„Pénzt osztani könnyű, én is itt, látják, királykodok ezekkel a milliárdokkal, de közben valakinek ezért meg kell dolgozni, ezt valakinek elő kell állítani, meg kell termelni, adóként be kell fizetni”

– mondta Orbán Viktor még tavaly nyáron Érden, a Modern Városok Program turné soros állomásán.

Tavaly március 25-én kezdte Orbán Viktor végigjárni a vidék fejlődésének kulcsának nevezett megyei jogú városokat, hogy kedélyes hangulatban a polgármesterekkel közösen bejelentse azt a rengeteg fejlesztést, ami még ebben a ciklusban érkezik a településre.

A forgatókönyv mindig ugyanaz: a város és lakóinak dicsőítése, egy kihagyhatatlan visszapillantás a 2010 előtti válsághelyzetre, mi minden történt a Fidesz hatalomra jutása óta, mennyi adósságot vett le a kormány a település válláról, megkönnyítve ezzel a város helyzetét, majd Orbán nagyon megdicséri a polgármestert, hogy milyen keményen és furfangosan gombolt le róla nagyon sok milliárdot fejlesztési célokra,

„Agresszív tárgyalófél volt Puskás Tivadar. Nem nyilvánvaló, ha az ember csak úgy, óvatlanul kopogtat be hozzá, mégiscsak egy orvos emberről van szó, de van ez a szelíd, tudják, kitartás, amivel falhoz szorítják az embert.” Szombathely, 2015. november 17.

És bizony nem is meri ezt elmondani a gazdasági miniszternek:

„Nem merem összeadni, mert akkor a holnapi kormányülésen Varga miniszter úr lehet, hogy a kardjába dől.” Veszprém, 2016. május 10.

Ez a jól kipróbált és eljátszott forgatókönyv és nagyvonalú pénzosztás persze addig működik, amíg kormánypárti polgármesterekkel találkozik a kormányfő. Miután a 23 megyei jogú városból 20-at fideszes vezet, ez egészen mostanáig nem volt nehéz, úgy is alakították a programot, hogy fideszes kövessen fideszest.

De lassan vége a körnek, muszáj, hogy az ellenzékiek is sorra kerüljenek.

Békéscsabára például csak idén április 26-án jutott el Orbán, hogy megegyezzen a város fejlesztéseiről a független, jobbikos támogatással győztes Szarvas Péterrel. Aztán jött Veszprém, ahol ugyan fideszes a polgármester, de az időközi választáson a helyiek a baloldali Kész Zoltánt választották országgyűlési képviselőnek.

És egyelőre kimaradt a baloldali vezetésű Salgótarján (ahol 2014-ben Dóra Ottó szocialista polgármester nyert, a halála miatt kiírt új választáson pedig a fideszes politkusok fenyegetése ellenére újra MSZP-s polgármestert választottak most februárban), valamint Szeged, ahol Botka László a polgármester.

Sokáig nem lehet halogatni, a kormánypárti városok közül már csak a helyi csatározások miatt problémás Dunaújváros, Győr és Lázár János Hódmezővásárhelye maradt ki a sorból. Elvileg júniusig ígérték a turné lezárását.

Összeszedtük, hogy mikről állapodott meg eddig Orbán Viktor a polgármesterekkel. Elvileg a dolog úgy működött, hogy a polgármesterek javasoltak, a listából pedig a kormány választotta ki azt, amit támogat.

Persze volt olyan is, amikor Orbán jelezte, mit látna jónak. Rögtön az első, soproni állomásán például azt mondta, hogy szerinte nem csak egy uszodát kellene tervezni a Lővérekbe, „hanem olyan kisváros legyen, amely minden igényét képes kielégíteni azoknak az embereknek, akik egyébként a sportolás bármely ága iránt érdeklődnek”.

A fő szempont, hogy a városokban 3 százalék alatt legyen a munkanélküliségi mutató. Ezért aztán ha ipari parkot kér a város, azt kap is, még akkor is, ha akkorát kér, ami a szakemberek szerint is eltúlzott méretű.

