéséért. József többek között szenvedélyes növénymániás volt - ő találta ki, hogy a Margit-sziget park legyen, sőt egyfajta elő-Baán Lászlóként személyesen is részt vett a Városliget megtervezésében. A fanatikus hobbikertész Alcsútdobozra is hozott egy rakás különleges növényt, majd, hogy ezeket legyen minek a kertjében elültetni, gyorsan építtetett hozzájuk egy kastélyt, illetve Hatvanpusztán egy klasszicista stílusú uradalmat.
Mivel Vajda János költő itt, Habsburg Józsefnél volt gazdatiszti gyakornok 1845–46-ban, szinte biztos, hogy rendszeresen megfordult a későbbi Orbán-birtokon. Vajda itt a környéken gyűjtötte be az élményeket minden magyar horgász egyik kedvenc verséhez, a Nádas tavonhoz, ami így kezdődik:
Fönn az égen ragyogó nap.
Csillanó tükrén a tónak,
Mint az árnyék, leng a csónak.
Mint az árnyék, olyan halkan,
Észrevétlen, mondhatatlan
Andalító hangulatban.
A vad alszik a berekben.
Fegyveremmel az ölemben
Ringatózom önfeledten.
Hatvanpusztán a XIX. század közepén már egészen sokan laktak. Fényes Elek 1851-ben 47 lakost emlegetett, 1907-ben az Országos Törzskönyvbizottság adatai szerint már 122 ember élt itt. A lakosságszám egészen stabil maradt, mert amikor a második világháború után, 1945. márciusában elindult a földosztás a településen, 44 család igényelt földet és ugyanennyi házat. Meg is kapták mindet, aztán bekényszerítették őket a téeszbe, Hatvanpuszta pedig mint emberi lakhely pedig elnéptelenedett, amíg meg nem érkeztek az Új Uralkodó Osztály honfoglalói.
A Hatvan története blogon közölt térképen jól látszik, hogy a máig megmaradt 5 nagy műemlék épületen kívül annak idején itt még jó pár lakóház is volt:
A hazai víztornyokat feltérképező viztorony.hu gazdája 2005-ben - vagyis 6 évvel az Orbán-család tulajdonszerzése előtt - járt Hatvanpusztán és bőséges fotódokumentációt készített, ami itt nézhető meg. Ebből kiderül, hogy a terület akkor még elképesztően lepusztult állapotban volt. Tekintve az 5 műemlék épület méreteit, a felújítás százmillió forintos nagyságrendű kiadás kellett, hogy legyen:
A következő a képek a volgyvidek.hu nevű, Alcsútdoboz környékét bemutató oldalról származnak.
Az öt nagyobb épület közül ez az istálló:
Ez itt a magtár:
Ez pedig a víztorony:
A területet 2011.-ben vette meg Orbán Győző ingatlanos cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft., hogy utána 10 évre bérbeadja Mészáros Lőrincnek. Nem igazán világos, hogy Felcsút pár éve milliárdossá lett polgármesterének miért érte meg a munkagépei tárolására pont ezt az ingatlant kibérelnie. Merthogy ő maga nyilatkozta 2012.-ben Ferenczi Krisztinának, hogy munkagéptárolásra kellett neki. Munkagépeket sem a területet éveken át rendszeresen bejáró Ferenczi, sem a Magyar Narancs 2015.-ben ott kutakodó szerzői, sem pedig mi nem láttunk Hatvanpusztán.
Amilyen szépen felújították időközben, őrültség is lenne kombájnokkal meg a traktorokkal szétdúlni. Ferenczi Krisztina Narancsbőr című kötetében is arról mesélt, hogy az épületeket milyen minőségi anyagokkal újították fel:
Végül pedig ezeket a képeket lőttük a birtokon pénteken:
Az épületek többsége az útról sajnos nem látható, de nyilván ez is a birtok egyik vonzereje. A gazdáinak pedig praktikus lehet, hogy a környező földek nagy része húsz évre Mészáros Lőrinc cégéé, a Búzakalász 66 Kft.-é, két szántó pedig Orbán Viktor feleségének a tulajdona.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.