Ezer sebből vérzik az ügyészség „világszínvonalú” Quaestor-vádirata a bíróság szerint

Két és fél hónapja annak, hogy a Fővárosi Főügyészség bemutatta a nyilvánosságnak a Quaestor-vádiratot, amit Ibolya Tibor fővárosi főügyész világszínvonalú munkának nevezett. Aztán április elején ugyanerről azt mondta a Fővárosi Törvényszék, hogy hiányos, ami után szokatlanul durva hangnemben kezdtek üzengetni egymásnak a jogászok. Ibolya Tibor halogatással és mondvacsinált indokok kitalálásával vádolta meg a bíróságot, a bíróság pedig kikérte ezt magának – és közben az is kiderült, hogy ha a két szervezet nem tudja megoldani a vitáját, akkor Tarsoly Csaba akár simán ki is szabadulhat.

Az Átlátszó megszerezte a bíróság Idzigné Novák Csilla által jegyzett határozatát, amiben a hiányosságok pótlására szólítja fel az ügyészséget, ebből kiderül néhány újdonság.

A bíróság egyik fő problémája, hogy az ügyészség

„improvizatív, ad hoc”

módon tervezi prezentálni a bizonyítékokat a tárgyaláson, tehát nem hagy időt a védelemnek, hogy felkészüljenek a válaszra. Ez sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében és a magyar alaptörvényben rögzített tisztességes eljáráshoz való jogot a bíróság szerint.

Az ügyészség szerint mivel a terheltek nem tettek vallomást, ezért csak az eljárás során fog kiderülni, hogy a bizonyítékoknak milyen relevanciája lesz, mi mit bizonyít majd. Az ügyészség a maga részéről arra is hivatkozik, hogy hónapokba telne, amíg a milliónyi bizonyítékdarabkánál mind jelölnék, hogy milyen tényt bizonyít, és azok a tények hogyan kapcsolódnak a vádpontokhoz – ebben az esetben ugyanis elnyúlna az eljárás.

De azzal sem törődött az ügyészség, hogy megtisztítsa a bizonyítékként prezentált adattengert és az abban meglévő több millió fájlt. Ezeket eredetileg át sem adták elektronikusan, csak utólag, a bíróság kérésére. Aztán átadtak (kölcsönbe) 104 darab CD-t és DVD-t, illetve egy USB merevlemezt, ám ezek teljesen áttekinthetetlenek, sőt,az adathordozókon

„számos, a törvényszék előtt folyamatban lévő büntetőügyhöz bizonyosan nem kapcsolódó magánjellegű dokumentum, üdvözlet, zenefájl stb. is található.”

Eredetileg a vádirat szinte csak nyomozati cselekményekről (házkutatásról, motozásról, lefoglalásról stb.) készült határozatokat és jegyzőkönyveket mutatott be bizonyítékként, de a vádiratból nem derül ki, hogy melyik bizonyíték mely cselekmény megtörténtét támasztja alá az ügyészek szerint. Megküldtek 62 ezer oldalnyi feljelentést is, de itt sem jelölték az ügyészek, hogy azok melyik vádpontot alapozzák meg.

Másrészt van még vagy öt ügy, a „szatelit-ügyek”, amiben az ügyészség még nem zárta le a nyomozást. Ezek a következők:

  • Magyar Nemzeti Kereskedőház,
  • Saxo Bank,
  • Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet,
  • az USA-beli Quaestor-cégek, illetve
  • az Orgován Béla ellen folyó büntetőeljárás.

A bíróság szerint fontos lenne, hogy ezek a még nyitott ügyek is szerepeljenek valahogy a vádiratban, mivel az itt szerepet játszó személyek némelyikét tanúként fogják idézni a fő Quaestor-ügyben.

Mindenesetre az ügyészségnek május végéig van ideje, hogy pótolja hiányosságokat, különben még azelőtt összeomolhat a vád, mielőtt a tárgyalás megkezdődne. Tarsoly pedig szabadulhat.