Művészek, üzletemberek és kormányzati vezetők állnak ki a Liget Projekt mellett. És György Péter

"Mi, akik aláírjuk ezt a nyilatkozatot, támogatásunkról biztosítjuk azt a kulturális, parkfejlesztési és építészeti programot, a Liget Budapest Projektet, amelynek révén a saját legjobb hagyományai alapján újul meg az évtizedek óta elhanyagolt Városliget" 

- áll abban a közleményben amit kormányközeli vezetők, tudósok, művészek és a budapesti gasztrovilág nagy nevei adtak közre pénteken.

A szöveg szerint sokan soféleképpen alkotnak maradandót Budapesten, nincsenek is egy platformon minden ügyben, "egy dologban azonban mindannyian egyetértünk: szeretjük a városunkat, szorgalmazzuk a róla és érte való párbeszédet, a fejlődés igenlését és az időtálló hagyományok tiszteletét."

Ritkán olvasni ennyire eklektikus névsort. M. Tóth Géza animációs filmrendezőtől egészen Szuper Levente hokisztárig a legkülönbözőbb közéletben ismert emberek bukkannak fel rajta. 

Széchenyi-díjas tudósok és alkotók (mint Balogh Balázs, Batta András, Freund Tamás vagy Hámori József), Kossuth-díjas művészek (például Marton Éva, Miklósa Erika, Mezey Katalin és a Nemzeti Színházat vezető Vidnyánszky Attila) mellett az aláírók között találjuk a belvárosi divat- és éttermi élet jól ismert figuráit is. Baldaszti Péter, Zsidai Roy, a Nanushka márkáról ismert Sándor Szandra és Lakatos Márk is aláírták az ívet. 

Szerepel a listán Gőz László, a Budapesti Music Center igazgatója, Böszörményi-Nagy Gergely a Design Terminál igazgatója, Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója és György Péter esztéta is. 

A lista hosszú és változatos. Egyben a közlemény teljes szövege alatt olvasható.

"A Városliget megújításáért

Különbözőek vagyunk, de van egy közös jövőképünk Budapestről. Egy élhető és barátságos, az örökségére és az innovációira egyaránt büszke magyar fővárosban szeretnénk élni. Ott, ahol a múlt értékei és a fejlődés egymást erősítik, ahogy az történt a Pest, Buda és Óbuda egyesítését követő évtizedekben, a főváros máig ünnepelt fénykorában, amikor Budapest Európa egyik legnagyszerűbb metropoliszává vált. 

Mi, akik aláírjuk ezt a nyilatkozatot, támogatásunkról biztosítjuk azt a kulturális, parkfejlesztési és építészeti programot, a Liget Budapest Projektet, amelynek révén a saját legjobb hagyományai alapján újul meg az évtizedek óta elhanyagolt Városliget: több és értékesebb zöldfelülettel, gazdagabb rekreációs kínálattal, kibővülő sportolási lehetőségekkel, felújított régi és világszínvonalú új, kortárs épületekkel, a végre méltó otthonhoz jutó Új Nemzeti Galériával,  Néprajzi Múzeummal, Közlekedési Múzeummal, megújuló Szépművészeti Múzeummal, a kibővülő Állatkert nagyszabású Pannon Parkjával, a megújult Cirkuszművészeti Központtal, az újjáépített, a gyermek- és ifjúsági színjátszás célját szolgáló Városligeti Színházzal és a Magyar Zene Házával.  

Támogatjuk, hogy a Városliget visszanyerje régi fényét és újra a város legszebb parkja legyen, ahol - nemcsak Magyarországon, de egész Európában egyedülálló gazdagságban – immár több mint száz éve egy rendkívül sokrétű kulturális és rekreációs intézményi hálózat szolgálja a Ligetbe látogatókat, megteremtve a kultúra, a szórakoztatás és a zöldfelületi kikapcsolódás egyenértékű jelenlétét és egyensúlyát.   

Budapestnek sok arca van, ahogyan mi is számos dologban különbözünk egymástól. Ez így jó, és ez is erősíti a várost. Egy dologban azonban mindannyian egyetértünk: szeretjük a városunkat, szorgalmazzuk a róla és érte való párbeszédet, a fejlődés igenlését és az időtálló hagyományok tiszteletét. Hiszünk abban, hogy vannak választásokon átívelő, mindannyiunk, a jelen és az eljövendő generációk érdekét szolgáló, felelős fejlesztési programok. Meggyőződésünk szerint a Liget Budapest Projekt is ezek közé tartozik.” 

