Nyári időszámítás, minek vagy?

Vészesen közeleg március 27., az év holtversenyben legértelmetlenebb eseménye, a tavaszi óraátállítás (a másik, ugye, az őszi óraátállítás). Vagyis újra elkezdődik a nyári időszámítás, aminek

az ég világon semmi értelme.

Azt már tanulmányok százai igazolják, hogy a nyári óraátállításnak

nincs semmi haszna.

  • A légkondicionálás nyolcvan évvel ezelőtti feltalálása óta nem spórolunk vele áramot;
  • a mezőgazdaság a napszakokhoz, és nem az órához igazodó ritmusát egyáltalán nem befolyásolja;
  • ellenben jól összezavarja a menetrendet;
  • és ami jelen cikkünk tárgyában még fontosabb, az emberek belső óráját,

a cirkadián ritmust.

Amit elég nagy baromság összezavarni, és nemcsak azért, mert az óraátállítást követő napokban statisztikailag relevánsan több közlekedési és egyéb balesetet okoznak a fáradtságtól kóválygó

óraátállítás-károsultak,

hanem mert konkrét egészségügyi kockázatot is jelent.

2013-ban két michigani kórházban végeztek felmérést, az American Journal of Cardiology című szaklapban közölt eredmények szerint a tavaszi óraátállítást követő egy hétben statisztikailag releváns mértékben nőtt a szívinfarktusos betegek száma.

Finn kutatók 2015-ben, az Amerikai Neurológiai Akadémia konferenciáján bemutatott előzetes kutatásai szerint pedig az óraátállítást követő két napban nyolc százalékkal nő az iszkémiás sztrókok száma. "Előző kutatások már bizonyították, hogy a cirkadián ritmus megzavarása növeli az iszkémiás sztrók veszélyét. Utána akartunk járni, hogy a nyári időszámításra váltás ugyanilyen veszélyt jelent-e" - mondta a kutatásról Jori Ruuskanen, a Turkui Egyetem kutatója.

Az óraátállítás ráadásul még fejfájást is okozhat - mármint nem úgy, hogy az ember elfelejti átállítani az óráját, hanem egészen konkrétan cluster-fejfájást idézhet elő. Az pedig elég rohadt dolog, mert lényegében egy periodikusan ismétlődő, a fél agyat lebénító görcs, senkinek se kívánom. (Via The San Diego Union-Tribune)