Felcsavarták a cenzúrát az amúgy sem túl szabad kubai interneten.

Kiemelkedően magas, 87 százalékos a magyar internethasználóknál a közösségi oldalakon résztvevők aránya, ami 22 százalékponttal több az EU-s átlagnál.

Illetve napi több órát lógtak a közösségi médián, ezért korlátozzák a dolgozók internet-hozzáférését.

A régi szép időkben egy-egy tweetje több százezer embert érdekelt, most a legnépszerűbb posztja is csak 16 ezret.

De még legalább 2-3 hónapot várni kell az indulásig.

Egy 2021 elején villámgyorsan terjedő app valami egészen újat hozott a közösségi médiába: beszélgetéseket, amiket bárki meghallgathat és amikben bárki részt vehet. De kinek van erre elég ideje?

A kanadai kormány szerint 10-15 országban úgyis hamarosan megregulázzák a közösségi médiát.

„2021 a rettentő megtorlás és válaszcsapás éve lesz.”

Az igazságügyi miniszter szerint „az Amerikában látható ideológiai hadjárat bizonyítja, hogy az emberek akár ki is kapcsolhatóak az online térből”.

Donald Trumppal ellentétben ők önként teszik ezt.

Nem tájékoztatják megfelelően a magyar fogyasztókat a platform használatának feltételeiről, és a gyerekeket elérő reklámokat sem moderálják megfelelően a hivatal szerint.

A kutatók rögtön azután elkezdték vizsgálni a közösségi média hatásait az emberek mentális egészségére, hogy Vuhanban kijárási tilalmat rendeltek el.

A jelszavakat is megváltoztatta.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos közösségimédia-törvényt kér a kormánytól a szólásszabadság szélesítése érdekében. Kérdés, hogy ha a kormány befolyást szerezne a Facebook fölött, valóban megállna-e ennyinél.

A közösségi média szabályozásának ötletével előálló adatvédelmi biztos azt mondja, javaslatával senkit nem akar korlátozni. Viszont az, hogy embereket vittek el a rendőrök a Facebookon kifejtett véleményükért, azzal ő nem tud mit kezdeni, nem az ő dolga.