Péntek éjjel robbant ki és szombaton is folytatódtak a szokatlanul heves harcok az  azeri és az örmény fegyveres erők között Hegyi Karabah határán. Egyik fél sem ismeri a kezdeményezést, az örmények szerint az azerbajdzsáni hadsereg nehéztüzérségi fegyverekkel, harckocsikkal és helikopterekkel indított nagy szabású támadást, amire válaszul egy azeri helikoptert lelőttek. Az azeriek azt állítják, hogy csak az örmények aknatüzére reagált. Putyin orosz elnök azonnali tűzszünetre és önmérsékletre szólított fel a feleket. 

Hovik Abrahamján örmény miniszterelnök összehívta a kormány rendkívüli ülését, és bejelentette, hogy mindent megtesznek a helyzet stabilizálására. Szerzs Szargszján örmény elnök a washingtoni atomcsúcsról sietve hazautazott. A hivatalos örmény közlések szerint a halottak száma 18, köztük egy 12 éves kisfiú is életét vesztette 

az 1994-es tűzszünet óta bekövetkezett legsúlyosabb fegyveres konfliktusban. 

Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium közleménye szerint az összetűzésekben 12 azeri katona veszítette életét. Közleményükben elismerték, hogy az egyik Mi-24-es helikopterüket az örmények kilőtték. Ilham Aliyev azeri elnök a béke fontosságát hangsúlyozta, szerinte Örményország nemzetközi jogot sért.

Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbá váltak a harcok a vitatott Hegyi Karabah térségében. Az ott dolgozó EBESZ-megfigyelők szerint a helyzet tarthatatlan. A többségében örmények által lakott területért az 1980-as éve vége óta küzd egymással a két ország. A több mint 30 ezer áldozatot követelő háborúban a terület elszakadt Azerbajdzsántól. A tartomány parlamentje 1996-ban bejelentette a független Karabahot, de az országot alig pár másik ország ismerte el. Az 1994-es moszkvai tűzszünet óta rendszeresek a kisebb fegyveres összecsapások, így a békekötésre sem került sor, hiszen

mind Azerbajdzsán, mind Örményország sajátjaként tekint Hegyi Karabahra.

(MTI/BBC)