„A polgármester úr mert nagyot álmodni, és azt mondta, hogy száz, már minthogy 100 hektár új ipari parkot kell létrehozni ebben a városban. A gazdasági szakemberek – nem árulok zsákbamacskát – ezt vitatják, de ez egy olyan vita, ami a tyúk-tojás esetére emlékeztet.” Szekszárd, 2016. február 23.

És van az a cél is, hogy ennek a ciklusnak a végére, 2018-ig minden megyei jogú várost be akarnak kötni négysávos autóúttal az ország közúti vérkeringésébe, és minden egyes autóutunknak el kell érni az országhatárt is. Ez jó hír Békéscsabának, Egernek, Hódmezővásárhelynek, Salgótarjánnak, Szolnoknak, Szombathelynek, Veszprémnek és Zalaegerszegnek.

Ezeket az útépítéseket akkor is támogatja a kormány, ha arra az unió nem ad pénzt. És az sem akadály, ha szakértők szerint nincs szükség négysávos útra vagy később kéne azt megépíteni.

„Itt egy nagyon fontos vitát zártunk le ma délután, mert Magyarországon sok közlekedési szakember nem látja indokoltnak, hogy négysávos autóút jöjjön létre. Rengeteg olyan anyagot ismerünk, amely vitatja ezt az állítást. Ma azonban a polgármester úr egyértelművé tette, hogyha csinálunk valamit, és annak azt akarjuk, hogy értelme is legyen, akkor kisebb fába nem érdemes vágni a fejszénket.” Eger, 2015. április 10.

Békéscsaba, Salgótarján és Zalaegerszeg egyébként a legnagyobb nyertese ennek a projektnek, ezek a városok elég messze vannak a közúti vérkeringéstől.

Ami feltűnő, hogy mennyire nem fontos a fejlesztésekben az egészségügy.

Néhány településnél (Szombathely, Nagykanizsa) ezt indkolja, hogy kórházfelújítás volt az előző ciklusban. De messze nem mindegyiknél, ahogy az is frucsa, hogy ha a kórház már megvolt, nem volt egyéb egészségügyi fejlesztési cél.

Pedig Orbán például Debrecenben maga akadt fenn azon az adaton, hogy „a férfiak 70 évig élnek ebben a városban, a nők 78 évig. Ez sok mindent elárul erről a városról. Mindenképpen fontos, hogy a tudomány, az egyetem, az egészségügy azért fejlődjön, a sportberuházásokat folytassuk ebben a városban, mert ezek a számok majdnem tíz évvel elmaradnak az európai uniós átlagtól”.

Ehhez képest a debreceni fejlesztési tervek között nincs egészségügyi projekt, ahogy máshol is nagyon kevés.

Sport az van. Orbán szerint az alap, hogy egy megyei jogú városban legyen legalább egy ötvenméteres fedett uszoda és egy több ezer ember befogadására alkalmas sportcsarnok. A focistadionépítések nincsenek benne a programokban, mert ezek külön projektben futnak. Orbán többször beszélt a sportról ezeken a sajtótájékoztatókon:

„Mi nem szoktuk véka alá rejteni, hogy a sport számunkra a testmozgásnál többet jelent. Elsősorban természetesen az, de a sport közösséget ad, az emberek együtt vannak, közös célokat tűznek ki, a sport csupa olyan dolgot erősít meg az emberben, ami egy nemzet sikeressé válásához szükséges, egy család sikeressé válásához meg egy város sikeréhez is szükséges. Jó dolgokat hoz ki belőlünk a sport, ezért érdemes erre fordítani, ezért is tekintjük stratégiai ágazatnak.”

Ami szintén feltűnő, hogy a kultúrát vagy az oktatást sem tartja minden város fontosnak. Volt, ahol egyáltalán nem szerepelt ilyen jellegű fejlesztés a programban.

