Hosszú cikkel jelentkezett péntek reggel a brüsszeli ügyekre specializálódott Politico. Arról szól, hogy mennyire nehéz lett mára magyarnak lenni Brüsszelben: az EU-nak dolgozó magyarok gyakorlatilag páriákká lettek, annyit romlott az elmúlt években az ország megítélése.

A sztori egyszerre tűnik kicsit abszurdnak, hiszen azért ritkán futunk bele olyan hírbe, hogy valaki jobban jár, ha egy EU-s állam fővárosában titkolja, hogy magyar. A mindennapi nehézségekről szóló részeket ezért érdemes óvatosan olvasni, még ha persze az sem elképzelhetetlen, hogy az EU fővárosában, ahol mindenki az EU-ból él és az EU-nak dolgozik, tényleg nagyobb hullámokat vet Orbán Viktor nacionalizmusa, menekült- és EU-ellenessége.

Mert Tara Palmeri cikke szerint ez a fő oka annak, hogy a Brüsszelben dolgozó magyarok mára másodrendű állampolgárok lettek a városban.

Másrészt viszont a cikk végigveszi a magyar kormány lépésének politikai következményeit is, és ezek világosabban felmutathatóak, mint a brüsszeli kocsmában elfordított tekintetek.

Palmeri Navracsics Tibor EU-biztos történetével kezdi: annak ellenére, hogy Navracsics erős jelöltként érkezett a bizottsági meghallgatásokra 2014-ben, végül a vágyottnál súlytalanabb portfóliót kapott, biztosi területét pedig át is szabták, a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai területek mellett elvették a korábban ide tartozó állampolgári kérdéseket és helyette a sportügyeket kapta meg.

Ez még az ősztől kinevezett új EU-s nagykövet, Várhelyi Olivér szerint is egyértelmű üzenet volt. Igaz, szerinte szerepet játszhatott mindebben az is, hogy Orbán Viktor ellenezte Jean-Claude Juncker bizottsági elnöki megválasztását, és ez egy amolyan bosszú volt.

A lapnak Szájer József is megerősítette, hogy nem könnyű magyar biztosnak lenni most Brüsszelben. Bármit csinál a kormány, az Navracsicsra is visszahat, hiszen a Bizottság nem egy semleges intézményt, mondta Szájer.

De Navracsics esete eddig sem volt titok, ezt a sztorit sokan megírták már. Palmeri viszont azzal folytatja, hogy nem csak az Orbánhoz ennyire nyilvánvalóan közelálló politikusnak van nehéz dolga Brüsszelben, hanem minden magyarnak.

"Az egyetlen esély, hogy túlélj a Bizottságban, ha letagadod, hogy magyar vagy"

- mondta például neki egy névtelenül nyilatkozó magyar hivatalnok.

Hosszasan lehet sorolni azokat az ügyeket, melyek megtépázták a magyar politika megítélését: Orbán közelsége Putyinhoz, a sajtószabadság elleni lépések, a civil szervezetek elleni támadások, az igazságszolgáltatás alakítása, a menekültválságban mutatott kormányzati magatartás.

És miközben Magyarország még mindig a legtöbb EU-s forrást kapó tagállamok között van, a cikk szerint látványos, mennyire kevés magyar tisztviselő van magasabb beosztásban az EU-ban. Miközben a 14. legnagyobb lakosságú tagállam vagyunk, alig vagyunk jelen fontosabb intézményekben. Várhelyi is elismerte a lapnak, hogy ez olyan terület, amin javítani kell, és nem lehetünk boldogok ezzel.

Lehet persze ezt azzal is magyarázni, hogy később csatlakoztunk az EU-hoz, és ezért még nem volt ideje a magyar bürokratáknak felküzdeniük magukat az uniós ranglétrákon, de közben az is felmerül, hogy a szabaddá váló tisztségekre nem szívesen vesznek fel magyarokat. Jelenleg Magyarország mindössze két főigazgató-helyettest ad, egyikük ráadásul hamarosan visszavonul és az egykori EU-biztos Andor László szerint nem valószínű, hogy a helyére magyar hivatalnokot ültetnének.

Andor az is, aki beszél a brüsszeli mindennapokban tapasztalt hátrányokról, például arról, hogy barátai panaszkodtak, gyerekeik nehezen fogadják be a helyi EU-s iskolába, csak azért mert magyarok.

De volt olyan névtelenül nyilatkozó bizottsági hivatalnok is, aki arról beszélt, hogy egy középiskolás magyar diákot szidtak a hazája menekültpolitikája miatt. Andor szerint pedig munka utáni kikapcsolódást is megnehezíti a helyi fiataloknak, hogy mit művel a kormányuk. Ha elárulják, hogy magyarok, az emberek távolságot kezdenek tartani, mondta el Andor.

Azt persze nyilván azért nehéz teljesen komolyan venni, hogy Brüsszel EU-s negyede no-go zóna lett volna a magyar hivatalnokok számára, de a politikai következmények valósak lehetnek. Tavaly, amikor az addigi EU-s nagykövet, Györkös Péter számára rendeztek búcsúbulit, egy újságíró viccelődött azzal, nincs most nehezebb munka annál, mint Orbán emberének lenni Brüsszelben.

Utódja, Várhelyi számára a legnagyobb kihívás most az lesz a lap szerint, hogy a menekültekről szóló döntésekből ne maradjon ki a magyar álláspont. Tavaly októberben például Magyarország nélkül tanácskoztak a nyugat-balkáni országok a menekültügyről, ami Várhelyi szerint is komoly bizalomvesztést okozott. Szerinte az EU nem törekszik a közös megoldásra, hanem előnyben részesítik a régebbi és nagyobb tagállamokat. És mivel a magyar kormány másképp gondolkodik ebben a kérdésben, mindig mindent utoljára tud meg.