Minden tiltakozás ellenére Orbán Fertődre szállíttatja az egyetlen magyar főúri kincstárat

2016 április 1., péntek 4:33

Az Esterházy-kastély madártávlatból. Fotó: Wikimedia.

Évek óta tervezi a kormány, hogy a fertődi Esterházy-kastélyegyüttesbe szállíttatja a legnagyobb és legértékesebb magyar főúri kincstárat, az Esterházy-gyűjteményt.

Orbánnak régóta határozott tervei vannak a kastélyegyüttessel: kormánya 2010 óta uniós forrásokból több, mint 5 milliárd forintot fordított annak felújítására, és kulturális turisztikai központtá akarja felturbózni Fertődöt, ami méltó párja lehet a bécsi Schönbrunnak, és aminek csodájára jár Európa. 

Turisztikai központ

A koncepció Zumbok Ferenc, a Budai Vár és a fertődi kastély megújításáért felelős kormánybiztostól származik. Zumbok 2013 októberében elhunyt, de a projekt nem maradt gazdátlan: L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, valamint Bardi Terézia, a kastélyt azóta felügyelő központ tudományos igazgatója vette kezelésbe. 

2013 júniusában még kihelyezett kormányülést is tartott a második Orbán-kabinet a “Magyar Versailles”-ban, és a miniszterelnök már akkor arról beszélt, hogy Esterházy-kincsnek bizony Esterházy-kastélyban a helye; Balog Zoltán illetékes humánminiszter pedig lesz szíves intézkedni. 

„Ez a gesztus egy plebejus kormány tisztelgése a magyar arisztokrácia nagyszerű teljesítménye előtt” – mondta ünnepi beszédében az eseményről Orbán, miután Bardi Terézia beavatta a kastély történetébe a miniszterelnököt. 

2013 decemberében kormányhatározat mondta ki a célt: „a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes a közép-európai régió, Európa, illetve a világ egyik kulturális-szellemi központjává váljon, és mint ilyen, Magyarország meghatározó kulturális-turisztikai helyszíne legyen a jövőben.”

A következő márciusban a Miniszterelnökség ernyője alatt meg is született a kastélyegyüttest felügyelő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont. Az új, múzeumi besorolású közgyűjteményhez csoportosítják a (korábban a kastélyban alkotó) Joseph Haydnhoz kapcsolódó tárgyakat és kutatási anyagokat is. 

Eszterháza önálló költségvetési szervként évi 839 millióval gazdálkodhat és a kormányfő annyira komolyan gondolta a tervet, hogy egy hatvan éve ott működő iskolát ki is költöztetett az épületegyüttesből. 

A kincstár

Az Esterházy-kincstár a legjelentősebb kincsgyűjteménye és gyakorlatilag az egyetlen fennmaradt történeti kincstára Magyarországnak, a magyar uralkodói kincstár és más főnemesi családok gyűjteményei az idők során ugyanis vagy szétszóródtak vagy elvesztek. A családi gyűjtemény két nagyobb csoportból áll. A soproni és budai Esterházy-palotából a második világháború után múzeumba került 55 bútor és kerámia egy része korábban valóban Fertődön volt.  

A gyűjtemény túlnyomó részét viszont a fraknói vár kincstárában őrizték, mielőtt 1919-ben az Iparművészeti Múzeumban (IMM) helyezték el őket. Biztonsági okból 1945-ben a Tárnok utcai Esterházy-palotába kerültek, de a palotát ért bombatámadáskor a többnyire 16-17. századi európai és török iparművészeti tárgyból álló gyűjtemény jelentős része megrongálódott; így állaguk megóvására újra az IMM-hez kerültek, és hetven éve ott gondozzák őket. Az eredeti letéti szerződés szerint 456 tételről van szó, amiből 97 érem a Nemzeti Múzeumhoz került. 

Díszfegyverek, ötvösművek, serlegek, öltözékek adják a gyűjtemény nagyobbik felét, de vannak köztük nemesfémek, drágakövek, elefántcsont faragványok is, sőt Mátyás király, II. Lajos és Habsburg-méltóságok adományai is hozzátesznek a kincstárhoz. A család az ereklyék zömét a fraknói Esterházy-kastélyban tárolta, de Fraknót azóta elcsatolták Magyarországtól, a határ osztrák oldalára került – maradt hát Fertőd. 

