Minden tiltakozás ellenére Orbán Fertődre szállíttatja az egyetlen magyar főúri kincstárat

Az Esterházy-kastély madártávlatból. Fotó: Wikimedia.

Évek óta tervezi a kormány, hogy a fertődi Esterházy-kastélyegyüttesbe szállíttatja a legnagyobb és legértékesebb magyar főúri kincstárat, az Esterházy-gyűjteményt.

Orbánnak régóta határozott tervei vannak a kastélyegyüttessel: kormánya 2010 óta uniós forrásokból több, mint 5 milliárd forintot fordított annak felújítására, és kulturális turisztikai központtá akarja felturbózni Fertődöt, ami méltó párja lehet a bécsi Schönbrunnak, és aminek csodájára jár Európa. 

Turisztikai központ

A koncepció Zumbok Ferenc, a Budai Vár és a fertődi kastély megújításáért felelős kormánybiztostól származik. Zumbok 2013 októberében elhunyt, de a projekt nem maradt gazdátlan: L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, valamint Bardi Terézia, a kastélyt azóta felügyelő központ tudományos igazgatója vette kezelésbe. 

2013 júniusában még kihelyezett kormányülést is tartott a második Orbán-kabinet a “Magyar Versailles”-ban, és a miniszterelnök már akkor arról beszélt, hogy Esterházy-kincsnek bizony Esterházy-kastélyban a helye; Balog Zoltán illetékes humánminiszter pedig lesz szíves intézkedni. 

„Ez a gesztus egy plebejus kormány tisztelgése a magyar arisztokrácia nagyszerű teljesítménye előtt” – mondta ünnepi beszédében az eseményről Orbán, miután Bardi Terézia beavatta a kastély történetébe a miniszterelnököt. 

2013 decemberében kormányhatározat mondta ki a célt: „a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes a közép-európai régió, Európa, illetve a világ egyik kulturális-szellemi központjává váljon, és mint ilyen, Magyarország meghatározó kulturális-turisztikai helyszíne legyen a jövőben.”

A következő márciusban a Miniszterelnökség ernyője alatt meg is született a kastélyegyüttest felügyelő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont. Az új, múzeumi besorolású közgyűjteményhez csoportosítják a (korábban a kastélyban alkotó) Joseph Haydnhoz kapcsolódó tárgyakat és kutatási anyagokat is. 

Eszterháza önálló költségvetési szervként évi 839 millióval gazdálkodhat és a kormányfő annyira komolyan gondolta a tervet, hogy egy hatvan éve ott működő iskolát ki is költöztetett az épületegyüttesből. 

A kincstár

Az Esterházy-kincstár a legjelentősebb kincsgyűjteménye és gyakorlatilag az egyetlen fennmaradt történeti kincstára Magyarországnak, a magyar uralkodói kincstár és más főnemesi családok gyűjteményei az idők során ugyanis vagy szétszóródtak vagy elvesztek. A családi gyűjtemény két nagyobb csoportból áll. A soproni és budai Esterházy-palotából a második világháború után múzeumba került 55 bútor és kerámia egy része korábban valóban Fertődön volt.  

A gyűjtemény túlnyomó részét viszont a fraknói vár kincstárában őrizték, mielőtt 1919-ben az Iparművészeti Múzeumban (IMM) helyezték el őket. Biztonsági okból 1945-ben a Tárnok utcai Esterházy-palotába kerültek, de a palotát ért bombatámadáskor a többnyire 16-17. századi európai és török iparművészeti tárgyból álló gyűjtemény jelentős része megrongálódott; így állaguk megóvására újra az IMM-hez kerültek, és hetven éve ott gondozzák őket. Az eredeti letéti szerződés szerint 456 tételről van szó, amiből 97 érem a Nemzeti Múzeumhoz került. 

Díszfegyverek, ötvösművek, serlegek, öltözékek adják a gyűjtemény nagyobbik felét, de vannak köztük nemesfémek, drágakövek, elefántcsont faragványok is, sőt Mátyás király, II. Lajos és Habsburg-méltóságok adományai is hozzátesznek a kincstárhoz. A család az ereklyék zömét a fraknói Esterházy-kastélyban tárolta, de Fraknót azóta elcsatolták Magyarországtól, a határ osztrák oldalára került – maradt hát Fertőd. 

