Pár nappal azután, hogy vészhelyzeti módba kapcsolt a Kepler űrtávcső, a NASA kutatóinak sikerült feléleszteniük az exobolygók után kutató eszközt. De azt még mindig nem tudni, mi okozta a napokon át tartó zavart.
Ez az időszak nem kedvez a világűrbe kiengedett megfigyelő eszközöknek, egy héttel a Kepler lefagyása előtt a 273 millió dollárból elindított japán Hitomi adta fel. A fekete lyukak megfigyelésére elindított műhold azóta nem reagál a jelekre, és egyelőre nem tudni, sikerül-e majd valahogy visszanyerni az irányítást fölötte.
A Kepler jelenleg a legkevesebb üzemanyagot égető üzemmódban halad, a NASA pedig azt vizsgálja, hogy képesek-e visszakapcsolni tudományos módba, azaz amikor érdemi megfigyelési munkát is tudnak végezni a Discovery-program keretében fellőtt űrtávcsővel.
A NASA kutatóihoz hamarosan megérkeznek majd a vészhelyzetbe kapcsolás előtti időszak rögzített adatai, abban bíznak, hogy az majd választ adhat arra a kérdésre, mi okozta az átmeneti zavart.
A Kepler űrtávcső missziójáról részletesen mesélt a tavaly áprilisi Science Meetup-on Kiss László, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója, 38 perc, de rengeteg izgalmas részlet kiderül minderről, érdemes időt szánni rá:
(via Gizmodo)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.