Volt, ahol a kormány nem támogatta abban a formájában a javaslatot. Aztán az is előfordult, hogy Orbán jelezte, ő a XXI. századi könyvtárról konzervatív nézeteket vall:

„Ez egy 1,5 milliárdos beruházás, csak az a tiszteletteljes kérésünk van, hogy ne egy modern számítógépközpontot hozzunk létre, hanem egy hagyományos, klasszikus könyvtárat, hogy az az élménye meglegyen a tatabányai gyermekeknek is, mint a más történelmi városaink gyermekeinek, hogy be tudjanak menni egy klasszikus könyvtárba, ahol olvasóterem van, olvasótermi kultúra van, könyvtári kultúra van, és közben természetesen be tudják dugni ezeket a kütyüket a megfelelő aljzatokba, hogyha nem könyvet akarnak forgatni, akkor a tabletjeiken gyűjthessék be azt a tudást, amire szükségük van.”

Szekszárdon viszont egyenesen megfúrták a projektet.

„Nem jutottunk megegyezésre egy könyvtár – ahogy Önök mondják: interaktív könyvtár – és egy levéltár kialakításának ügyében. Megértjük, hogy ez egy fontos kérdés a város számára, azt is megértjük, hogy széttagoltan működik ma ez a két intézmény, azt is megértjük, hogy ezeket össze kéne valahogyan költöztetni, de úgy látjuk, hogy a tervek ehhez képest még nem elég pontosak.”

Kiderült az is, hogy bolond volt az a polgármester, aki nem kért nagyot:

„Tehát itt is azt mondtam a polgármester úrnak, hogy könnyebben állunk rá egy komoly, drágább és nagyobb beruházásra, mint egy kisebbre, mert a kisebbről az embernek mindig van egy szükségből született érzése, egy szegényszaga, márpedig egy ilyen 70 ezres városnak mégiscsak nagyvonalúnak, erősnek, tágasnak, modernnek meg kényelmesnek kell lennie. Ahhoz pedig tér, és ennek megfelelő beruházás szükséges. Egyetértettünk abban, hogy új vásárcsarnok és piac lesz; 1,5 milliárd forintért.”

Mondjuk a békéscsabai piacbővítés 5,2 milliárdján még Orbán is kiakadt,

„Nem tudom, hogyan fogják megvalósítani, a terveket ugyan láttam, de az összegből arra következtetnék, hogy ez könnyen lehet, hogy Magyarország legnagyobb vásártere lesz, amit itt, Békéscsabán kialakítanak. Reményeink szerint ez az összeg nem eltúlzott, de most már mindegy is, mert itt az alá van írva.” 

Ennél jobban talán csak a veszprémi színház 12 milliárd forintos felújítását sokallta, azt abban a formában nem is támogatta.

Az is kiderült, hogy mire lehet biztosan pénzt kérni a kormánytól:

„Annak a filozófiai vagy politikai gondolkodásnak az irányvonalához tartozunk mindketten, amelyik azt hiszi, hogy abból lehet valamit csinálni, amihez értünk. Tehát jók az új ötletek, az innováció is egy remek dolog, meg a start-upok is kiválóak, tehát jó dolog olyasmivel foglalkozni, amit még ember nem látott, és amihez mi sem értünk, hátha kiderül, hogy értünk hozzá, de erre jövőt építeni nem lehet. Jövőt arra lehet építeni, amiről biztosan tudjuk, hogy értünk hozzá. Most Békéscsaba esetében ez azt jelenti, hogy Önök bocsájtják ki az éves végzős nyomdász szakemberek egynegyedét”

- indokolt meg Orbán egy 1,4 milliárdos békéscsabai iskolafejlesztést.

De van, hogy nem reménytelen olyan dologra kérni, amiről Orbánnak fogalma sincs, lásd Debrecen példáját:

„Megállapodtunk abban, hogy létre fogunk hozni egy nagyobb innovációs fejlesztést – jelentsen ez akármit is. Az én számomra azt jelenti, hogy 5 milliárd forintot oda kell adni Debrecen városára erre a célra, mert az innovációs fejlesztés ezt takarja.”

Orbán nem mondott minden fejlesztés mellé összeget. A jövő évi költségvetésben mindenesetre 153 milliárd van elkülönítve a Modern Városok Programra. Ez csak egyetlen egy év, és az útépítésekre nem lesz elég.

És még valami, amit nem árt tudni a táblázat végigböngészése előtt:

„Nekünk, magyaroknak a modern város a magyar várost jelenti, amit a magyar temperamentum és észjárás alakít.”