Egy amerikai gimnazista az elmúlt napokban elsöprő és osztatlan sikert aratott az interneten egy videóval, amin ő szerepel az iskolai tehetségkutatón előadott számával. Hogy mégis mit csinált?
Az ifjú zseni nem tett egyebet, mint besétált a színpadra, majd
úgy dobta el az ásványvizes üveget, hogy az megfordult a levegőben és újra talpra érkezett,
és távozott.
Ez így leírva semmi, ezt látni kell.
Jól láttad? Itt van megint, másik szögből:
Hogy nem hiszed el? Tessék, itt van még egyszer!
De mi olyan jó benne? Megmagyarázhatatlan.
Talán a zene és a settenkedő járás, ahogy az egy mozdulatból álló trükköt bevezeti. Talán az, hogy annyira hozzászoktunk már a tehetségkutatók csillogó-villogó világához, hogy meglep minket, amikor valaki csak egy vizesüveget vet be, ezért nevetünk.
Vagy talán az, hogy még sosem gondoltunk bele, de a szívünk mélyén mindig is tudtuk, hogy egy vizes palackot úgy feldobni, hogy a talpára érkezzen, nehéz feladat.
Annyi biztos, hogy a közönség egy emberként üvöltött fel a trükk bemutatása után, és a fiúnak gyorsan híre ment a neten. Ahogy mondani szokás, beindult a mémgyár.
"Amikor a palack megfordult"
"Amikor arra vársz, hogy a palack megforduljon, és amikor megfordul"
Kívánhat-e bárki többet egy tehetségkutatótól?
Nem.