Aknay János, Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke 

Bachman Gábor, Kossuth-díjas építész
Bajai András, a Richard Wagner Társaság elnöke
Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója
Baldaszti Péter, üzletember
Balogh Balázs, Széchenyi-díjas építész
Bánáti Béla, építész
Batta András, Széchenyi-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára
Barsiné Pataky Etelka, mérnök
Bodó Sándor, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke
Bogányi Gergely, Kossuth-díjas zongoraművész
Bognár Attila, az A38 Hajó vezetője
Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminal ügyvezetője
Budha Tamás, képzőművész
Czére Andrea, az MTA Művészettörténeti Bizottságának tagja
Csókay Gergely, fesztiválalapító, Budapest Essentials
Dubrovay László, Kossuth-díjas zeneszerző
Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója
Fekete Péter, Jászai-díjas rendező, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója
Freund Tamás, Széchenyi-díjas neurobiológus, az MTA alelnöke
Garas Klára művészettörténész, akadémikus, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója
Gerszi Teréz, Széchenyi-díjas művészettörténész
György Péter, esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója
Gőz László, a Budapest Music Center igazgatója
Hámori József, Széchenyi-díjas agykutató, akadémikus
Hartvig Lajos építész
Ilona Keserü Ilona, Kossuth-díjas festőművész
Ittzés Mihály, zenetudós, zenepedagógus
Jurecskó László, művészettörténész
Kelemen Barnabás, Kossuth-díjas hegedűművész
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója
Keserü Katalin, Széchenyi-díjas művészettörténész
Kiss János, Kossuth-díjas táncművész, a Győri Balett igazgatója
Kiczenkó Judit, irodalomtörténész
Kokas Katalin, Liszt-díjas hegedűművész
Kósa László, néprajzkutató, akadémikus
Konok Tamás, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész
Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum volt főigazgatója
Lakatos Márk stylist, jelmeztervező
Lantos Csaba, közgazdász
Marton Éva, Kossuth-díjas operaénekesnő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa
Martinek János, olimpiai és világbajnok öttusázó
Mihályi Gábor, koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Masát András, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem rektora
Máth István, a Budapest Sport Iroda ügyvezető-versenyigazgatója
Merkely Béla, kardiológus, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója
Mezey Katalin, Kossuth-díjas író
Mécs Károly, Kossuth-díjas színművész
Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekesnő
Mőcsényi Mihály, Kossuth- és Széchenyi-díjas tájépítész
Murádin Jenő, művészettörténész
M. Tóth Géza, Oscar-díj jelölt fimrendező
Nagy Béla, városépítész
Novák János, a Kolibri Színház igazgatója
Pados Gábor, az acb Galéria vezetője
Paládi-Kovács Attila, Széchenyi-díjas néprajzkutató, akadémikus
Palugyai István újságíró, a Tudományos Újságírók Klubja örökös tiszteletbeli elnöke
Papp Regina, a We Love Budapest főszerkesztője
Petrányi Zsolt, művészettörténész
Perneczky Géza, Széchenyi-díjas művészettörténész, képzőművész
Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
Pottyondy Péter, Ybl-díjas építész
Rátóti Zoltán, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója
Rockenbauer Zoltán, művészettörténész
Romics Imre urológus, egyetemi tanár
Sándor Szandra, divattervező, a Nanushka alapítója
Schrammel Imre, Kossuth-díjas iparművész
Skardelli György, Ybl-díjas építész
Szabó Milán, sífutó olimpikon
Szekeres Pál, háromszoros paralimpiai bajnok
Szuper Levente, jégkorongozó,
Alexander Tolnay, képzőművész, művészettörténész
Tompa Anna, rákkutató, egyetemi tanár
Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház volt igazgatója
Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zongoraművész
Vass László, műgyűjtő
Vidnyánszky Attila, Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója
Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója
Zsidai Zoltán Roy, gasztronómus, üzletember
Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas táncművész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője 

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.