Ideje tisztázni a csíksomlyói búcsú valódi történetét

Történelem
2016 május 15., 07:50
comments 570

Minden évben pünkösdkor búcsút járnak Csíksomlyón. Ez pedig az elmúlt években össznemzeti eseménnyé vált, a magyarság összetartozásának egyik kifejezéseként tekint rá, legalábbis a magyarság egy politikai hovatartozása szerint körülírható része.

Áder János köztársasági elnök nejével, Herczegh Anitával és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel a csíksomlyói búcsún, 2016. május 14-én. Balra Zsigmond Barna Pál, Magyarország akkori csíkszeredai főkonzulja.
photo_camera Áder János köztársasági elnök nejével, Herczegh Anitával és a kirándulós ruhában érkezett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel a csíksomlyói búcsún, május 14-én. MTI Fotó: Veres Nándor

És bár így a búcsú kiemelt jelentőségű esemény lett, eredettörténete elég zavaros. A legnépszerűbb teória szerint a csíksomlyói búcsújárással egy 1567-es csata emlékét ápolják a katolikus székelyek, a történet szerint abban az évben próbálta őket János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel unitárius hitre téríteni.

A sztorival több baj is van, amiket Marosi György ügyvéd az uh.ro-nak írt olvasói levelében vett számba:

  • az egy dolog, hogy a "csatáról" semmilyen korabeli feljegyzés nincs;
  • az meg egy másik, hogy János Zsigmond csak 1569-ben tért át az unitárius hitre;
  • amelyről amúgy is csak 1568 után beszélhetünk vallásként,
  • és amelyil kifejezetten ellenzi a térítést, pláne az erőszakos térítést;
  • amit mi sem bizonyít jobban, hogy az unitárius vallás felbukkanásának hatására alkotta meg János Zsigmond a vallásszabadságról szóló rendeletét.

Hát ennyit a csíksomlyói búcsú hamis eredetmítoszáról.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.