Hosszas betegség után, 86 éves korában meghalt Kertész Imre magyar író. 

Kertész 1929. november 9-én született Budapesten, megjárta a náci haláltáborokat, Auschwitzot és Buchenwaldot, ahonnan 1945-ben tért haza. Az ott szerzett tapasztalatairól írt, önéletrajzi ihletésű regényeiért 1997-ben Kossuth-díjjal, 2002-ben első és azóta is egyetlen magyarként irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. 

"Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben” - állt a Nobel-díjat odaítélő bizottság indoklásában. 

2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, 2014-ben a legmagasabb állami kitüntetést, a Szent István Rendet. 

Fő művét, a Sorstalanságot a Magvető lektora először kiadásra alkalmatlannak ítélte, végül 1975-ben jelent meg a Szépirodalmi Kiadónál. A regény, ami 13 évig készült, szokatlanul száraz, dokumentarista stílusban írja le a haláltáborok borzalmait. A regényből 2005-ben Koltai Lajos rendezett filmet. 

2009-ben Kertész nagy kultúrpolitikai vihart kavart a német Die Weltnek adott nyilatkozatával, amelyben azt mondta:

„Ich bin ein Produkt der europäischen Kultur, ein Décadent, wenn Sie so wollen, ein Entwurzelter, stempeln Sie mich nicht zum Ungarn”; magyarul: „Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne címkézzen engem Magyarországhoz."