Már csak a csodában bízhat. Egyrészt Bernie Sandersnek abban, hogy legyőzze Hillary Clintont, aki Floridában, Ohióban és Észak-Karolinában is fölényesen nyert, és a pillanatnyi állás, a szavazatok 73 százalékának feldolgozása után Illinoisban is nyerésre áll, így már-már matematikailag is kezdi bebiztosítani a jelöltséget.
Másrészt a republikánus párt, mert bár az az apróbb csoda megtörtént, hogy az ohiói kormányzó, John Kasich fölényesen megnyerte saját államát, Trump a másik öt keddi előválasztást megnyerte - Missouriban még számolják és egy ideig számolni is fogják a szavazatokat, de nagyon úgy tűnik, hogy ha hajszállal is, de ott is Trump fog nyerni -, ezzel pedig ellensúlyozni tudja a 66 ohiói küldött elvesztését.
Pedig keddig még úgy tűnt, hogy ha Trump Ohióban veszít, akkor nem szerezhet abszolút többséget a republikánusok clevelandi jelölőgyűlésén,
ami nélkül ott még megakadályozható lett volna, hogy ő legyen a párt elnökjelöltje.
Most nagyon úgy tűnik, hogy ez elkerülhetetlen.
Ahogy nagyon elkerülhetetlennek tűnik Hillary Clinton jelöltsége is. Ez egyszerű matek, amihez ugyanakkor felületesen érintenünk kell a demokrata jelölőgyűlés szabályait is. Azon összesen 4765 küldött szavazhat az elnökjelöltekre, közlök 4013-at választanak ki előválasztásokon, a maradék 752 kötetlen mandátumú, ún. szuperküldött - szövetségi vagy állami szintű pártfunkcionárius. Tőlük most tekintsünk el - és nem azért, mert elsöprő többségük már most Clintont biztosította támogatásáról, hanem mert ők bármikor megváltoztathatják a véleményüket, és nagyon valószínű, hogy majd amellé a jelölt mellé állnak, aki megszerzi a választók többségének a támogatását.
Így marad 4013 küldött, akik közül szerda hajnalra 1769 sorsa dölt el:
Clinton a pillanatnyi állás, a szoros illinois-i és missouri előválasztás delegáltjai nélkül 1090-679 arányban, 411 küldöttel vezet. Ami azt jelenti, hogy
a maradék, előválasztáson megszerezhető 2244 küldöttből Sandersnek már csak ahhoz is 1328-at kéne megszereznie,
hogy egyáltalán a kötött mandátumú küldöttek között előnyben legyen. Márpedig a demokrata előválasztásokon a szavazatok arányában osztják a küldötteket, vagyis már
ehhez is átlagosan 18,5 százalékos, 59,2:40,8 százalék arányú győzelmeket kéne aratnia
a hátralevő államokban. (Ha pedig biztosra akarna menni, hogy a szuperküldöttektől függetlenül is többsége lehessen, a hátralevő államok mindegyikében 76:24-re kéne győznie.)
Maradjunk annyiban, hogy a demokrata verseny eldőlt, ekkora csoda még az Egyesült Államokban, még ebben a választási évben sem történhet.
Mondom ezt úgy, hogy a republikánus oldalon megtörtént a csoda. A második szuperkedd előtti összes elemzés abból indult ki, hogy ez lesz a nap, amikor sikerül megakadályozni Trump egyértelmű győzelmét az előválasztásokon.
Az előzetes számolgatások szerint ha Trump a két nagy, minden küldöttét az előválasztáson győztes jelöltnek adó állam, Florida és Ohio közül akár csak az egyikben is veszít, akkor
nem szerezhet abszolút többséget a jelölőgyűlésre.
Trump Folridában fölényesen nyert, ezzel véget is vetett a floridai szenátor, de hazai államában is vesztő Marco Rubio kampányának, aki amúgy már a keddi választás előtt arra szólította ohiói híveit, hogy helyette John Kasichre, a másik mérsékeltre szavazzanak. Ami nem is volt rossz taktika, mert Ohióban Rubio csak 2,4 százalékot szerzett, Kasich pedig tíz százalékot vert Trumpra, így a győzelméhez biztosan kellettek Rubio támogatói is. Ebből már kitalálhatták, hogy
Trump vesztett Ohióban,
de ennek a jelek szerint mégsincs akkora jelentősége.
Azért nincs, mert a jelen állás szerint mindenhol máshol nyerni tudott:
Missouriban ugyan még számolják a szavazatokat, de váratlan fordulat lenne, ha Trump nem tudná megőrizni pár tizedszázalékpontnyi előnyét. Ezzel pedig elég küldöttet tud nyerni a többi államban ahhoz, hogy ellensúlyozza az ohiói vereséget, így papíron biztosan marad még esélye az abszolút többségre.
Faramuci helyzet: Trump megállításához nagyon nagy szükség volt Kasich ohiói győzelmére, de Kasich nélkül Missouriban, Illinois-ban és talán Észak-Karolinában is, Ted Cruz legyőzhette volna Trumpot.
Akit továbbra is segíteni fog az ellentábor megosztottsága. Rubio kiesésével ugyan három fősre szűkült a mezőny, és Rubio támogatói a korábbi exit-pollok alapján 4:1 arányban Cruzt preferálják Trumppal szemben, de Kasich versenyben maradása megosztja a Trump-ellenes szavazókat. Összességében egyre kevesebb esély látszik arra, hogy a republikánus pártnak sikerüljön megakadályozni Trumpot a többség megszerzésében, márpedig ha övé a küldöttek többsége, a jelölőgyűlés szabályai alapján őt is kell jelöltté választani: a jelölőgyűlésen a kötött mandátumú küldötteknek az első körös szavazáson kötelező a jelöltjüket támogatni, csak ennek kudarca után szabadulnak fel a mandátumok, és lenne esély arra, hogy mégse Trump legyen a jelölt.
A hátralevő előválasztások témája tehát adott: Cruznak és Kasichnek, legyenek bármilyen távol egymástól ideológiailag, együtt kell működniük, hogy ne egymástól vegyék el a Trump-ellenes szavazatokat. Erre mutatkozik is némi esély, legalábbis Kasich ohiói győzelme után jelezte, hogy a hátralevő előválasztások közül kizárólag azokra a nyugati államokra fog koncentrálni, ahol a republikánus választók között nagy a mérsékeltek aránya, így a konzervatív államokban esélyt adhat Cruznak a győzelemre. Így, és csak így, talán még megakadályozhatják Trump jelölését. (Címlapkép: Win McNamee/Getty Images)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.