2014. novemberében Cselovszki Zoltán, a Forster Központ korábbi vezetője vette át megbízott igazgatóként a múzeum irányítását, de egy éven keresztül az ő irányítása alatt sem történt előrelépés. Balog minisztériuma a szakmai ellenszél miatt sokáig nem változtatta meg a nyilvántartás státuszát, és a fertődi intézmény sokáig nem állt készen a műtárgyak fogadására.  

Elrendelés 

A fertődi kastély szemből. Fotó: Wikimedia.

Orbán március 10-én kormányhatározatban rendelte el „hogy a hazai közgyűjtemények adják át az Eszterháza Központnak a fertődi Esterházy-kastélyegyüttesből elszármazott vagy az Esterházy család fraknói hercegi ágához kötődő vagy vélelmezhetően egykor hozzájuk tartozott” műtárgyakat. A munka felelőse a Miniszterelnökséget vezető Lázár János lett, az emberi erőforrásminiszter Balog Zoltán bevonásával. 

Azonnal be is indult a folyamat: a Nagytétényi Kastély bútortörténeti kiállításán szereplő Esterházy-bútorok átadását még a kormánydöntés napján elkezdték - megvágva ezzel egyébként a napokban ott zajló történeti kiállítást is. 

Miután olvasták a közlönyben megjelent írást a vélelmezhetően Esterházykhoz tartozó tárgyakról, a múzeumi dolgozók közül többeket pánikhangulat fogott el. Egy kétségbeesett dolgozó levele szerint félő, hogy innentől a Miniszterelnökség emberei és Bardi Terézia, Eszterháza tudományos igazgatója ”szabadon mazsolázik majd a gyűjteményeikben" és többeket komoly félelemmel tölt el, hogy egy "alkalmatlan, őrizetlen, penészedés veszélye által sújtott ingatlanba költözteti a kormány a kiemelkedő jelentőségű közgyűjteményt."

Tiltakozás

Az elmúlt években több szakmai szervezet is tiltakozott az ellen, hogy műtárgyak százait kisajátítsa és Fertődre szállítsa a kormány. 

  • Takács Imre, az IMM egykori igazgatója 2014 januárjában azért adta be lemondását, mert nem értett egyet az elszállításról szóló döntéssel. 
  • 2014 februárjában az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága szakmai kontrollt sürgetett az ügyben.
  • A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület elnöksége nyílt levelet írt Balog miniszterhez, mivel szerintük ilyen fontos kérdésekben nem lehet megkerülni a múzeumi szakmát és széleskörű konzultációra van szükség. 
  • A CentrArt szakmai egyesület paródiát is csinált a kormány “mindent vissza” koncepcióiból, és javasolta egyebek mellet a Szépművészeti Múzeum komplett képtárának Fertődre szállítását. 
  • A Régészeti és Művészettörténeti Társulat szintén a miniszterhez fordult, mert minden szakmai megfontolást nélkülöz a kormányzati döntés, hiszen “az Esterházy-kincstárnak (…) néhány tárgy kivételével (…) a fertődi kastély sosem volt tárolási helye.” Szerintük ez a lépés a “gyűjteményi egység felbomlását vetíti előre” és “nagyfokú felelőtlenség”. 

Mi a baj a tervvel? 

Azon túl, hogy a szakma történeti szempontból komolytalannak tartja a koncepciót, az IMM egyes mai és korábbi szakemberei szerint azért problémás az Esterházy-gyűjtemény darabjainak Eszterházára szállítása, mert ott nem jött létre az az infrastruktúra, amely garantálná a műtárgyak biztonságos és állapotváltozás nélküli fennmaradását. 

A kastély már korábban felújított részeit nem múzeumi kiállítás rendezésére szánták, a további felújítandó rész pedig egyelőre nem készült el. Elmondásuk szerint nem áll rendelkezésre olyan szakértői gárda sem, amely garantálni tudná a műtárgyak biztonságát. Varga Péter ötvös főrestaurátor átkerült ugyan Eszterházára, de a restaurátorgárda magja az IMM-nél van - ők évek, évtizedek óta foglalkoznak a gyűjtemény gondozásával. 

