Így posztol az egyháztörténet leglájkoltabb pápája


15 évvel azután, hogy II. János Pál elküldte a pápaság első hivatalos e-mailjét Óceániába, utódja, Ferenc pápa beindította Instagramját. A twitteren hivatalba lépése óta jelen lévő egyházfő a közösségi médiának köszönhetően sokkal közelebb jutott híveihez, mint elődei. Szent szövegek, és vallási témájú üzenetek mellett rendszeresen reagál közéleti eseményekre is, kérdez, válaszol, tanácsol, és véleményt mond olyan témákban is, amiről a pápaság korábban inkább hallgatott.

Másfél Szent Péter Bazilika

Ferenc nagyon gyorsan ráérzett, hogy a tudatosan használt közösségi média hatásos eszköz lehet egy vallási vezető kezében, akár egyszerűbb, általánosabb, akár erősebb, megosztóbb üzeneteket szeretne eljuttatni hívei millióihoz. Az összes világnyelven tweetelő egyházfő hivatalos Twitter-profiljait összesen több mint 25 millióan követik, spanyol nyelvű üzeneteire például átlagosan több, mint kilencezer megosztást kap. A Twiplomacy 2015-ös felmérése alapján messze ő a twitter legbefolyásosabb, hatalmi pozícióban lévő személyisége a világon.

A pápa posztjai népszerűségét tekintve messze vezetnek a kevésbé komplex, kevésbé markáns üzenetek, a nagyobb közösség által befogadható, gyakran csak pár szavas bejegyzései sokszorosát kapják kedvelésben és megosztásban, mint az összetettebb, aktuális közéleti eseményeket érintő reakciói. Az idén húsvétkor kirakott tweetjét például 84 ezren kedvelték, azaz majdnem másfélszer annyian, mint ahány ember összesen befér a Szent Péter Bazilikába. Az 50 ezret is meghaladó megosztásnak köszönhetően pedig egészen biztosan milliókhoz jutottak el az egyházfő szavai.

Maga az üzenet nehezen lehetett volna általánosabb, Jézus feltámadásáról, a jó gonosz feletti győzelméről és a fény diadaláról szólt, de a hívek nem is retorikai bravúrokat vagy mélyenszántó gondolatokat vártak, hanem csak annyit, hogy a kereszténység egyik legnagyobb ünnepén olvashassák a Szentatya nekik szóló sorait. Ugyanez volt a helyzet 2014 húsvétján is, az akkori üzenet csak Krisztus feltámadását adta hírül, mindössze 4 szóban, mégis több mint 35 ezer kedvelést és megosztást kapott.

Az egyház vitalitása Ázsiában van

A pápa 9 különböző nyelven posztol a twitteren, amelyek között a lengyel és a latin is megtalálható, azonban saját legnépszerűbb tweetjét, sőt még a másodikat sem ezen nyelvek valamelyikén tette közzé. Ferenc 2015 januárjában a Fülöp-szigeteken járt, másfél évvel azután, hogy az országra lecsapott egy korábban soha nem tapasztalt erejű tájfun, óriási pusztítást, és felbecsülhetetlen károkat hagyva maga után. Ferenc célja a lelki sérülések enyhítése, az ország lakóinak bátorítása volt a látogatással, útja során eljutott többek között a legsúlyosabb károkat szenvedő, gyakorlatilag a földdel egyenlővé tett Tacloban városába is. A Fülöp-szigetek Ázsia egyetlen katolikus többségű országa, így a mindenkori pápák egyik kiemelt úticélja, a nagyjából 100 millió lakosú állam kitörő örömmel fogadta korábban VI. Pált, és II. János Pált is. Ferenc látogatását is hatalmas lelkesedés övezte, a pápa pedig viszonozta a szeretetet, útja alatt több alkalommal is tweetelt a Fülöp-szigeteki emberekről, azok saját nyelvén.

A valaha volt legnépszerűbb pápai twitter-bejegyzésben úgy fogalmaz, az egyház életerejének nincs jobb bizonyítéka, mint a Fülöp-szigetek. Az egyházfő útja már csak azért is különlegesen nagy jelentőségű volt az országban élő, több mint 95 millió katolikus hívő számára, mert legnagyobb részük egészen biztosan soha nem jut el a Vatikánba, hogy találkozhasson vallási vezetőjével.

A bolygó egy kupac szenny

Ferenc az online és offline jelenlét mellett írással is foglalkozik, 2015 nyarára befejezte első önálló enciklikáját Laudato Si (Áldott légy) címmel, melyben a fő hangsúlyt a környezetvédelem kapta. Az enciklika 2015 júniusában jelent meg, és a pápa saját twitterén is többször summázta követőinek a benne foglaltakat.

