Múzeumok nélkül töredékébe kerülne a Városliget felújítása

Mindössze 10, de ha nagyon akarunk rá költeni, húsz milliárd forintból kijönne a Városliget rendbetétele, azaz a park felújítása.

Ezzel ráadásul nemcsak, hogy megspórolna a magyar állam 180-190 milliárd forintot, de még a Városliget is megmaradna közparknak, nem alakulna át zajos, fröccsteraszokkal és grillkobászárusokkal tarkított Múzeumi Negyeddé.

Ezt onnan lehet tudni, hogy elkészültek a Liget Budapest Projekt által kiírt tájépítészeti tervpályázat pályázatai, és az egyik pályázóval sikerült is beszélnünk.

Tekintve, hogy nemsokára (napokon belül) a Városliget Zrt. ismerteti a pályamunkák értékelését, és győztest hirdet, az általunk megkérdezett pályázó neve elhallgatását kérte, de szívesen beszámolt a várva várt tájépítészeti pályázatról.

A pályázatnak lesz egy baromi érdekes tanulsága is: ki fog derülni kerek-perec, hogy mennyibe kerülne és egyáltalán hogyan festene, ha a Városligetet nem beépítenék múzeumokkal, hanem megtartva mai funkcióját, közparkként fejlesztenék tovább.

A tájépítészek ugyanis, némi nyomásgyakorlást latba véve készítettek olyan terveket is, amelyek nem számolnak a beépítéssel.

Maga a pályázat fő iránya persze nem ez volt: a tájépítészeknek elsősorban a Liget-projekt ma ismert, épületekkel tűzdelt terveihez kellett „hozzátervezni a tájat”, de - mivel a tájépítészek egyáltalán nem lelkesek a Városliget beépítése miatt - aki akart, tervezhetett egy beépítés nélküli változatot is.

A Városligeti tó ,azaz Páva-tó 1840 körül, Rudolf Alt rajza (Forrás: Városliget.info)

A Városliget Zrt. az év elején azzal szembesült, hogy a tájépítészek akár meg is akaszthatják a projektet: senki nem akarta ugyanis a nevét adni a Liget beépítéséhez miközben magával a parkkal meglehetősen mostohán bánt addig a cég:

  • Nem készült hatástanulmány a beruházásról
  • Egy közparkról van szó, a tájépítészeti szempontok mégis utolsóként jöttek elő (2011-tól fut a projekt, 2016-ban írták ki a pályázatot)
  • A végre meghirdetett pályázathoz nem készült kerttörténeti tudományos dokumentáció (A Városliget első tervpályázata 1813 és 1816 között futott)
  • A kiírást magát nem ismerte minden zsűritag

Félő volt tehát, hogy a magyar tájépítész szakma egyszerűen ignorálja az egész versenyeztetést, Baán László kénytelen volt hát kompromisszumot kötni, és változtattak a feltételeken. (Ahogy egyébként kompromisszumokra kényszerültek/nek azok a tájépítészek is, akik végül indultak - többen ugyanis a hirtelen támadt lehetőség miatt sem tették, nem akarván nevüket adni a projekthez.)

„Az egyes programelemekkel (épületek elhelyezésével) azonosulni nem tudó tájépítész szakmát Baán László azzal kívánta megnyugtatni, hogy a zsűri senkit sem zár ki, aki a saját pályázatán belül egy ideális (de a kiírással ellentétes) változatot is felmutat a kiírásnak megfelelő változat mellett.”

- írta a Tájépítész Szövetség honlapja januárban, amely mögött - úgy tudjuk - valójában csupán egy szóbeli ígéret állt, és kötelező volt „múzeumos” pályázatot is leadni.

A 7 magyar pályázóból végül 5-en adtak be olyan munkát, amely tartalmazott kizárólag a park fejlesztésével foglalkozó tervet is, utóbbiak egyikével beszéltünk.