Különösen érzékeny a textilek és más szerves anyagok tárolása, mert az ilyen kényes műtárgyak számára fontos az optimális relatív páratartalom és a megfelelő fényviszonyok biztosítása, valamint a folyamatos megfelelő szakmai kontroll. Fertődön, állítják szakmai források, egyelőre csak extrém magas páratartalommal rendelkező helyiségek állnak rendelkezésre, ami hamar a szerves anyagok roncsolódásához vezethet. 

Többen konkrétan lopásveszélytől is tartanak, mert a vagyonvédelmi körülmények sem biztosítottak. Nincs a kincstár bemutatására alkalmas, nemzetközi sztenderdeknek megfelelő vitrinpark sem és azt sem tudni, van-e megfelelő restaurátorhely az épületben. 

Hiányos készenlét

Eszterháza Központért felelős Miniszterelnökségi államtitkár, L. Simon László válaszai alapján úgy tűnik, két év nem volt maradéktalanul elég a munkára. A parlamenti államtitkárság szerint a kincstárat bemutató kiállítás helye a kastély nyugati szárnyában lesz. 

Ennek kialakítását "átfogó restaurátori, művészettörténeti kutatások" előzték meg, de a jelek szerint egyelőre csak "indulás előtt állnak (...) a nyugati szárny felújítási munkálatai." 

L. Simon László. Fotó: MTI / Soós Lajos.

A műtárgyakat tehát már szállítják, de a végső helyük felújítási munkái még nem kezdődtek el. A levél szerint zajlik már azoknak a műtárgyraktáraknak a speciális átalakítása, amelyek ideiglenes otthonaik lesznek a műtárgyaknak addig, amíg a nyugati szárny el nem készül. 

De hogy ezek elkészültéig pontosan hol és milyen biztonsági körülmények között lesz a gyűjtemény, az nem világos - ahogy az sem, miért sürgős addig is gyorsan Fertődre szállítani a kincstárat, ha ott nincsenek meg annak fogadására a megfelelő körülmények. 

A Miniszterelnökség nem tudta számszerűen közölni, pontosan hány tárgyat vesz át a kormány az új központ számára. Egy 2006-os és 2014-es katalógusokra hivatkoznak, de konkrét tárgylistáról nem tesznek említést és sem a Miniszterelnökségnek, sem az IMM-nek nincs biztos információja a gyűjtemény értékéről, pedig erről (de legalább azokról a tárgyakról, amik utaztak már külföldre) minden muzeális intézménynek kellene legyen információja. 

Mivel a kincstár anyaga vitatott, a határozat viszont vélelmezhető műtárgyakra is vonatkozik, nem alaptalan az IMM egyes kollégáinak aggodalma arról, hogy önkényesen válogathatják majd ki a Fertődre szállítandó darabokat. 

Felbecsülhetetlen

A kormány azt írta, "felbecsülhetetlen, pénzben nem kifejezhető értéket képvisel", nem árulták el viszont, milyen értékben kötöttek biztosítást rá, csak annyit közöltek, hogy az a "nemzetközi műtárgyszállítási és biztosítási gyakorlatnak megfelelően történik." A nemzetközi gyakorlat szerint viszont "felbecsülhetetlen értékre" nem szokás biztosítást kötni.

A biztonsági helyzetről az államtitkárság mindössze annyit közölt, hogy a "tervezők a biztonsági előírások betartására a legmodernebb technikát" veszik igénybe. 

Az Esterházy-bútorok mindenesetre már Fertődön vannak, folyamatban van az IMM gyűjtemény többi részének szállítása is, és ezt követi majd a Nemzeti Múzeum állománya.

Nem ez lesz az egyetlen nagy átrendeződés a múzeumi világban: a miniszterelnök a március 10-én aláírt határozatban döntött arról is, hogy minden Festetics-családhoz köthető festmény a keszthelyi Festetics-kastélyba kerüljön. Orbán ugyanitt úgy rendelkezett, hogy “a pápai Esterházy-kastély legyen az elsődleges őrzési és bemutatási helye az Esterházy család ifjabb fraknói grófi ágának pápai kastélyából elszármazott vagy vélelmezhetően egykor ott őrzött kulturális javaknak és műkincseknek."

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.