Ahogy egyik legerősebb ezzel kapcsolatos üzenetében mondja, a Föld lassan egy nagy kupac szemétre kezd hasonlítani. Ez a bejegyzés a maga 43 ezer megosztásával azon kevesek közé tartozik, amely annak ellenére tudta átütni a rajongók reakcióküszöbét, hogy kemény hangnemben reflektál egy égetően aktuális, globális problémára.

Fontos, fontos, de túl mély

Az egyházfőnek számos olyan posztja is született, ami az élmezőnytől jócskán elmarad a kedvelések számában, pedig legalább annyira fontos kérdéseket érint, mint a környezetvédelem. Ilyen például egyik első markáns aktuálpolitikai állásfoglalása. Háború-ellenes posztját egészen pontosan azokban a napokban tette közzé, amikor Obama elnök felhatalmazást kért az amerikai kongresszustól a szíriai polgárháborúba történő katonai beavatkozásra.

Ferenc a menekültválsággal kapcsolatban is rengetegszer megszólalt, természetesen az online térben is. 2013 óta nagyon sokszor posztolt a befogadás fontosságáról, videóüzenetet küldött az Irakból menekülni kényszerülő keresztényeknek, az európai vallási közösségeket pedig egy-egy menekült család elszállásolására szólította fel. Az egyházfő a párizsi, és a brüsszeli terrortámadás után online is kifejezte mély megrendülését és részvétét minden érintettnek. Ennél erősebb üzenetei is voltak azonban a terrorcselekményekkel kapcsolatban, 2015. novemberében, a menekülthullám kapcsán egyre általánosabbá váló, a párizsi terrortámadás után pedig különösen felerősödő, szélsőséges kirekesztést támogató, radikálisan xenofób hangok orkánjában a pápa arról posztolt, hogy a keresztények és a muszlimok testvérek, és nem ártana úgy is viselkedniük.

Az egyházfő az Instagram-on Franciscus néven érhető el, ottani kommunikációjának is fontos, de eddig kevésbé lájkolt eleme a menekültek elleni kirekesztés és megbélyegzés elítélése. Az általa feltöltött első képek között szerepelt az a fotó, amin az idei nagyhét alkalmából megtartott gyűlésen keresztény, hindu és muszlim menekültek lábát mossa majd csókolja meg, az ilyenkor szokásos vallási rituálé keretében.

A pápa Instagram-regisztrálása, azaz március 19-e óta a képmegosztón majdnem két és fél millió követőt szerzett, és egészen biztos, hogy ez a szám sokkal magasabb is lesz még.

A Facebook túl erőszakos

Ferenc úgy tudta a közösségi médiát saját kommunikációs eszköztára egyik globálisan is hatékony eszközévé tenni, hogy a Facebookon például egyáltalán nincs jelen. A Vatikán tömegkommunikációért felelős szakemberei szerint egyelőre nem is várható, hogy a pápa a legnagyobb közösségi oldalon bukkanjon fel hivatalos profillal, már csak azért sem, mert sem ő, sem stábja nincs felkészülve arra az óriási mennyiségű pozitív, és még inkább negatív töltetű, sokszor a végletekig agresszív üzenetre, mely például a Vatikán hivatalos híroldalának, a News.va-nak Facebook-oldalára érkezik nap mint nap.

Természetesen a negatív kommentek áradata a twitteren is utoléri Ferencet, különösen úgy, hogy beszédeiben online és offline sem a semleges, biztonságos üzenetek híve. A globális felmelegedésről, a homoszexuálisok vagy az elvált emberek egyházhoz való viszonyáról szóló határozott állásfoglalásai után a közösségi térben is rengeteg támadás érte, és jellemzően nem logikus, okos érveket, sokkal inkább személyeskedő és végletekig sértő reakciókat kapott. A twitter nagy előnye azonban a facebook-kal szemben, hogy ezek a gyalázkodások csak kattintás után, külön oldalon láthatóak, alap esetben rejtve vannak, így a @Pontifex profilra látogató hívőknek és rajongóknak nem kell szembesülniük az ostoba trollok áradatával.

Habár twitter-fiókja már neki is volt, Benedek visszafogottabb, óvatosabb és összességében kevésbé koncepciózus pápaként vezette az egyházat, Ferenc egész programja karakteresebb, megfoghatóbb. Sokkal nagyratörőbb célokat fogalmaz meg, ezek megvalósításához, vagy legalábbis az erre való törekvéshez pedig elengedhetetlen egy olyan kommunikációs csatorna, ami az enciklikákkal és az évente néhány alkalommal elmondott beszédekkel ellentétben erősen, gyorsan és globálisan képes hatni. Ezt találta meg a pápa a twitterben és az instagramban, aktív online jelenlétének pedig nagyon nagy szerepe van abban is, hogy Ferenc rég nem látott szintre tudta visszaemelni a pápaság intézményének súlyát, és saját tisztségének tekintélyét.


Szerző: Szőke Dániel