2014. novemberében Cselovszki Zoltán, a Forster Központ korábbi vezetője vette át megbízott igazgatóként a múzeum irányítását, de egy éven keresztül az ő irányítása alatt sem történt előrelépés. Balog minisztériuma a szakmai ellenszél miatt sokáig nem változtatta meg a nyilvántartás státuszát, és a fertődi intézmény sokáig nem állt készen a műtárgyak fogadására.  

Elrendelés 

A fertődi kastély szemből. Fotó: Wikimedia.

Orbán március 10-én kormányhatározatban rendelte el „hogy a hazai közgyűjtemények adják át az Eszterháza Központnak a fertődi Esterházy-kastélyegyüttesből elszármazott vagy az Esterházy család fraknói hercegi ágához kötődő vagy vélelmezhetően egykor hozzájuk tartozott” műtárgyakat. A munka felelőse a Miniszterelnökséget vezető Lázár János lett, az emberi erőforrásminiszter Balog Zoltán bevonásával. 

Azonnal be is indult a folyamat: a Nagytétényi Kastély bútortörténeti kiállításán szereplő Esterházy-bútorok átadását még a kormánydöntés napján elkezdték - megvágva ezzel egyébként a napokban ott zajló történeti kiállítást is. 

Miután olvasták a közlönyben megjelent írást a vélelmezhetően Esterházykhoz tartozó tárgyakról, a múzeumi dolgozók közül többeket pánikhangulat fogott el. Egy kétségbeesett dolgozó levele szerint félő, hogy innentől a Miniszterelnökség emberei és Bardi Terézia, Eszterháza tudományos igazgatója ”szabadon mazsolázik majd a gyűjteményeikben" és többeket komoly félelemmel tölt el, hogy egy "alkalmatlan, őrizetlen, penészedés veszélye által sújtott ingatlanba költözteti a kormány a kiemelkedő jelentőségű közgyűjteményt."

Tiltakozás

Az elmúlt években több szakmai szervezet is tiltakozott az ellen, hogy műtárgyak százait kisajátítsa és Fertődre szállítsa a kormány. 

  • Takács Imre, az IMM egykori igazgatója 2014 januárjában azért adta be lemondását, mert nem értett egyet az elszállításról szóló döntéssel. 
  • 2014 februárjában az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága szakmai kontrollt sürgetett az ügyben.
  • A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület elnöksége nyílt levelet írt Balog miniszterhez, mivel szerintük ilyen fontos kérdésekben nem lehet megkerülni a múzeumi szakmát és széleskörű konzultációra van szükség. 
  • A CentrArt szakmai egyesület paródiát is csinált a kormány “mindent vissza” koncepcióiból, és javasolta egyebek mellet a Szépművészeti Múzeum komplett képtárának Fertődre szállítását. 
  • A Régészeti és Művészettörténeti Társulat szintén a miniszterhez fordult, mert minden szakmai megfontolást nélkülöz a kormányzati döntés, hiszen “az Esterházy-kincstárnak (…) néhány tárgy kivételével (…) a fertődi kastély sosem volt tárolási helye.” Szerintük ez a lépés a “gyűjteményi egység felbomlását vetíti előre” és “nagyfokú felelőtlenség”. 

Mi a baj a tervvel? 

Azon túl, hogy a szakma történeti szempontból komolytalannak tartja a koncepciót, az IMM egyes mai és korábbi szakemberei szerint azért problémás az Esterházy-gyűjtemény darabjainak Eszterházára szállítása, mert ott nem jött létre az az infrastruktúra, amely garantálná a műtárgyak biztonságos és állapotváltozás nélküli fennmaradását. 

A kastély már korábban felújított részeit nem múzeumi kiállítás rendezésére szánták, a további felújítandó rész pedig egyelőre nem készült el. Elmondásuk szerint nem áll rendelkezésre olyan szakértői gárda sem, amely garantálni tudná a műtárgyak biztonságát. Varga Péter ötvös főrestaurátor átkerült ugyan Eszterházára, de a restaurátorgárda magja az IMM-nél van - ők évek, évtizedek óta foglalkoznak a gyűjtemény gondozásával. 

