2020 júliusában több mint nyolcvan olyan újságíró mondott fel az Indexnél, akiknek, bár nincsenek pontos adataim, az összvagyona sem éri el a 86 ezer milliárd forintot. Azért távoztak, majd alapította meg nagy részük a Telexet, mert nem voltak hajlandóak eltűrni, hogy a magyar kormány emberei kérjenek tőlük ezt-azt. 2025 elején Mark Zuckerberg, akinek viszont van 86 ezer milliárd forintja, egyrészt telesírta az internetet azzal, hogy tőle mi mindent kért évekkel korábban az amerikai kormány, másrészt néhány nap alatt úgy alakította át a cégét, a Facebookot és az Instagramot is üzemeltető Metát, hogy az a lehető legjobban megfeleljen a január 20-án hivatalba lépő amerikai elnök, Donald Trump elvárásainak.

Zuckerberg döntéseivel, médiaszerepléseivel arra is képes volt, hogy egy ideig ne Elon Musk legyen a hírekben legtöbbet szereplő milliárdos. Az egykor Twitter, ma már X néven futó platformnak köszönhetően Musk Zuckerberghez hasonlóan érdekelt a kommunikációiparban és a közösségi média világában, viszont szemben a Meta urával, nem a 2024. november 5-ei amerikai elnökválasztás után kezdett el Trumphoz dörgölőzni.

Musk, akinek Zuckerbergnél is több pénze van, egykor a Demokrata Párt támogatója volt, viszont 2022-ben átállt az akkor még ellenzékben lévő republikánusokhoz, hogy 2024-re Trump egyik leglelkesebb rajongója és támogatója legyen, aki nemcsak pénzzel, hanem például az X algoritmusának irányba állításával is segítette kampányát. Biztosat persze ez ügyben nem lehet mondani, de valami azt súgja, hogy ha novemberben Kamala Harris nyer, Musk nem kezdett volna neki tapsikolni. Maradt volna azon a teljesen dilinyós vonalon, amire a ketamin, a túl sok internetezés és a hasonló tudatmódosító szerek állították rá, és ami egy olyan sötét lyukba vezet, ahova legutóbb Kanye Westnek sikerült eljutnia.

Mark Zuckerbergnek viszont csak Trump novemberi győzelme után jutott eszébe, hogy ő is pont úgy gondolja. Gyorsan meglátogatta a megválasztott elnököt annak nyári palotájában, Mar-a-Lagóban, nagyvonalúan adakozott a január 20-ai beiktatási ünnepségre, majd néhány nap alatt mindent bezárt a Metánál, ami eddig szúrta a Trump-tábor szemét. Felszámolta a sokszínűséget, a méltányosságot és a befogadást elősegítő céges programokat, valamint felfüggesztette a Facebook factcheckingprogramját is.

Természetesen jogos érvek vannak amellett, hogy egy profitorientált cégnek nem feladata sokszínűséget és befogadást elősegítő programokat üzemeltetnie. Amellett is, hogy a factchecking mint műfaj eleve teljesen értelmetlen, ráadásul rendre politikai szereplők kezdeményezik a bevetését a saját narratívájuk erősítésére. Amellett viszont nincsenek érvek, hogy valaki gyáva csicska legyen. Pláne 86 ezer milliárd forinttal a zsebében.

Egyáltalán nem véletlen, hogy éppen Zuckerberg az, aki a dollárszázmilliárdos amerikaiak meglehetősen szűk klubjának tagjai közül ilyen látványosan dörgölőzik a leendő Trump-kormányhoz.