Óvakodnék attól, hogy bármit bizonyossággal állítsak a republikánus elnökjelöltségért folyó versenyről, de most, a wisconsini republikánus előválasztáson nagyon fontos dolgok dőlhetnek el:

Ha Donald Trump itt nem lesz képes küldötteket szerezni az augusztusi elnökjelölő gyűlésre, akkor valószínűleg nem lesz elég küldötte ahhoz, hogy már az első szavazáson megszerezze a jelöltséget.

Ez pedig minden józan számítás szerint azt jelenti, hogy

nem Donald Trump lesz a republikánusok elnökjelöltje a novemberi választáson,

de ehhez most már kötelező hozzátenni, hogy ebben a választási kampányban már annyi minden történt, ami a józan számítások szerint nem történhetett volna meg, hogy az életemre nem esküdnék meg rá. Talán más életére.

Kezdjük az egyértelmű dolgokkal

Az előrejelzések szerint Donald Trumpnak csak minimális esélye van, hogy magyar idő szerint szerda hajnalban győzzön a wisconsini előválasztáson.

Az elmúlt napokban publikált közvéleménykutatások mindegyike Cruz előnyét mérte – bár a a demokratákhoz közeli PPP kutatásában ez az előny hibahatáron belüli, egy pontos. A többi felmérés Cruz magabiztos vezetését mutatta, ezek alapján kedvenc statisztikai oldalam, az 538 csak a felmérések alapján 88 százalék valószínűséget ad Cruz győzelmének, súlyozott mérésükben pedig már 95 százalékot.

Ez utóbbi előrejelzés alapján Cruz 44, Trump 32 százalékot szerezhet, ami alapján az összes wisconsini küldöttet Cruz szerezheti meg. És ha Cruz szerzi meg, akkor

Trumpnak a hátralevő előválasztásokon a küldöttek hatvan százalékát meg kéne szereznie

ahhoz, hogy az augusztusi clevelandi elnökjelölő gyűlésen meglegyen a bűvös 1237 küldött, akiknek a támogatása minimálisan szükséges ahhoz, hogy már az első szavazáson megszerezhesse a jelöltséget.

Ez létfontosságú lenne Trump kampányának, mert a republikánus jelölőgyűlés szabályai szerint a választott küldötteknek csak az első körben kötelező mandátumuknak megfelelően, vagyis arra a jelöltre szavazni, akinek a színeiben küldötté választották őket. Ha az első szavazáskor egy jelölt sem kap ötven százalék feletti támogatást, a második körtől kezdve elkezdik felszabadítani a küldötteket – vagyis a második körtől kezdve egyre többen szavazhatnak saját belátásuk szerint.

Ebből pedig még lehetnek bajai Trumpnak. Hogy ne merüljünk bele túlságosan a republikánus jelölőgyűlés bonyolult parlamentáris szabályaiba, legyen elég elsőre annyi, hogy

bár minden államban előválasztást tartanak, amelyen elméletben eldől, hogy melyik jelölt hány küldöttet nyer el, a gyakorlatban ezeket a jelölteket külön gyűléseken választják meg.

Olyan gyűléseken, amiket már a helyi pártelit ural, és amelyeken a szabályok szerint kizárólag a regisztrált republikánusok vehetnek részt. Ezek egyike se kedvez Trumpnak:

• a republikánus elit egyelőre határozottan Trump-ellenesnek tűnik;
  
• Trump pedig kifejezetten jól szerepelt azokban az államokban, ahol nyilt előválasztást tartottak, vagyis amiken nem csak regisztrált párttagok szavazhattak.
  

Hiába nyerte ez utóbbikat nagy fölénnyel Trump, ha aztán a küldöttek kiválasztásába a független vagy demokrata szavazók már nem szólhatnak bele, így azokról azok dönthetnek majd, akik körében Trump riválisai felülreprezentáltak. A Politico ezek közül a küldöttek közül beszélt többekkel, és pénteki cikkük alapján

ha Trump nem nyeri el a jelöltséget az első körben, száznál is többen pártolhatnak el tőle a második fordulóra.

És ez az arány még romolhat is, mert Trumppal szemben, aki csak most alakított külön stábot a küldöttválasztások koordinálására, riválisai már hónapok óta dolgoznak a küldöttstratégiájukon. A szervezettségük és az eleve kedvezőbb helyzetük pedig kifizetődő:

a hétvégén Észak-Dakotában tartottak ilyen, párton belüli küldöttválasztást, ahol a hírek szerint Ted Cruz szerezte meg a küldöttek döntő többségét. 

A megválasztott küldöttek közül csak egy volt, aki nyilvánosan jelezte, hogy kész lenne Trumpra is szavazni - az észak-dakotai küldöttek papíron elkötelezettlenek.

Ezért lehet most különösen fontos ez az amúgy az előválasztási naptárban viszonylag eseménytelen kedd, amikor csak egyetlen államban szavaznak.

(Kedden Wisconsinban demokrata előválasztást is tartanak. A felmérések alapján megjósolhatatlanul szoros a verseny, pár szavazaton múlhat, hogy ki nyer. Ez amiatt, hogy a demokratáknál a szavazatok arányában osztoznak a jelöltek a küldötteken, rossz hír Bernie Sandersnek, akinek legalább húszpontos győzelmeket kéne aratnia a hátralevő választásokon ahhoz, hogy behozhassa Clinton előnyét. Arról nem is beszélve, hogy Wisconsin papíron Sandersnek kedvezőbb állam, így nem volna meglepetés a győzelme.)