(A nemzetközi pályáztatásról lemondott a Városliget Zrt., a kiírás ugyanis magyar nyelvű volt. Ez annak fényében érdekes, hogy az építészeti tervpályázatokon nemzetközi építészek is részt vehettek, talán mert ők - foglalkozásukból adodóan - valószínűleg kevésbé érzékenyek egy közpark beépítésére.)

„Azért nem szeretik az ingatlanfejlesztők a nagy parkokat, mert nem kerülnek sokba”

- válaszolta kérdésemre tájépítész forrásom, amikor megtudtam tőle, hogy igényektől függően 5-20 milliárd forintból rendbe lehetne hozni és fejleszteni a Városligetet.

A közparkfejlesztéssel az a baj, hogy olcsó :(

A nagy parkok fejlesztésének átlagos, becsült ára négyzetméterenként ugyanis mindössze 5-10 ezer forint, de ha kifejezetten sok építményt terveznek bele (szökőkutak pl.), akkor sem lehet 20 ezer forintnál többet elkölteni rá.

A Városliget egésze 100 hektáros, de ha nem számoljuk az Állatkert, Vidámpark és a Cirkusz beépített területeit, akkor 81 hektár, azaz 810.000 m2 .

Ezt ha felszorozzuk az 5-10-20 ezer forintos listaárakkal kijön, hogy 4-8,1-16,2 milliárd forintért rendbe lehetne hozni a következő három évtizedre a park felújítását.

A legmagasabb árba az általunk megszólaltatott tájépítész szerint még az is belefére, hogy a Városligetet éjszakára zárhatóvá tennék, kerítéssel lenne körbekerítve. (Ez a megoldás a parküzemeltetés költségeit is csökkenti, megspórolható vandálkodás okozta károk és az éjszakai világítás költségeinek egy jelentős része.)

A nagy közpark ugyanis teljesen más jellegű, mint egy városi köztér, és nemcsak azért mert jó esetben a fáknak van ideje, helye és lehetősége nagyra nőni.

Egy városi köztér – amely zöldterület helyett némi zöldfelületet (gyep, bokrok, pár fa) nyújt sok paddal, kőburkolattal – kialakítása sokkal drágább.

Ennek oka, hogy míg egy nagy park, így a Városliget is, önmagától megoldja például az esővíz elvezetését, a városi tereknél közművesíteni kell, a vízelvezetést meg kell oldani a csatornahálózatba juttatással, rendesen ki kell világítani, és a kő drágább, mint a gyep. Így az ilyen terek ára 45 ezer forint körül van négyzetméterenként.

A kőburkolattal szemben viszont a fű tulajdonképpen magától kinő, és minél nagyobb felületű, annál értékesebb zöldterületnek számít - de ezzel arányosan, annyival kevesebb pénzt lehet a beruházásra szánni.

Vissza a realitásokhoz

„Két múzeum elhagyásával és egy színházépület beemelésével megfordult a Városliget átalakításának terve, és ma már a parkmegújítás áll a Liget Budapest projekt középpontjában”

- mondta a projekt miniszteri biztosa Baán László idén januárban, pár nappal azelőtt, hogy végre kiírták a tájépítészeti pályázatot. (A Liget-projekt tartalmának őrült tempóban történő változásait a Főváros blog gyűjtötte össze.)

„Megfordulást” azért túlzás lenne emlegetni, hiszen továbbra is öt épület felépítéséről van szó a Városligetben, amelyből kettőnek a helyén ugyan ma is áll nagyobb épület (Közlekedési Múzeum, Pecsa), de a beruházás során az ezek helyére kerülő új épületek mérete is jelentősen növekszik (Új Közlekedési Múzeum, Új Nemzeti Galéria).

