A „Európában vagyunk és leszünk” mottóval megrendezett Brüsszel-párti tüntetésen az ellenzéki Polgári Platform (PO) vezette főpolgármesteri hivatal szerint több mint 240 ezren voltak, ami ha igaz, akkor ez volt 1989 óta az egyik legnagyobb tömegtüntetés. De a rendőrségi adatok szerint viszont csak kb. 30 ezren vettek részt.
A Gazeta Wyborcza lap körül szerveződő Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) által meghirdetett demonstráción Grzegorz Schetyna, a PO elnöke, Ryszard Petru, a szintén ellenzéki Nowoczesna (Modern) elnöke, továbbá Bronislaw Komorowski volt lengyel államfő szólaltak meg, illetve ott volt a Gazeta Wyborcza főszerkesztője, Adam Michnik is.
A tüntetők a „Megvédjük a demokráciát” jelszót skandálták, nemzeti és uniós zászlókat lengettek. Láthatóak voltak a résztvevő pártok logói és az LMBT-közösséget jelképező, szivárványszínű zászlók is.
A tiltakozás elején megszólaló Mateusz Kijowski, a KOD elnöke elmondta: a menet célja „a sokszínűség, a párbeszédre való nyitottság megmutatása”, és a szervezők „a jelenleg a kormánypárt által kétségbe vont értékek mellett állnak ki”.
„Ma azért gyűltünk össze, hogy megmondjuk: nem engedjük meg, hogy a tekintélyelvű kormányzás rémálma megvalósuljon” – mondta Grzegorz Schetyna PO-elnök, aki szerint az Európától való elfordulás „a Keletre vezető utat” jelenti. Mint mondta:
„Nem egyezünk bele a vasfüggönybe, az Európától való elszakításunkba. Európában vagyunk, és leszünk.”
Az Európától való elfordulás szándékával vádolta a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártot a Modern nevében felszólaló Kamila Gasiuk-Pihowicz is.
A KOD-tüntetéshez csatlakozott a közvetlenül előtte megtartott Schuman-menet résztvevőinek egy része. Az Európa-nap alkalmából az „Itt van Európa” mottóval rendezett kisebb meneten a lengyel közszolgálati tévé szerint valamivel több mint ezren vettek részt, Bronislaw Komorowski mellett jelen volt a varsói és a berlini főpolgármester.
A KOD menetével párhuzamosan nemzeti és katolikus körök szerveztek ellentüntetést „Bátorság, Lengyelország” mottóval. A megmozdulás a hazáért bemutatott szentmisével kezdődött. Az ezután elinduló menet elején Máriát és Jézust ábrázoló óriási képeket vittek, a résztvevők nemzeti zászlókat lobogtattak, imádkoztak és egyházi énekeket énekeltek.
Beszédet mondott a radikális Nemzeti Mozgalom (RN) elnöke, Robert Winnicki. Mint mondta:
„Európát ma balliberális kór gyötri, a multikulturalizmus rákja”, a lengyelek „ellen kell álljanak a brüsszeli diktátumnak”.
Az ellentüntetésen a varsói főpolgármesteri hivatal szerint 2500-an, a rendőrség szerint 4500-an vettek részt.
Mindhárom felvonulás békésen, rendbontás nélkül zajlott.
Közben Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó PiS elnöke online beszélgetést folytatott a Facebookon „Erős Lengyelország Európában” címmel. Az EU-ra vonatkozó kérdésekre válaszolva Kaczynski elmondta: uniós téren „pozitív változásokra lehet törekedni”, és Lengyelország „mindenekelőtt a nemzeti szuverenitást fogja védeni”.
A migrációs válságról beszélve Kaczynski hangsúlyozta: a nyugat-európai terrortámadások nyomán a PiS álláspontja az, hogy Lengyelország nem fogad be menekülteket, „mert nincs olyan mechanizmus, ami a biztonságot szavatolná”.
„Azok, akik ma menetelnek, azt akarják, hogy a lengyelországi élet megzavarodjon. Segíteni akarunk, de ott, a helyszínen” – mondta Kaczynski, megerősítve ezzel a kormánypártnak a válság megoldását célzó eddigi álláspontját, ami a közel-keleti válság helyszíni kezelését, az Európai Unió külső határainak védelmét részesíti előnyben a menekültelosztási mechanizmusokkal szemben. (MTI, Daily Mail)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.