Feltettem a kérdést a Magyar Nemzeti Banknak, hogy nem látják-e problémásnak, hogy a Szemerey Tamás tulajdonában álló Növekedési Hitel Bank a Szemerey Tamás tulajdonában álló Bankonzult Energy nevű céget hitelezi. A százmillió forintos hitelről szóló szerződést tavaly novemberben kötötték. Ez nekem elsőre és másodikra úgy tűnt, hogy ellentmond a hatályos hitelintézetekről szóló törvény következő rendelkezésének, miszerint, idézet a törvényből:

„144. § (1) A vezető állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott nem vehet részt a pénzügyi intézmény által történő kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik vezető állást tölt be vagy befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(2) A vezető állású személy, a pénzügyi intézmény alkalmazottja, megbízott szakértője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.”

Ez azt jelenti viszonylag világosan, hogy aki egy bankban vezető szerepet tölt be, az nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, ami egy olyan cégnek juttat hitelt, amiben a szóban forgó bankvezető, vagy akár közeli hozzátartozója tulajdonos, vezető, vagy "üzleti érdeke fűződik hozzá". Márpedig Szemerey Tamás, az NHB igazgatósági elnöke, részt kellett, hogy vegyen ebben az ügyletben, ráadásul mindkét oldalon.

Most viszont megkaptam a 2013 óta a pénzügyi felügyeletet is magába olvasztó Magyar Nemzeti Bank válaszát, amiből kiderül:

ők nem így látják.

Az MNB szerint ugyanis bizonyos feltételek-korlátozások mellett igenis hitelezheti a bankvezetők érdekeltségeit az adott bank. Ezek:

• az igazgatóság és az fb jóváhagyása,
  
• az, hogy az érintett tisztségviselő ne rendelkezzen szavazati joggal a hitelnyújtásról való szavazás során, és hogy
  
• a hitel volumene "korlátozottabb", kamata pedig nem kedvezőbb "másokhoz képest".
  

Bevallom, én nehezen tudom elképzelni, hogy Szemerey Tamásnak, mint igazgatósági tagnak, ne lett volna szavazati joga a saját cégének nyújtott hitellel kapcsolatban.

De idézem az MNB válaszát teljes egészében:

„Mivel a feltett kérdésben szereplő adatok üzleti és banktitkot sérthetnek, a konkrét hitel kapcsán javasoljuk a titokgazdák megkeresését. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) üzleti és banktitokra vonatkozó megkereséseket nem kommentál.

Mindemellett megjegyzendő, hogy a hitelintézetek működését szabályozó 2013. évi CCXXXVII. sz. törvény (Hpt.) nem tiltja azt, hogy egy kereskedelemi bank a vezető testületi tagjának vagy tulajdonosainak, illetve azok érdekeltségeinek közvetlenül hitelt nyújtson. A jogszabály ugyanakkor a vezető testületi tagnak történő hitelnyújtást a törvényben nevesített feltételekhez, korlátozásokhoz köti. Ilyen, hogy a kockázatvállaláshoz az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület egyhangú határozata és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület hozzájáruló határozata szükséges a tranzakcióhoz. A hitelezés kapcsán érintett vezető állású személy nem rendelkezik szavazati joggal a hitelnyújtásról szóló voksolás során. E hitelnyújtás nem lehet kedvezőbb feltételekkel, mint a másokkal szembeni ugyanilyen kockázatvállalás, a hitelvolumen mértéke viszont korlátozottabb másokhoz képest. A hitelintézetnek külön, írásban rögzített hatékony eljárásrenddel, a belső folyamatokra vonatkozó szabályzatokkal kell rendelkeznie az ilyen kockázatvállalások kapcsán.

Az MNB folyamatos felügyelés, illetve vizsgálatok keretében tekinti át a felügyelt intézmények helyzetét, s bármiféle esetleges jogsértés esetén – intézkedéseit nyilvánosan is közzétéve – intézkedik annak megszüntetéséről.”

UPDATE (2016. május 20.):

Az MNB szerint mindent félreértettünk. A jegybank újabb reakciója szerint valójában meg sem kérdeztük, hogy a vezető állású személyekre vonatkozó összeférhetetlenséget vizsgálják-e, csak azt, hogy a tulajdonosokra. Továbbá a jegybank azt írta, hogy csak a Hpt. előírásait ismertette, nem pedig, mint mi állítottuk, „véleményt” fogalmazott volna meg. A jegybank azt is írta, hogy mi bármiféle konkrétum vagy bizonyíték nélkül állítottuk, hogy a szóban forgó ügyben a bank igazgatósági tagja szavazhatott volna a saját vállalkozásának nyújtott hitel ügyében.