A Liget-projekt legfrissebb tervei (Forrás: Fővárosi blog)

Ennek megfelelően a tájépítészeknek a következő épületek köré szánt terület megtervezésével kellett foglalkozni:

  • Nemzeti Galéria (Várból költözik a Városligetbe)
  • Zene Háza (Új, a Hungexpó épületei helyén épülne fel)
  • Néprajzi Múzeum (A Kossuth térről költözik a Városligetbe)
  • Új Közlekedési Múzeum (Rekonstruálják a régi épületet)
  • Városligeti Színház (Új, a Liget Dózsa György út és az Ajtós Dürer sor felőli sarkánál)

A ma még a közúti forgalom által használt Kós Károly sétány valóban forgalomcsillapított állapotában szerepelt az anyagban, csak a mentők, árufeltöltők stb. használhatják majd a park sétányról leágazó műútjait. Azaz az autóforgalom - úgy tűnik - valóban eltűnik onnan, bár jó tudni, hogy a sétány a Fővárosi Önkormányzat és nem a projekt kezelésében van.

A múzeumépületek mellett ki kellett alakítani rendezvényeknek, és a szabadidő eltöltésére (család, kutyázás, sportolás) alkalmas területeket is.

Legalább vannak tervek, talán láthatók is lesznek

Úgy tudjuk, az öt alternatív pályázat közül 4 képes terv egy szöveges. Ezekben az anyagokban a tájépítészek javaslatot tettek a fentebb felsorolt épületek máshol történő elhelyezésére is.

Az persze egyelőre kérdéses, hogy mennyit nyomnak a latba ezek a tervek a Városliget sorsát illetően. Úgy tudjuk, hogy a zsűri semmilyen formában nem veszi figyelembe az értékelésnél az alternatív terveket.

De legalábbis a szakma deklarálhatta, hogy múzeumok nélkül is felújítható a közpark.

Úgy tudjuk, egy első helyezett és megosztva 2-2 második és harmadik helyezett lesz, két pályaművet pedig már megvettek.

Az is kérdés, hogy ezek az alternatív tervek egyáltalán nyilvánosságra kerülnek-e, mindenesetre tanulságos lenne látni, hogyan képzelik el a szakmabeliek az építészeknek átjátszott közpark jövőjét.

A tájépítészeti pályázat volumenében is elmarad az építészeti pályázatoktól: míg ennek a tendernek az összdíjazása 21 millió forint volt, a Néprajzi Múzeumra kiírt pályázat 126, a Magyar Nemzeti Galéria terveire 102 millió.

A Városliget+ és a Liget-projekt összevetése (2014-es állapot szerint!) (Forrás: Építészfórum)

Amíg nem ismerjük meg ezeket a terveket, érdemes átnézni a Városliget+ koncepciót, amely a Baán-féle Liget-projekttel ellentétben egy alulról szerveződő, független munkacsoport munkájának az eredménye még 2014-ből.

A terv nemcsak betartja a közparkoknál érvényes 5%-os beépítési maximumot (A Liget-projekt simán fölé megy ennek a számnak, volt már 12% korábbi fázisokban), de bontásokkal még csökkenti is azt. A terv, hiába van sokkal jobban átgondolva, mint a központi elképzelés, le lett söpörve az asztalról, az Építészfórum oldalán lehet olvasgatni.

A Városliget+ bevonná az amúgy is fejlesztést igénylő Rákosrendező városrészt is (Forrás: Építészfórum)

Hiába a főváros egyik büszkesége, a Városliget amúgy „sosem készült el”, a közpark befejezését valami mindig megakasztotta. Az első ilyen tervet még 1813-ban rendelte meg József nádor, a város Szépítő Bizottmánya pedig el is fogadta a német Heinrich Nebbien tervét a Városerdőre, aki egészen 1827-ig felügyelte a parklétesítést.

A finanszírozást a magyar arisztokráciára bízták volna, ám a gyűjtésbe végül csak a polgárság szállt be, így sosem valósult meg a terv, és van rá esély, hogy a következő negyven évben sem fog.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.