Eddig is ismert figura volt az elektromos rásegítéssel működő biciklik legkorszerűbb generációjának feltalálója, a biciklistából biciklimérnökké és csapatmenedzserré lett Varjas István, de egy friss francia tényfeltáró tévéműsor most már egyenesen úgy mutatta be, mint a kerékpáros dopping legújabb formájának kulcsfiguráját, akiről az egész nemzetközi élmezőny beszél, ha a téma szóba kerül. És aki beengedte a francia stábot a műhelyébe, ahol bemutatta nekik a műfaj legújabb ismert fejlesztését, az elektromágneses kereket. (A rá vonatkozó rész 14:19-től kezdődik.)

Ez leegyszerűsítve egy olyan kifordított elektromotor, aminek a szó hagyományos értelmében nincsen mozgó része, a legtöbb alkatrész ugyanis - főleg mágnesek - a kerék belsejében van elrejtve és így a kerékkel együtt mozognak, magában a bicikliben csak az elektromágnest és az akkut rejtik el a hátsó láncvillákban és a vázban. A konstrukció előnye, hogy miközben csendes, jóval több pluszenergiát ad a versenyzőnek a korábban divatos, a pedál hajtókarjainál lévő tengelyhez vagy a kerékagyakba rejtett elekromos megoldásnál. Fel sem melegszik, a modern kerekek karbon alapanyaga miatt pedig igen nehéz kívülről műszerrel kimutatni a jelenlétét. Vargyas szerint jelenleg maximum a kerék kétkilós súlyán bukhat meg az ilyesmi, de a profi csapatok olyan rengeteg kereket szállítanak magukkal, hogy erre is kicsi az esély.

Varjas korábban elmesélte a műsorban, hogy annak idején eredetileg nem versenyzők, hanem például a jugoszláv polgárháborúban egyik lábukat elvesztő civilek kedvéért kezdett elektronikus ráasegítéses bicikliket fejleszteni. Utána úgy fogalmazott, hogy ő olyan, mintha a kést találta volna fel, amivel lehet kenyeret is vágni, de ölni is lehet vele, attól függően, hogy ki használja.

Nem az én hibám

mondja a magyar mérnök egy adott ponton.

Viszont jól láthatóan élvezi ezt a pozíciót. Amikor arról esik szó, hogy a kerék-motort amatőrök nem használhatják, úgy mosolyog, mitha hájjal kenegetnék és nevetve tárja szét a karját, mondván: nem tudom.

Senki nem venne 50-200 ezer eurórért egy kereket a biciklijére - mondja a riporter.

Ha nem lett volna értelme, föl sem találom - válaszol a derűs Varjas.

Utána még az is elhangzik, hogy a szuperkereket - amihez azért elég egy egészen kis akku, mert lejtőn visszatölt - távirányítással lehet működtetni, mobilos alkalmazásról, de akár egy Breitling karóráról is.

Hamar kiderül, miért breitlingeznek kuncorászva a riporterrel: a nemzetközi élmezőny egyik kedvenc órája egy olyan Breitling modell, aminek van antennája és alkalmas bármilyen eszköz távirányítására.

A tényfeltárók több versenyt felvettek hőkamerával, az adásban Varjassal együtt elemzik a felvételeket és megmutatják, hogy buknak le a motort használók.

Varjas nemcsak a high tech találmányai miatt szerepelt korábban a sajtóban. 2008-ban például ő volt a legnagyobb tartozást felhalmozó magánszemély a NAV feketelistáján összesen 700 millió forinttal. A férfi akkor annyit mondott az Origónak, hogy tévedésről van szó.

Varjas, illetve a francia tényfeltárók szerint is az a helyzet, hogy a nemzetközi szövetség nem sokat tesz a gépdopping leleplezéséért. A szervezet ezt a film levetítése után közleményben tagadta.

(via bikemag.hu)