Különösen érzékeny a textilek és más szerves anyagok tárolása, mert az ilyen kényes műtárgyak számára fontos az optimális relatív páratartalom és a megfelelő fényviszonyok biztosítása, valamint a folyamatos megfelelő szakmai kontroll. Fertődön, állítják szakmai források, egyelőre csak extrém magas páratartalommal rendelkező helyiségek állnak rendelkezésre, ami hamar a szerves anyagok roncsolódásához vezethet. 

Többen konkrétan lopásveszélytől is tartanak, mert a vagyonvédelmi körülmények sem biztosítottak. Nincs a kincstár bemutatására alkalmas, nemzetközi sztenderdeknek megfelelő vitrinpark sem és azt sem tudni, van-e megfelelő restaurátorhely az épületben. 

Hiányos készenlét

Eszterháza Központért felelős Miniszterelnökségi államtitkár, L. Simon László válaszai alapján úgy tűnik, két év nem volt maradéktalanul elég a munkára. A parlamenti államtitkárság szerint a kincstárat bemutató kiállítás helye a kastély nyugati szárnyában lesz. 

Ennek kialakítását "átfogó restaurátori, művészettörténeti kutatások" előzték meg, de a jelek szerint egyelőre csak "indulás előtt állnak (...) a nyugati szárny felújítási munkálatai." 

L. Simon László. Fotó: MTI / Soós Lajos.

A műtárgyakat tehát már szállítják, de a végső helyük felújítási munkái még nem kezdődtek el. A levél szerint zajlik már azoknak a műtárgyraktáraknak a speciális átalakítása, amelyek ideiglenes otthonaik lesznek a műtárgyaknak addig, amíg a nyugati szárny el nem készül. 

De hogy ezek elkészültéig pontosan hol és milyen biztonsági körülmények között lesz a gyűjtemény, az nem világos - ahogy az sem, miért sürgős addig is gyorsan Fertődre szállítani a kincstárat, ha ott nincsenek meg annak fogadására a megfelelő körülmények. 

A Miniszterelnökség nem tudta számszerűen közölni, pontosan hány tárgyat vesz át a kormány az új központ számára. Egy 2006-os és 2014-es katalógusokra hivatkoznak, de konkrét tárgylistáról nem tesznek említést és sem a Miniszterelnökségnek, sem az IMM-nek nincs biztos információja a gyűjtemény értékéről, pedig erről (de legalább azokról a tárgyakról, amik utaztak már külföldre) minden muzeális intézménynek kellene legyen információja. 

Mivel a kincstár anyaga vitatott, a határozat viszont vélelmezhető műtárgyakra is vonatkozik, nem alaptalan az IMM egyes kollégáinak aggodalma arról, hogy önkényesen válogathatják majd ki a Fertődre szállítandó darabokat. 

Felbecsülhetetlen

A kormány azt írta, "felbecsülhetetlen, pénzben nem kifejezhető értéket képvisel", nem árulták el viszont, milyen értékben kötöttek biztosítást rá, csak annyit közöltek, hogy az a "nemzetközi műtárgyszállítási és biztosítási gyakorlatnak megfelelően történik." A nemzetközi gyakorlat szerint viszont "felbecsülhetetlen értékre" nem szokás biztosítást kötni.

A biztonsági helyzetről az államtitkárság mindössze annyit közölt, hogy a "tervezők a biztonsági előírások betartására a legmodernebb technikát" veszik igénybe. 

Az Esterházy-bútorok mindenesetre már Fertődön vannak, folyamatban van az IMM gyűjtemény többi részének szállítása is, és ezt követi majd a Nemzeti Múzeum állománya.

Nem ez lesz az egyetlen nagy átrendeződés a múzeumi világban: a miniszterelnök a március 10-én aláírt határozatban döntött arról is, hogy minden Festetics-családhoz köthető festmény a keszthelyi Festetics-kastélyba kerüljön. Orbán ugyanitt úgy rendelkezett, hogy “a pápai Esterházy-kastély legyen az elsődleges őrzési és bemutatási helye az Esterházy család ifjabb fraknói grófi ágának pápai kastélyából elszármazott vagy vélelmezhetően egykor ott őrzött kulturális javaknak és műkincseknek."