Gulyás Mártont elítélte a bíróság, egy évre próbára bocsátották

Kedden vádlottként állt bíróság elé Gulyás Márton aktivista, mert egy nappal a Nemzeti Választási Irodánál lezajlott jelenetek után - amikor Kubatov Gáborhoz köthető, verőember külsejű férfiak akadályozták meg a szocialitsa Nyakó Istvánt abban, hogy népszavazási kezdeményezést nyújton be - leszerelte az NVI és a Nemzeti Választási Bizottság tábláit az épület faláról. 

Az ügyészség szerint cselekedete közösségellenes, erőszakos, másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltően garázda volt. Mindezt úgy, hogy az ügyészség közel sem mutatott ekkora aktivitást, amikor a Nyakót szabotáló, a rejtélyes Erdősinét támogató kopaszok ellen kellett fellépni. 

Gulyás pere ezért amolyan szimpátiatüntetés is volt kedden, többen be sem fértek az amúgy nem túl nagy tárgyalóteremben, ahol megjelent Nyakó István is. 

Vallomásában a táblák leszerelésének tényét Gulyás is elismerte, de mint mondta, a felhozott vádakban nem tartja magát bűnösnek, tettét polgári engedetlenségi akciónak tartotta.

Fotók: Botos Tamás

Szerinte a két hivatal méltatlanná vált a magyar állampolgárok képviseletére, a táblák leszerelésével gyakorlatilag közfeladatot látott el azzal, hogy erre felhívta a figyelmet. Viszont szó sem volt arról, hogy bárkit megfélemlített volna, szerinte ez jól látszik a helyszínen készült videófelvételeken is, amin a járókelők maximum értetlenkedve nézték a jelenetet. Ráadásul figyelt arra, hogy a leszerelt táblákat úgy dobja le a járdára, hogy a közelben ne álljon senki, nehogy sérülést okozzon. 

Gulyás szerint az NVI két éve járatja le az alapvető demokratikus intézményeket, amikor folyamatosan akadályokat görgetnek a népszavazási kezdeményezések útjába. Ezzel párhuzamosan vált kiüresedetté, pusztán formailag érvényessé a magyar jogrend az elmúlt években, Gulyás példaként azt hozta, hogy még mindig olyan ügyek jogi elismeréséért kell küzdeni Magyarországon, mint a lakhatáshoz vagy a szabad szerelemhez való jog.

A táblák leszerelését ezért lelkiismereti okokból elkövetett politikai véleménynyilvánításnak tartja, ami után azonnal együttműködött a rendőrökkel. 

A bíróság tanúként hallgatta meg a Gulyással szemben intézkedő rendőröket, akik elmondták, hogy a vádlott nem engedelmesekedett a rendőri felszólításnak, és nem fejezte be a táblák leszerelését, utána viszont együttműködő volt, nem lépett fel agresszívan az intézkedő rendőrrel szemben. 

A védelem meghallgattott volna tanúként két aktivistát is, akik jelen voltak az eseményeknél, de ezt a bíróság elutasította. Kiderült az is, hogy a táblákban összesen 38 800 forintos kár keletkezett. 

Az ügyész azzal érvelt, hogy Gulyás védekezése nem helytálló, mert bár elmondása szerint a jogállam védelmében cselekedett, de közben épp a jogállam szabályait vette semmibe. Miközben senki nem ruházta fel azzal, hogy egy közintézmény működésének sorsáról döntsön. 

Az ügyész ahhoz hasonlította a táblák leszerelését, mint amikor valaki a nyílt utcán egy kukába rúg bele: a bírói gyakorlat ez mások megbotránkoztatására alkalmas, garázda cselekedetnek szokta ítélni. És hogy ez így legyen, annak nem feltétele, hogy jelen legyen bárki, aki ténylegesen megbotránkozott vagy megriadt, elegendő ennek a reális lehetősége is. Szerinte Gulyás tette ráadásul kirívóan közösségellenes is volt, mert többszöri rendőri felszólítás ellenére sem fejezte be a táblák leszerelését.

Ezért azt kérte a bíróságtól, hogy ítéljék közérdekű munkára Gulyást, illetve kobozzák el tőle a táblák leszereléséhez használt csavarhúzót és ácskalapácsot. 

Gulyás védője azzal érvelt, hogy a tényállásban nincs köztük vita, a jogi megítélésében viszont nem értenek egyet. A politikai aktivizmusnak ugyanis szélesebb jogi teret kell biztosítani, mint amikor kukák rúgdosásáról van szó. Röviden kitért arra is, hogy most milyen gyorsan bocsátotta a bíróság rendelkezésére a térfigyelő kamerák felvételét az NVI, szemben a Nyakó-féle esettel, és ez is igazolja Gulyás a szervezettel kapcsolatban megfogalmazott kritikáját. 

Az ítélet

A bíróság kimondta, hogy Gulyás bűnös, garázdaság vétségében, egy évre próbára bocsátották. A csavarhúzót és ácskalapácsot elkobozták tőle, valamint 41 800 forint bűnügyi költséget is meg kell fizetnie.

A bíróság indoklásában kiemelte, hogy Gulyás tettével ellenszegült a rendőri intézkedésnek. Az ítélet szerint ez a cselekmény túlmutatot egy puszta véleménynyilvánításon: ez már nem az a szint volt, amit az Alaptörvény védelemben biztosít. A vádlott magatartása kirívóan közösségellenes volt, mert szabályszerűen lefolytatott rendőri intézkedés közben valósította meg tettét. 

Ekkor pedig erőszakos magatartást is tanúsított, eszközökkel rongált meg egy középületet, miközben rendőri intézkedés alatt állt. 

Ez a konrkét cselekmény éppen nem keltett riadalmat vagy félelmet, ez nem vitatható, de a megbotránkoztatás lehetősége benne volt: fényes nappal letépni a táblákat és a járdára dobni, ez elvi lehetőségként hordozza a megbotránkoztatás esetleges megvalósulását. 

Enyhítő körülményként vették figyelembe Gulyás bűntetlen előéletét és rendezett életvitelét, de súlyosbító körülmény volt, hogy országszerte 

elszaporodtak a hasonló esetek.

Nem arról van szó, hogy hasonló politikai tettek tömegével szaporodtak meg az országban, hanem általában a garázda cselekedetek. 

Mivel Gulyás először követett el bűncselekményt, a bíróság a büntetés kiszabását egy évre elhalasztotta. 

Az ítélethirdetés után mindkét fél fellebbezett, az ügyészség súlyosbított ítéletet, Gulyás és védője felmentést szeretne másodfokon.