Ha egy igazán jó minőségű képernyőn vagy a moziban belemerülünk az Avatar vagy a legfrissebb Disney-rajzfilm világába, a mi saját világunk szürkének, színtelennek hat, amikor elhúzzuk a függönyt vagy kilépünk a mozi ajtaján. Egy brit startup cég feltett szándéka, hogy a mobilos fotózásban is szintet ugorjunk

és a tájképek, tárgyfotók vagy a legrettenetesebb szelfik is izgalmasabbak legyenek a képernyőn, mint a valóságban.

Kémfilmekbe illő névvel és termékbranddel indult világot hódítani a brit Spectral Edge:

Phusion-nak nevezték el azt a képalkotási technológiát, mely a látható és az infravörös fénytartományban rögzített információk keverésével újszerű, a ma megszokottnál részletgazdagabb és élénkebb fotókat képes varázsolni a memóriakártyákra. Az eredmény valami ilyesmi lesz egy túlexponált nyaralós fotónál:

De az alulexponált, ködös, rossz kontrasztú képekkel is lehet csodát tenni. Ezt az útikönyv-borító minőséget hozza ki a Phusion egy szürke időben lőtt magányos fából a mezőn:

Az elektronikus kamerák eddig is jócskán beleláttak az infravörös tartományba - bárki egyszerűen megtapasztalhatja ezt maga is.

Tessék csak megnézni egy infrás tévétávirányító végét egy telefon kamerájával: ha lenyomunk egy gombot, a mobil kijelzőjén láthatjuk villogni az addig bújkáló, szabad szemmel érzékelhetetlen működésű infraledet. Szintén az infravörös (vagy majdnem-infravörös) tartományból dolgozik az X-Box konzolok mozgásfelismerő szoftvere, de a legkorszerűbb autók éjjellátói, fegyverrendszerek optikai vezérlői is régóta használják az infravörös tartománnyal felspécizett képeket. Csak eddig ezek nem voltak szépek.

A Spectral Edge fejlesztése elsősorban szoftveres jellegű, de nem csupán algoritmusok és számítások összessége, hanem egy kicsit művészet is.

A látható és az infravörös-közeli tartományban exponáláskor megszerzett infók újszerű, gyors feldolgozásával keveri a program a hiperrealisztikus képeket, de a fotókat, amelyeken sokkal több információ látszik, mint amennyit eddig megszoktunk, úgy kell megalkotnia, hogy az emberi szem számára ne legyen idegen, mesterséges, kellemetlen.

A fejlesztők ígérete szerint az új képalkotási módszerrel úgy lesznek szebbek a képek, hogy nem kell elkenni részleteket, egymásba simítani foltokat, vagyis lerontani a valósághűséget a képeken.

Állítólag még az arcképeken is úgy lehet kisimítani majd a ráncokat, elfedni a bőrhibákat, hogy a végeredmény kontrasztos, éles marad. Új lendületet kaphat tehát a szelfimánia, de ez ilyen, minden hasznos új találmány felhasználásának megvannak az árnyoldalai. Nincs Paks Hirosima nélkül.

A szemmel láthatatlan infók ügyes bedolgozása a képbe nem csak esztétikai okokból lehet hasznos. A vagyonvédelmi iparban a látható és az infravörös információk egyidejű megjelenítésével komplexebb, egy menetben mélyebben elemezhető felvételeket készíthetnek a biztonsági kamerák:

A Spectral Edge merészen tervez az új képalkotási szoftverrel. A Kelet-Angliai Egyetemen alapított startup 300 ezer dolláros kezdőtőkével fejlesztette ki a technológiát, de szakmai és pénzügyi befektetőktől további másfél millió fontos forrásból szabadalmi védelmet adnak a Phusionnek és nekiláthatnak a világ megváltoztatásának. A Spectral Edge szerint létezik a szoftverükhöz már most is használható eszköz, például a gépi 3D-érzékelés fejlesztésére indított Google Tango projektjének tabletjei, melyekbe építettek külön infravörös szenzort, de ez még nem az a megoldás, ami a végső lökést adja a mobilos fotózás újraértelmezésének világszerte.

Másfél-két évre becsülik, mire az első profi kamerákban megvásárolható lesz a technológia. Ám ha megjelennek és tömeggyártásba kerülnek az egy lencse alatt, egy egységben elhelyezett infravörös és látható tartományban dolgozó szenzorok, pillanatokon belül minden mobil Phusion-képes lehet majd.